Cséry-telep

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Cséry-telep Budapest egykori szeméttelepe, mely ma közel 60 hektáros területen fekszik a XVIII. kerületi Ipacsfa utca mentén a Közdülő és a Kettős Körös utcák között. A telep a 2010-ben átadott csepeli szennyvíztisztítóból kikerülő szennyvíziszap komposztálásának tervezett helyszíne, a komposztáló megépítése azonban számos vitát és széles körű lakossági ellenállást váltott ki, ami miatt a kerületi önkormányzat végül elállt a megvalósítástól.

A Cséry-telep szemétdombjai 2010-ben a Nagy Burma-vasút és a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal egykori keresztezésénél

Története[szerkesztés]

Cséry Lajos 1872-ben vásárolt egy 2600 holdas földbirtokot az akkor Vecséshez tartozó Pusztaszentlőrinc területén. Az uradalomban tehenészete és gyümölcsösei voltak, és félmillió facsemetét ültetett el a dűlőutak mentén. Az 1890-es években szerződést kötött a fővárossal az ottani szemét feldolgozására, melynek helyéül birtoka déli részét jelölte ki. ide a saját maga által üzemeltetett vasútvonalon érkezett a budapesti szemét, amely feldolgozására Cséry 1893-ban szabadalmat jelentett be. Az eljárás során az elhumuszosodott szemétből adalékanyagok hozzáadásával szerves trágyát állított elő, melyet kertészetek és szőlészetek számára értékesített.

A vállalkozás 1900-ban részvénytársasággá alakult, és bár nyugat-európai szakemberek is meglátogatták a telepet és tanulmányozták az itteni eljárásokat (Uránia folyóirat, 1902). Az elszállított szemét mennyiségéről zajló folyamatos viták miatt a főváros Cséryvel 1906-ban szerződést bontott, majd a vállalkozás 1913-ra csődbe ment.

A telepet és az épületeket ekkor a főváros vette meg és folytatta működtetésüket. 1949-től tőzeg segítségével trágyagyártásba is kezdtek, melyet a Szervestrágya Gyűjtő és Értékesítő Nemzeti Vállalat végzett. A sokszor nevet változtató vállalat 1952-től Fővárosi Talajerőgazdálkodási és Értékesítési Vállalatként működött.

Ekkor még tartályos lovaskocsikkal gyűjtötték a szemetet, majd 1958-tól hulladékgyűjtő teherautókat is forgalomba állítottak. A Cséry-telep 1960-ig üzemelt szemétlerakóként, de a szippantós kocsik még a 2000-es években is ide hordták rakományukat (a szemetet ezután megszűnt bányák feltöltésére használták, ilyen volt például a pestszentlőrinci téglagyár területe is).

A telepet működtető cég 1978-tól Fővárosi Településtisztasági Szolgáltató Vállalat, 1996 óta pedig Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. néven működik. A terület jelenleg a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában van.

A telepnek vasúti összeköttetése volt a Nagykőrösi úti vágányokkal, amin az M5-ös autópálya megépülte előtt villamosok közlekedtek. (Ez a belváros felől közvetlenül a telepre futott be.) Pestszentimre felől pedig a Dél-Pestet átszelő Nagy-Burma iparvágánnyal egy delta formájában. 1957-ben a szemétvasút belváros felőli csatlakozását elbontották és a telepet délről elkerülve új nyomvonalon egyvágányú pálya épült az 51-es villamos számára a Bivalyréten Pestszentimréig. A villamosvonal 1958 és 1983 között üzemelt.

A szeméthegy[szerkesztés]

Cséry-dombok rétegződése

Az 1910-es évekre, amikor Cséry vállalkozása tönkrement a szeméthegy 1,5 kilométer hosszú, 100-800 méter széles és helyenként 20-25 méter magas volt. Már ekkor guberálók lepték el a telepet, akik főleg a fűtésre alkalmas "Cséry-koksz" után kutattak.

A szeméthegy egy 1968-as felmérés szerint 5,2 millió m³ anyagot tartalmaz, melyből 2,5 millió tonna szervesanyag-keverék nyerhető ki. A szemét feldolgozását ekkorra már gépesítették, fázisai a válogatás (színesfémek, üveg, csont), rostálás (humusz) és a keverés (fekália, csatornaiszap) voltak. Ezekből 5-6 féle szerves trágyát állítottak elő, melyet kertészetek, gyümölcsösök, szőlészetek vásároltak meg.

A telepen becslések szerint jelenleg kb. 10 millió m³ anyag van.[1]

A szennyvíziszap-komposztáló[szerkesztés]

A fővárosi és a XVIII. kerületi önkormányzatok 2003-ban írtak alá szerződést a Cséry-telepen létesítendő Budapesti Központi Szennyvíztisztító beruházáshoz kapcsolódó komposztáló felépítéséről. A beruházás az Élő Duna projekt része, melynek további elemei a Ferencvárosi Átemelő Telep, az Albertfalvai Átemelő Telep és a Kelenföldi Átemelő Telep bővítése, a Budai Duna-parti Főgyűjtő Csatorna és a Csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep, valamint egy 2X1 sávos aluljáróút és egy 1240 méter hosszú árvízvédelmi töltés építése. A pályázatot 2004 decemberében az Európai unió is jóváhagyta 428,7 millió euró költségvetéssel, melyből 65% az uniós támogatás.

