Ugrás a tartalomhoz

Gilitka-kápolna

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gilitka-kápolna
Szent Anna kápolna
A Gilitka-kápolna bejárati homlokzata
A Gilitka-kápolna bejárati homlokzata
EgyházmegyeEgri főegyházmegye
Építési adatok
Rekonstrukciók évei1880, 2006
Stílusbarokk
Védettségműemlék
TelepülésBélapátfalva
Elhelyezkedése
Gilitka-kápolna (Heves vármegye)
Gilitka-kápolna
Gilitka-kápolna
Pozíció Heves vármegye térképén
é. sz. 48° 01′ 13″, k. h. 20° 21′ 10″48.020214°N 20.352823°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 13″, k. h. 20° 21′ 10″48.020214°N 20.352823°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Gilitka-kápolna témájú médiaállományokat.

A Gilitka-kápolna vagy Szent Anna kápolna egy műemléki védelem alá tartozó[1] római katolikus kápolna, mely a Gilitka-patak völgyében található, a Bükki Nemzeti Park területén, a Heves vármegyei Bélapátfalva és Szarvaskő közötti Országos Kéktúra útvonala mentén. A kegyhely, amely 1750 óta búcsújáró hely, az Egri főegyházmegyéhez tartozik.[2]

A hagyomány szerint elsőként a völgy kapta a Gilitka nevet, a Bél nemzetségbeli II. Kilit egri püspökről, aki 1232-ben a közelben alapította meg a ciszterciek bélháromkúti apátságát. A Gilitka szó ennek becéző, népies változata. Szent Anna tisztelete a 18. század közepén honosodott meg ezen a vidéken.[2]

A Szarvaskő várát Bélapátfalvával összekötő régi országút mellett, a Gilitka-forrás közelében lévő kápolnát, eredetileg Baranyi István mikófalvi remete építette azon a helyen, ahol a legenda szerint Szent Anna megjelent.[3] Az 1700-as évek közepén Androvics Miklós az egri szeminárium rektora barokk stílusban felújíttatta, és titulusaként ekkor kapta a Szent Anna nevet.[4] A kápolna az 1800-as évek második felében még jó állapotban volt. 1879 májusában Zsasskovszky József érseki megbízott, apátfalvai plébános engedélyt kapott az egri érsektől a kápolna tetőszerkezetének felújítására, amelyet Rubai Kovács János mónosbéli lakatos, molnár és ácsmester végzett el. 1880 júniusában Csuhay Antal kőművessel, apátfalvi lakossal szerződés készült a kápolna külső-belső kőműves munkáinak elvégzésére.[5] A kegyhely a második világháborúig helyi búcsújáró hely volt. Főként Bélapátfalva, Szarvaskő, Mikófalva, Balaton, Felnémet és Bükkszentmárton lakossága zarándokolt Szent Anna napján (július 26.), szervezett körmenettel, az erdőben lévő kápolnához. A kápolna a háborúban megsérült, a búcsújárás pedig szünetelt.[3] A kápolna és környezetének állapota az utóbbi évtizedekben sokat romlott. Seregély István egri érsek hozzájárulásával Csuhány Béla okleveles építészmérnök kezdeményezésére és irányításával 2004-ben helyreállítási munkálatok kezdődtek, melyek 2006-ra, a külső területrendezéssel együtt 2007-re fejeződtek be.[6] A kápolnát 2007. július 29-én, a Szent Anna búcsú alkalmából újra felszentelték.[7]

  • Szarvaskőből: az Eger felől érkezők (vonat, autóbusz, gépkocsi, egyéb), a község központi parkolójából indulhatnak gyalogosan a szarvaskői várat is érintő Országos Kéktúra útvonalán, melyen kb. 5300 m után érhető el a kápolna.
  • Bélapátfalváról: gyalogosan, vagy kerékpárral Bélapátfalváról, a Bartók Béla útról indulva, a Telekessy út mentén, autóval is el lehet jutni az ún. Telekessy-parkolóig, s innen kb. 2100 m erdei út után juthatunk el a kápolnához.[4]
  1. "Magyarország Műemlékjegyzéke - Heves megye" (PDF). Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. 2005. 2015. szeptember 24. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. február 20..
  2. 1 2 Ipolyvölgyi
  3. 1 2 Kat. Lex.
  4. 1 2 Geocaching
  5. "Szent Anna napi búcsú a Gilitka-kápolnánál". Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. 2014. 2015. február 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. február 20..
  6. Bársony Béla. "Gilitka-kápolna". Bélapátfalvai Helyítörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület. 2015. február 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. február 20..
  7. "A bélapátfalvai Szent Anna-kápolna megáldása". Magyar Kurír, Katolikus Hírportál. 2007.