Morgó-patak (Verőce)
| Morgó-patak Les-völgyi-patak Gimpli-patak | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Vízgyűjtő terület | Önálló vízgyűjtő: 56,7–60,7 km² Teljes vízrendszer a Török-patakkal együtt: 130–143,5[1][2][3] km² |
| Forrás | Diósjenőtől nyugatra[3] |
| Torkolat | Duna Verőcénél[4] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Morgó-patak Les-völgyi-patak Gimpli-patak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Morgó-patak (más néven Les-völgyi-patak vagy Gimpli-patak) a Duna bal oldali mellékvize Magyarországon.[5]
Szintén többek között Morgó-patak néven is ismert a Török-patak, amellyel röviddel a torkolat előtt, Kismaroson egyesül.
Földrajz[szerkesztés]
.jpg)
A Török-patak, vagy Morgó-patak a három vízfolyás, a Nagy-Vasfazék-patak, a Bagoly-bükki-patak és a Szén-patak találkozásából jön létre a Királyrétnél. Diósjenőtől nyugatra, a Börzsöny keleti oldalában ered. Délkelet felé folyik Nógrádon és Berkenyén át, majd nyugatnak fordul. Átvágja magát a hegyek között, majd déli irányban haladva keresztezi Magyarkutat, végül Verőcén nyugatnak fordul és Kismaroson egyesül a Török-patakkal.[6] A Dunába torkollik annak 1689-1690-es folyamkilométerénél.[5] A torkolat előtti néhány száz méteres szakasz Verőcéhez tartozik.[4]
Völgyében húzódik a Királyréti Erdei Vasút vonala, illetve a Kismaros-Királyrét közti 12 103-as út.
Mellékvizek[szerkesztés]
A Morgó-patak fontosabb mellékvizei a forrástól a torkolat felé haladva a következők:
- Fekete-víz (jobb)
- Magyar-réti-patak (jobb)
- Keskeny-bükki-patak (bal)
- Lósi-patak (bal)
- Nacsagromi-patak
- Csömöle-patak (A Török-patakot innentől hívják Morgó-pataknak.)
- Török-patak (jobb)[6]
- Lesvölgyi-patak
Élővilága[szerkesztés]
Faunája[szerkesztés]
Az 1950-es években nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus), a küsz (Alburnus alburnus), a kövi csík (Barbatula barbatula), fürge cselle (Phoxinus phoxinus) és márna (Barbus barbus) fordult elő benne.
Egy 1972-ben végzett felmérés talált még itt sújtásos küszt (Alburnoides bipunctatus), a petényi-márnát (Barbus carpathicus), a paducot (Chondrostoma nasus), a fenékjáró küllőt (Gobio gobio), domolykót (Leuciscus cephalus) és német bucót (Zingel streber).
A nyolcvanas és kilencvenes években mindössze három halfaj került elő a patakból, ezek a kövi csík, a fürge cselle és a sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario) voltak.
2000 és 2004 közt több felmérés is kutatta e patak élővilágát. Az ő eredményeik alapján a patakban él: bodorka (Rutilus rutilus), domolykó (Leuciscus cephalus), fürge cselle (Phoxinus phoxinus), sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus), paduc (Chondrostoma nasus), petényi-márna (Barbus carpathicus), fenékjáró küllő (Gobio gobio), kövi csík (Barbatula barbatula), sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario), menyhal (Lota lota), sügér (Perca fluviatilis), keszler géb (Neogobius kessleri).[7]
Flórája[szerkesztés]
A patak partján fűzfafélék nőnek, medrében fonalas alga él.
Közlekedés[szerkesztés]
Egy hosszú szakaszon a Morgó-patak völgyében halad a Vác–Balassagyarmat-vasútvonal.
Part menti települések[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Balogh Judit: Kisvízfolyások vízminőségének veszélyeztetettsége, a megfigyelés és a védelem társadalmi szerveződése Magyarországon (magyar nyelven). AquadocInter. [2009. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 6.)
- ↑ A Morgó-patak hozamára és vízminőségére vonatkozó részletek Kismaros környezetvédelmi programjából (magyar nyelven) (PDF). Mátyásfa Környezetvédő Egyesület. (Hozzáférés: 2011. február 7.)[halott link]
- ↑ a b Kismaros, Morgó-patak revitalizációs terv – műszaki leírás (magyar nyelven) (DOC) pp. 7. Mátyásfa Környezetvédő Egyesület / Víztükör Kft., 2003. december. (Hozzáférés: 2011. február 7.)[halott link]
- ↑ a b Dukay Igor: A Kismarosi Török- (Morgó-) Patak És Mellékvizeinek Revitalizációja (magyar nyelven). Mátyásfa Környezetvédő Egyesület, 2003. június. (Hozzáférés: 2011. február 7.)[halott link]
- ↑ a b Selmeczi Kovács Ádám: A Morgó-patak madárvilága (magyar nyelven) (RTF) pp. 9. Mátyásfa Környezetvédő Egyesület / Pest Környéki Madarász Kör. (Hozzáférés: 2011. február 6.)[halott link]
- ↑ a b szerk.: Faragó Imre: A Börzsöny kiránduló- és szabadidőtérképe, 1. kiadás (magyar nyelven), Budapest: Térkép-Center Kft. (2004). ISBN 963-214-809-6
- ↑ A Török-(Morgó-)patak halfaunisztikai felmérése. matyasfaegyesulet.hu. (Hozzáférés: 2017. február 27.)
