Soltész-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Soltész-zsomboly
Hossz18 m
Mélység15 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés15 m
Tengerszint feletti magasság508 m
Ország Magyarország
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-28
Elhelyezkedése
Soltész-zsomboly (Magyarország)
Soltész-zsomboly
Soltész-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 34″, k. h. 20° 42′ 46″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 34″, k. h. 20° 42′ 46″

A Soltész-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkján, Bódvaszilas központjától északra, a Szabó-pallagi vadászháztól délkeletre, körülbelül 900 méterre, a Vecsem-bükk csúcstól délnyugatra, a Nagy-Kopasz-galy északi tövében, fokozottan védett területen, erdőben, egy töbör északi peremén, sziklakibúvásban nyílik. A Magfától (ez egy hatalmas bükk, talán a környék legidősebb fája, amely a dózerút mellett található és jelölik a turistatérképek) egy kicsit a Szabó-pallagi vadászház felé haladva az út bal, délnyugati oldalán, beérve az erdőbe már messziről látható a nagy, 5,5×6,4 méteres, természetes jellegű, négyzet alakú, függőleges tengelyirányú bejárata. A helyét jelöli néhány turistatérkép a barlang nevének a feltüntetése nélkül. A Soltész-zsombolytól nem messze, délnyugatra helyezkedik el az Iker-zsomboly.

Nagy átmérőjű zsomboly. Középső triász, wettersteini mészkőben keletkezett. A 18 méter hosszú és 15 méter mély zsomboly 12 méter mélységig járható. A legnagyobb vízszintes kiterjedése 10 méter. A tág, bejárati zsombolyaknának, amely egy szakadékdolina a keleti oldalán könnyen le lehet mászni és innen a mélyponton lévő, kis, ácsolt aknában lehet tovább haladni. Egy kis lebújás után egy cseppköves fülkébe lehet jutni, amelyben több ember is elfér, de a régi térképeken jelölt végpontot az odavezető járatban volt ácsolat teljes összedőlése miatt nem lehet elérni. A lezáratlan barlang bejárásához engedély szükséges. Kötéltechnikai eszközök alkalmazásával járható, mert biztosító kötél kell a le- és kimászáshoz.

Az alsó szakaszán van egy repedés lefelé, amely további részek feltárásával biztat.

Előfordul az irodalmában Három lány-barlang (Hegedűs 1979), Három-lány-barlang (Angelus 2003), Három lány-zsomboly (Kordos 1984), Három-lány-zsomboly (Hegedűs, Csernavölgyi, Molnár 1977), Három tány-zsomboly (Vlk 2019), S-19 (Kósa 1992), Soltész-lik (Kordos 1984), Soltészlik-zsomboly (Bajomi 1977), Soltész-luka (Hegedűs, Csernavölgyi, Molnár 1977), Soltész-lyuka (Bertalan 1976), Soltészlyuka (Kósa 1969), Soltész lyuka-zsomboly (Kósa 1992) és Soltész-lyuka-zsomboly (Vlk 2019) néven és jelzettel is. A Soltész-zsomboly név 1971-ben bukkant fel az irodalomban.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Régóta ismert barlang. 1969 nyarán a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport felmérést és kiegészítő mérést végzett a zsombolyban. 1971-ben a csoport felmérte a barlangot és készítette el a barlangtérképet. 1975 márciusában a KPVDSZ VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport négy tagja, Berkesi J., Csernavölgyi László, Csöndör Gyula és Marek E. mérte fel, valamint a felmérés alapján Csernavölgyi László szerkesztett egy hosszmetszet barlangtérképet és egy alaprajzi barlangtérképet.

Bertalan Károlynak az 1976-ban befejezett kéziratában az olvasható, hogy Bódvaszilason, a Szabó-pallagi vadászháztól délkeletre, az út nyugati oldalán található és Bertalan Károly hivatkozik egy publikációra, amely említi a barlangot. Az 1977-ben kitöltött szpeleográfiai terepjelentés szerint, amely egy 1973. júniusi terepbejáráson alapul, az alaprajzi hossza hat méter, a hossza a valóságban 18 méter, a vízszintes kiterjedése hat méter és a függőleges kiterjedése 15 méter. A körülbelül 485 méter tengerszint feletti magasságban nyíló, nedves zsombolyban beleesett állatok, kutya, őz, nyúl, szarvas csontjai vannak. Cseppkő figyelhető meg benne.

Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok közé sorolta. 1978-ban a Tektonik Barlangkutató Csoport készített egy fényképet, amelyen a barlang látható. A fénykép bekerült az éves jelentésükbe. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve két névváltozatával együtt és egy térképen van a helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok között.

Az 1992-ben kiadott, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben megjelentek az 1975-ben készült barlangtérképek és az Alsó-hegy fennsíkjának a magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve a helye, valamint több adattal együtt fel van tüntetve három darab irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének a barlangjairól, amelyen a Soltész-zsomboly a 41. legmélyebb a 12 méteres mélységével.

2003 júniusában Angelus Béla rajzolt egy alaprajzi barlangtérképet és egy hosszmetszet barlangtérképet, amelyek 1:100 méretarányban készültek. A 2003. szeptemberben írt barlang nyilvántartólapon az olvasható, hogy a Három-lány-barlang név a bejárat melletti fába van vésve, a szabadon látogatható, vázlatosan felmért barlang 17,2 méter hosszú, 13 méter függőleges kiterjedésű, 13 méter mély és nyolc méter vízszintes kiterjedésű. Ujjbegykarr és borsókő figyelhető meg benne. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványa szerint 12 méter mély barlang. Nem volt a verseny helyszínei között. 2016-ban Piskač C., Záviška M. és Piskač J. mérték fel és a felmérés alapján ebben az évben Piskač C. és Luděk Vlk rajzolt egy hosszmetszet barlangtérképet. A 2019-ben napvilágot látott, az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló könyvben le van írva röviden, fel vannak tüntetve a GPS-koordinátái (tengerszint feletti magassággal) és megjelent a 2016-os barlangtérkép, valamint publikálva lett egy fénykép, amelyen a barlangbejárat látható. A kiadványhoz mellékelt térképen jelölve van a helye. A KvVM Barlang- és Földtani Osztályon található egy hosszmetszet barlangtérkép, amelynek a készítője és a készítési ideje ismeretlen.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
  • A Tektonik Barlangkutató Csoport kézirata az MKBT barlangkataszteri pályázatra. 1977.

További információk[szerkesztés]