Pataky Attila

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Pataky Attila
Pataki Attila (Nyugat.hu).jpg
Életrajzi adatok
Születési név Pataky Attila
Becenév Attis
Született 1951. július 2. (66 éves)
Miskolc
Pályafutás
Műfajok rock, hard rock, blues-rock, mulatós
Aktív évek 1974
Együttes Edda Művek
Hangszer ének, szövegíró
Tevékenység zenész
Kiadók Hungaroton-Favorit
MI-5
Pataky Management
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pataky Attila témájú médiaállományokat.

Pataky Attila (Miskolc, 1951. július 2.) magyar rockzenész, 1974-től az Edda Művek énekese. 1985-től szinte az összes Edda dalszöveget ő írta. Hangfekvése bariton. Az idő múlásával hangja mélyült és egyre sokoldalúbbá vált.

Élete[szerkesztés]

Neve összefonódott az Eddával. Nem meglepő ez, hiszen ő az egyetlen, aki a kezdetektől fogva mind a mai napig tagja a zenekarnak. Pataky az akkori Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre járt, ahol előbb csak hobbi szinten kezdtek zenélgetni társaival, majd később a Boci-bárban léptek fel hetente. Később az ország több pontján is felléphettek. A zenekar tagjainak kezdetben csak hobbi zenélést jelentett az Edda (1973-ban még Griff) ám Pataky hamar rájött, hogy neki ez lesz az élete.

Miután az alapító Halász József (aki később súlyos betegségben elhunyt) elhagyta az Eddát, Pataky vette át a zenekarvezetői posztot és a névhasználati jogot. Amikor a többi tag inkább a civil életére kezdett koncentrálni, Pataky 1978-ban új társakkal szervezte újjá a zenekart, amely attól kezdve Edda Művek formában használta a nevét. Miskolc legjobb zenészeinek (Slamovits István, Zselencz László, Csapó György, Barta Alfonz) összehívásával megalakult a ma már legendás "Bakancsos EDDA", amelyet az 1983-as feloszlás után még négyszer láthatott a közönség.

Népkerti pálya, Jubileumi Rockfesztivál, Pataky Attila és Koltay Gábor filmrendező (1983)

1980-ban jelent meg első nagylemezük, majd 1981-ben a második, többek között a Ballagás című film betétdalaival (Kölyköd voltam). 1982-ben A pártfogolt című filmben újból feltűnik az Edda a dorogi rockfesztiválon.

1983-ban Barta Alfonz Svájcba disszidált, majd Pataky és Slamovits ellentétei miatt december 17-én egy időre elbúcsúztak a közönségtől. Ezután Pataky Fortuna Lászlóval, Csillag Endrével és más zenészekkel együtt egy évet Norvégiában töltött vendéglátóipari fellépésekkel. Az ebből befolyó pénzből kívánta megalapozni az Edda 1985-ös újraindulását. Az újjáalakulás óta ő írja az együttes dalszövegeit.

Az 1990-es évek végén fellépett Lagzi Lajcsi Dáridó című műsorában, továbbá mulatós dalokat tartalmazó lemezt készített. Ezek a szereplések megosztották a közönséget, egyes vélemények szerint a két stílus (rock és mulatós) nem hiteles ugyanattól az embertől, árt az Edda megítélésének is; mások viszont úgy vélik, ezzel csak sokoldalúságát bizonyítja Pataky.

Két fia van, Gergő (1976) és Attila Csaba (Acsa, 2003), valamint egy unokája.

Politikai szerepvállalása[szerkesztés]

2012-ben a nagy tömegeket megmozgató tömegdemonstrációk, a januári, márciusi és októberi Békemenetek szervezőinek egyikeként támogatta a második Orbán-kormány kül- és belpolitikai tevékenységét.[1][2]

Elismerések[szerkesztés]

Diszkográfia[szerkesztés]

Edda Művek[szerkesztés]

Szólóalbumok[szerkesztés]

  • 1998 - Dáridó Pataky-módra
  • 2000 - Csupaszív - Világslágerek Pataky-módra
  • 2001 - Dáridó Pataky-módra 2.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]