Bayer Zsolt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bayer Zsolt
Bayer Zsolt 2007-ben
Bayer Zsolt 2007-ben
Született
1963. február 26. (53 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • újságíró
  • író
  • publicista
Iskolái
Kitüntetései A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2016)

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bayer Zsolt témájú médiaállományokat.

Bayer Zsolt (Budapest, 1963. február 26. –) magyar író, újságíró, publicista.

Élete[szerkesztés]

Édesapja Bayer Ottmár (1940-) operatőr, édesanyja Gyimes Dalma.[1] Tanulmányait a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban kezdte, majd az ELTE TFK magyar–történelem szakán folytatta. Egyike volt annak a 37 egyetemi és főiskolai hallgatónak, akik 1988-ban megalapították a Fideszt. Ő lett az 5. számú párttagkönyv tulajdonosa, amire később is szívesen hivatkozott.[2] Újságírói pályáját a Mai Lapnál kezdte, majd a Kurír című bulvárlapnál dolgozott.

1990–től a Fidesz alapításától kezdődően 1993-ig a párt sajtófőnöke volt.[3] 1993-ban egy időre szakított a Fidesszel és a Népszabadság főmunkatársa lett.[4] Lépését azzal indokolta, hogy főleg Simicska Lajos miatt hagyta el a pártot, mert egyre több lett körülötte a fegyveres őr, és „lassan kezdtünk úgy kinézni, mint valami kokainbáró rezidenciája Kolumbia-alsón”.[5]

1994-ben így írt Horthy Miklós kenderesi újratemetéséről a Népszabadságban:[6]

Kenderesen veszett el végképp minden. A kormányzó sírjánál nyilvánult meg az új hatalmi elit azon szándéka, hogy az elmúlt negyven évet zárójelbe téve, Kádár diktatúráját Horthy embertelen és tisztára moshatatlan rendszerével “haladja meg”.

1998-tól két éven át a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal főtanácsadója. 2001-ben jelent meg 1100 év Európa közepén című műve, amelynek előszavában így írt:

Nem más ez, mint rácsodálkozás. Előbb a maradék, azután pedig a régi hazára. Egy még éppen fiatal ember rácsodálkozása mindenre, egy fiatal emberé, aki jó harminc éves koráig jószerével ki sem tette lábát a fővárosból, s már akkor szomorúságot érzett, ha el kellett hagynia Budát, s iszony fogta el, ha túlutazott az Astorián... Pedig hát, igazán semmi sem kötötte a fiút ehhez a városhoz. Hiszen csak itt született, itt nőtt fel, itt volt kamasz s először szerelmes, itt lettek barátai, és itt olvasta Szindbádot is, meg az Utas és holdvilágot is. De nem volt fővárosi egyetlen őse sem - ezért csak Idő úron múlott, mikor kezdődik majd az utazás... És Idő úr döntött egy hajnalon

– Bayer Zsolt: 1100 év Európa közepén

2002-től 2007-ig a Magyar Nemzetnél dolgozott, 2007-től Széles Gábor hívására az újjászervezett Magyar Hírlapban folytatta munkásságát.[7]

Az újságírás mellett tévéműsorokban is rendszeresen részt vett, a Sajtóklub egyik tagja volt. 2000-től a Magyar Televízió munkatársa, illetve a Duna Televízió kulturális igazgató-helyettese volt. 2007-ig a Hír TV-nél dolgozott a Péntek 8 című adás egyik műsorvezetőjeként.[8] 2007-ben átment a Széles Gábor alapította Echo TV-hez.[7]

2016-ban, augusztus 20-a alkalmából megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést, ami közéleti polémiát okozott.