A tervek szerint a Csepelen fertőtlenített és szagtalanított évi 67 000 tonna szennyvíziszapot 20 köbméteres tartályokban, közúton szállítják a Cséry-telepre. Itt 15-20% faanyag, zöldhulladék hozzáadásával évi 26 500 tonna komposzt állítható elő.

Érvek mellette[szerkesztés]

  • A Cséry-telep már a főváros tulajdonában van.
  • A beruházáshoz kapcsolódóan megépül a Külső Keleti Körút XVIII. kerületi szakasza, megvalósul Pestszentimre teljes csatornázottsága.
  • A komposztálót lakott területektől 300 méteres erdősávval kell elválasztani (emiatt nem fér el a telep a szennyvíztisztító mellett, a Csepel-szigeten), mely itt már részben megvan (Pestszentimre szélső házainak távolsága a teleptől légvonalban 300 méter, de az erdősáv éppen itt hiányzik)
  • Az előállított szerves anyagból megvalósítható a Cséry-telep teljes rekultivációja: a felső 1 méteres talajréteg cseréje az üzem 4-5 évi termeléséből megoldható.
  • A tervezett szállítási útvonalra vonatkozó forgalombecslés szerint óránként 500-1200 személyautó és 50-250 teherautó várható, az ehhez adódó óránkénti 1-2 ide közlekedő jármű nem jelentene érzékelhető forgalomnövekedést.[2]
  • Sem a vízi sem a vasúti szállítás nem oldható meg hatékonyan sem a Cséry-telepre sem egy esetlegesen máshol felépült komposztálóba, mert ennek hiányoznak a műszaki feltételei (átrakodó és ideiglenes tároló berendezések), valamint a kikötőig is teherautóval kellene szállítani.
  • Az így rekultivált terület a laza szerkezetű talaj miatt építkezésre alkalmatlan, itt erdő vagy park alakítható ki.
  • Mivel az uniós projekteken általában csak egy módosítás hajtható végre - ez már a budai főgyűjtő csatorna nyomvonalának az UNESCO javaslatára történt átrajzolásával megtörtént - ha nem itt épülne a komposztáló, az uniós támogatás elveszne (kb. 300 millió euró).

Érvek ellene[szerkesztés]

  • A csepeli szennyvíztisztító és a Cséry-telep közötti 25 km-es távolságon az iszapot teherautókkal szállítva évi 2 680, vagyis 250 munkanappal számolva napi 10 fuvar szükséges. Ezen kívül napi 28 fuvar zöldhulladékot szállító teherautóra lehet számítani (és a keletkezett komposzt esetleges elszállítása esetén további teherautókra is). A szállítási mód tehát drága és nem környezetbarát, ezen kívül a környék kertvárosi övezetében hatalmas forgalomnövekedést okozna.
  • Pestszentimre csatornázása a komposztáló nélkül is megoldható 2010 végéig, mivel az uniós pénzek jobb elosztása érdekében átkerült a "Budapest teljes csatornázása" projektbe.
  • Mivel határidőre nem valósult meg a Külső Kerületi Körút érintett szakaszának megépítése, a szállításhoz új útvonalat kell engedélyeztetni a környezetvédelmi hatóságokkal.
  • Ha a telep komposzttermelését 4-5 évig felemészti a környék rekultivációja, akkor ez alatt az idő alatt nem várható a komposzt értékesítéséből származó bevétel.
  • Az esetlegesen - leghamarabb 2015-re - elkészülő közpark közepén lévő komposztálóba kb. 10 percenként hajtana be- vagy ki egy teherautó.
  • Az iszap zárt rendszerű kezelésének ellenére a lakosság a szaghatásoktól és a talajt érintő szennyeződésektől is tart. Egy 2009 tavaszi telefonos közvélemény-kutatás szerint a kerület lakosságának többsége ellenzi a beruházást.[3]
  • Bár a főváros helyrehozná a Cséry-telep több mint száz éve szemétlerakóként működő területét, ennek árát a többlet-csatornadíjakból a lakosság fizetné meg.[1]

A jelenlegi helyzet[szerkesztés]

A lakossági fórumokon tapasztalt ellenállás és a forráshiány miatt a XVIII. kerületi önkormányzat 2008 nyarán a fővárossal kötött szerződés újratárgyalását és a beruházás elvetését kezdeményezte. Hozzájárult ehhez az is, hogy a főváros a 2003-as szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette (Pestszentimre csatornázása, Külső Kerületi Körút). Miután az Európai Unió szakértői is hozzájárultak a felülvizsgálathoz, 2009. február 16-ai sajtótájékoztatón a kerület vezetése hivatalosan is bejelentette, hogy a szennyvíziszap-komposztáló nem épül meg.[3] A terület hasznosításával kapcsolatban logisztikai központ illetve egy Disneyland-jellegű vidámpark építése is felmerült.

Cséry szemét-telep Kispesten[szerkesztés]

Kispest határában is létezett egy Cséry-féle szeméttelep. A telep körülbelül a mai Nagykőrösi út - Vas Gereben utca - Nádasdy utca - Hoffher Albert utca által határolt területen. A telep felszámolását a kormány támogatásával 1933-ban kezdték el.[4] A felszámolással 60 hold földterület lett ismét használható. A terület végleges beépítése a második világháború után kezdődött el. Itt 1949-1964 között épült fel az Élmunkás lakótelep.

Források[szerkesztés]