A Békemenet szervezője[szerkesztés]

Bayer Zsolt a Békemenet egyik szervezője volt 2012-ben. Az első Békemenet a Hősök terétől az Országházig haladt 2012. január 21-én

2012 januárjában a Békemenet elnevezésű tömegdemonstráció szervezője volt többekkel együtt. Aláírója volt a "Békemenet Magyarországért" című felhívásnak amelynek szervezői és aláírói vele együtt Bencsik András főszerkesztő, Bencsik Gábor történész, Pataky Attila zenész, Pozsonyi Ádám író, Schulek Ágostonné, Stefka István főszerkesztő, Szentmihályi Szabó Péter író, Szalay Károly író, Széles Gábor vállalkozó, Szőnyi Kinga műsorvezető és mások voltak. A Civil Összefogás Fórum tagjai is támogatták a nyilatkozatot.[9] A Belügyminisztérium akkori közleménye szerint a demonstráción négyszázezren vettek részt.[10][11]

A 2012. március 15-ére szervezett második Békemenet szervezésében is részt vett. A menet a Magyar Tudományos Akadémia előtt gyülekezett, ahol a demonstráló tömeg megvárta a Várból érkező lengyel szimpatizánsokat, és velük együtt vonult a Kossuth Lajos térre.[12] Az MTI híradása szerint a Kossuth téren a nagygyűlésre mintegy 250 ezren gyűltek össze.[13]

2012 októberében Bayer Zsolt a harmadik Békemenet szervezésében is tevékeny részt vállalt. Kijelentése szerint a 2012. januári Békemenet megmentette Orbán Viktort és nemzeti kormányát, mert a baloldali érzelmű Európai Unió meg akarta buktatni. A rendőrség becslése szerint a menetelés rendezvényén több mint 150 ezer fő vett részt.[14][15][16] A Széna téren összegyűlt tömeg órákon keresztül vonult Budáról Pestre, a Békemenet Kossuth téri rendezvényére kíváncsi tömeg jelentős része már a parlament előtt várakozott és megtöltötte a Kossuth teret, amikor a menet elérte a Margit hidat. A Kossuth téren és a környező utcákban végül közel 400 ezer ember alkotta Orbán Viktor miniszterelnök 1956-os forradalom 56. évfordulóján elmondott ünnepi beszédének hallgatóságát.[17]

A 2014. március 29-ére szervezett újabb Békemenetre felhívó, beharangozó kampányfilmjében sorsdöntőnek nevezte a rendezvény sikerességét: „Most legalább 20-30 évre el fogjuk dönteni az ország sorsát".[18]

Lovagkereszt érdemrend[szerkesztés]

2016. augusztus 20-án többekkel együtt megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, amelyet olyan személyeknek ítélnek oda, akik a kultúra, a tudomány, a művészet, továbbá saját szakterületük terén – Magyarország érdekeinek előmozdítása, az egyetemes emberi érdekek gyarapítása érdekében – példamutató tevékenységet folytatnak. Bayert a GULÁG-okban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnökhelyettesének, Pintér Jolánnak a magánkezdeményezésére terjesztették fel a kitüntetésre, amit Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter adott át.[19][20]

Megilletődtem, amikor megkaptam és becsben is fogom tartani
– Bayer Zsolt
Lovagkeresztet kapott a keresztes lovag, aki nem engedi, hogy értékeinket, hagyományainkat, érzéseinket és józan eszünket elveszítsük!
– Schmidt Mária [21]

A Magyar Közlönyben megjelent indoklás már más értelmezést kapott, mivel újságírói tevékenységét elválasztva külön kiemelte: "…Számos nemzeti ügy feltárása, illetve képviselete terén, különösen a GULAG rabtelepein fogvatartottak sorsának és az erdélyi magyarság életének hiteles és méltó bemutatása, példaértékű újságírói tevékenysége elismeréseként."[22]

Állami elismerését követően, tiltakozásul több mint százan visszaküldték lovagkeresztjüket vagy egyéb állami kitüntetésüket Bayer kirekesztő stílusára hivatkozva, amivel nem kívántak a díjazás birtokosaként közösséget vállalni.[23] Később a Bayert kitüntetésre felterjesztő alapítvány kuratóriumi elnöke, Stark Tamás is megdöbbenésének adott hangot, mert nem tudott alelnökének Bayert felterjesztő tevékenységéről, ahogy a többi kuratóriumi tag sem, hozzátéve, hogy az alapítvány szellemisége szemben áll Bayer kirekesztő szellemiségével.[20][24] Kiderült az is, hogy Pintér Jolán állítása szerint csak Bayer Gulaggal kapcsolatos munkáira figyelt, a többi publicisztikációját nem ismerte.[25] Az alapítvány időközben tartott közgyűlésén egyértelművé vált, hogy a kuratóriumi tagok valóban nem tudtak Pintér „partizánakciójáról”, ennek dacára nem szavazták meg a jelöléstől utólag elhatárolódó nyilatkozat kiadását, Stark ezért lemondott az alapítványi elnökségről. A nyilatkozatkiadás leszavazásának okát Stark „felhatalmazás hiányára” hivatkozva nem közölte. A Bayert jelölő Pintér ugyanakkor fel sem vetette a saját lemondását, mivel nem érezte úgy, hogy őt terhelné ezért a felelősség.[26] Később Stark az ATV-nek nyilatkozva többek közt elmondta, hogy az öt kuratóriumi tag egyetértett ugyan Bayer kritizálható munkásságában, de az elhatárolódó nyilatkozat kiadásával nem akarták napirenden tartani az ügyet, hanem mihamarabb el akarták azt felejteni, ő viszont épp emiatt mondott le, mert nem akart a továbbiakban egy olyan alapítvány elnöke lenni, amelyre később is árnyékot vet Bayer kitüntetési botránya.[27]

Maga Bayer kizártnak tartotta, hogy visszaadja a kitüntetését és szerinte csak „Godot-ra várnak” a kitüntetés visszaadását követelők, egyúttal bírálta a kitüntetést visszaadók egy részét.[28][29][30] Ugyanakkor egy augusztus 26-án megjelent interjúban igazat adott kritikusainak a túlságosan szabadszájú újságírás helytelenségének témájában és kijelentette, hogy örökre "felhagy a trágár és durva politikai publicisztikák írásával".[31]


Vitatott publicisztikái[szerkesztés]

2006. október 17-én, két nappal az olaszliszkai lincselést követően a Magyar Nemzet Online vélemény rovatában Cigányliszka címmel jelent meg írása.[32]

2008. március végén közel száz kormánypárti magyar értelmiségi nyílt levélben[33] tiltakozott egy Magyar Hírlapban megjelent publicisztikája[34] miatt, amelyet a levélírók zsidóellenességgel vádoltak.[35] A Népszabadság szerint[33] a levél eredeti aláíróihoz később még többen csatlakoztak. Dávid Ibolya, az MDF elnöknője nyílt levelében[36] azt írta Bayer Zsolt írásával kapcsolatban, hogy „Elképesztő, felháborító, botrányos és visszautasítandó.” Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere Bayer Zsolt cikkére hivatkozva bejelentette, hogy a továbbiakban bojkottálja a Magyar Hírlapot (lemondja előfizetését, és nem hajlandó nyilatkozni az újságnak.)[37] Bayer Zsolt, az őt ért támadásokra reakcióként írt cikkében[38] ellene irányuló hadjáratot említett, és más, nevesebb személyiségektől származó (többek között Illyés Gyulától), az övéhez hasonló álláspontot tükröző idézeteket sorolt fel álláspontja védelmében.

Bayer Zsolt 2012-ben a Békemeneten

A Magyar Hírlap 2013. január 5-i számában ezt írta:

…A cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. Akkor és azzal akar üzekedni, akit és ahol meglát. Ha ellenállásba ütközik, gyilkol. Ott és akkor ürít, ahol és amikor rájön. Ha valamiért ebben akadályoztatva érzi magát, gyilkol. Az kell neki, amit meglát. Ha nem kapja meg azonnal, elveszi és gyilkol. A cigányok ezen része bármiféle emberinek nevezhető kommunikációra képtelen. Leginkább tagolatlan hangok törnek elő állati koponyájából, és az egyetlen, amit ért ebből a nyomorult világból, az az erőszak. Mindeközben a cigányság ezen állattá lett fele az idióta nyugati világ „vívmányait” használja. Nézze meg mindenki, hogyan pózolnak a Facebookon, kezükben fegyverrel, nyakukon félkilós aranylánccal, pofájukon a „bármikor kicsinállak, te hülye magyar paraszt” kifejezéssel a „megélhetési bűnözők”. Nézzétek meg a Sávoly Gergőt leszúró patkányt és haverjait a Facebookon: látni fogjátok, hogy mindhárom potenciális gyilkos. Eo ipso gyilkos. Nem tolerálni kell és megérteni, hanem megtorolni […] Az állatok meg ne legyenek. Sehogyan se. Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!
– Bayer Zsolt: Ki ne legyen? (részlet), Magyar Hírlap, 2013. január 5.[39]
Bayer Zsolt a Civil Összefogás Fórum rendezvényén (2016)

Az utóbbi cikk miatt a Médiatanács 2013-ban negyedmillió forintra büntette a Magyar Hírlapot.[40]

Egy 2015 novemberében megjelent írásában Bayer kijelentette, hogy minden tizennégy év feletti migráns potenciális gyilkos. A Médiatanács 2016 májusában ezért ismét negyedmillió forintos bírságot szabott ki.[41]

2016. augusztus 1-én blogbejegyzésében a pápát illette keresetlen szavakkal, akinek a véleményét azért kritizálta, mert Ferenc pápa egy migránsokkal kapcsolatos nyilatkozatában kijelentette, hogy nem minden muszlim erőszakos, mivel minden vallásban, így a saját egyházában a katolikusok között is vannak erőszakos, bűncselekményeket elkövető emberek, ezért hiba „iszlám erőszakról” beszélni. Bayer szerint a véres iszlamista terrorizmus és a katolikusok köztörvényes bűncselekményei nem egyforma súllyal esnek latba, ezért ragadtatta el magát.[42]

Művei[szerkesztés]

Filmek[szerkesztés]

  • Másfélmillió lépés Magyarországon – 32 év múlva (szín., magyar ism. sor., 2011-12) (TV-film) író, szerkesztő
  • Az utolsó előtti út (szín., magyar ism. sor., 2006) (TV-film) forgatókönyvíró, szerkesztő
  • A szellem órája - Sziget (szín., magyar ism. sor., 2001) (TV-film) forgatókönyvíró
  • 1100 év Európa közepén (szín., magyar ism. sor., 1996) (TV-film) szerkesztő
  • Kamaszkorunk legszebb nyara: Amerika (szín., magyar útifilm) (TV-film) író, szerkesztő[43]
  • Lengyelország (magyar ismerett. film, 2013) (TV-film) rendező, forgatókönyvíró

Könyvek[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. 1100ÉV Kft Nemzeti Cégtár
  2. http://nol.hu/belfold/20100505-fideszes__selyemzsinor_-649881
  3. Rendkívül kemény választási kampányt jósol Bayer Zsolt, index.hu, 2005. június 23.
  4. Zádori Zsolt: Egy megrögzött önarcképkészítõ - Bayer Zsolt publicisztikájáról , beszelo.c3.hu
  5. http://24.hu/belfold/2015/02/10/bayer-lassan-kezdtunk-ugy-kinezni-mint-valami-kokainbaro-rezidenciaja/
  6. http://mandiner.hu/cikk/kenderestol_rozsadombig
  7. ^ a b Spirk József: Bayer Zsolt otthagyja a Hír tv-t és a Nemzetet, index.hu, 2007. október 1.
  8. HírTv műsorvezetők: Bayer Zsolt
  9. Békemenet Magyarországért, Magyar Hírlap, 2012. január 11.
  10. Az adósrabszolgaság ellen vonul a Békemenet, hirado.hu
  11. Bayer elégedett, Fábri Sanyi viccelődik, index.indavideo.hu
  12. Békemenet, 2012. március 15.
  13. Így szólt a Nemzeti dal Tóth Gabival és Kökény Attilával, hirado.hu
  14. A Belügyminisztérium közleménye, Budapest, 2012. október 23., os.mti.hu
  15. Bayer Zsolt: Háború és Békemenet, atv.hu
  16. Békemenet, Milla, DK és Jobbik: hol hányan voltak?, hvg.hu
  17. Orbán győzött a számháborúban, de a csapból Bajnai folyik, hvg.hu
  18. Békemenet Bayer Zsolt, youtube.com
  19. Megtaláltuk, kinek az ötlete volt Bayer kitüntetése, azt állítja, nem bánta meg, nol.hu, 2016. augusztus 22.
  20. ^ a b Valami nincs rendben Bayer jelölése körül, a történészt kijátszották, nem is érti az egészet nol.hu, 2016. augusztus 24.
  21. "Lovagkeresztet kapott a keresztes lovag!" - Van, aki kiáll Bayer Zsolt mellett, hvg.hu, 2016. augusztus 20.
  22. MAGYAR KÖZLÖNY 122. szám kozlonyok.hu, 2016. augusztus 22.
  23. Visszaadottlovagkereszt-számláló. index.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 25.)
  24. „Mélységesen ellenzem” - mondja a Bayert kitüntetésre ajánló alapítvány elnöke hvg.hu, 2016. augusztus 24.
  25. Nem is ismeri Bayer írásait az őt kitüntetésre felterjesztő Pintér Jolán hvg.hu, 2016. augusztus 25.
  26. Lemondott a Bayer Zsoltot jelölő alapítvány elnöke hvg.hu, 2016. szeptember 7.
  27. Stark Tamás az ATV Egyenes beszéd című műsorában ATV, 2016. szeptember 8.
  28. Bayer Zsolt: Godot-ra várnak, akik azt remélik, lemondok a kitüntetésről nol.hu, 2016. augusztus 22.
  29. „Nem én vagyok itt az érdekes” Magyar Idők, 2016. augusztus 24.
  30. „Névsorolvasás” Bádog, 2016. augusztus 24.
  31. Bayer Zsolt lovagkeresztről, trágárságról, indulatról Igazuk van. Befejezem., mandiner.hu, 2016. augusztus 26.
  32. Bayer Zsolt: Cigányliszka, Magyar Nemzet Online, 2006. október 17.
  33. ^ a b Nyílt levél Széles Gáborhoz – új aláírók
  34. A medence és környéke Magyar Hírlap, 2008. március 18.
  35. Bayer Zsolt miatt tiltakoznak a Magyar Hírlap tulajdonosánál, index.hu, 2008. március 28.
  36. Dávid Ibolya: Levél zsidó és nem zsidó barátaimnak!, index.hu, 2008. március 26.
  37. Bojkottálja a Magyar Hírlapot Demszky Gábor
  38. Még egyszer a medencéről. Magyar Hírlap, 2008. március 25.
  39. Ki ne legyen?, Magyar Hírlap, 2013. január 5.
  40. Negyedmillióra büntette Bayer írása miatt a Magyar Hírlapot a Médiatanács, hvg.hu
  41. Bayer Zsolt-cikk miatt büntették a Magyar Hírlapot, mno.hu
  42. „A pápa esze” Bádog, 2016. augusztus 1.
  43. Bayer Zsolt, port.hu

További információ[szerkesztés]