Végelszámolás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A végelszámolás egy fizetőképes gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnését célozza a hitelezők kielégítésével. Hatályos jogunkban a végelszámolásról a 2006. évi V. törvény VIII. fejezete rendelkezik.[1] A végelszámolás egyrészt a cég jogutód nélküli megszűnésének egyik jogcímét jelenti, másrészt a végelszámolási eljárást is gyakran egyszerűen végelszámolásként említik.



Általános szabályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A VIII. fejezet 1. címe foglalkozik a végelszámolás általános szabályaival. A végelszámolás tárgya a gazdasági társaság vagyona, mellyel a végelszámolás kezdetekor rendelkezik, illetve melyet az eljárás alatt szerez.

Az illetékes bíróság nemperes kérdésekben a cég székhelye szerinti illetékes cégbíróság, peres ügyekben pedig a székhely szerinti megyei bíróság.

A végelszámolási eljárásnak háromféleképpen fejeződhet be:

  1. 1. a cégbíróság törli a gazdasági társaságot a nyilvántartásból
  1. 2. felszámolási eljárás megindulásával
  1. 3. a gazdasági társaság legfőbb szervének azon döntésével, hogy tovább folytatja a gazdálkodást.

A végelszámolás elhatározása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gazdasági társaság legfőbb szerve határozatot hoz, melyben megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját, kinevezi a végelszámolót, valamint rendelkezik a gazdasági társaság vagyoni részesedésével működő jogalanyok sorsáról.

A végelszámolás kezdő időpontjában, melyet a legfőbb szerv határozatában állapít meg, a cég vezető tisztségviselőjének megszűnik a megbízatása. Az ő helyébe lép a végelszámoló.

A vezető tisztségviselő 45 napon belül köteles elvégezni a törvény által rá kiszabott számviteli feladatokat, illetve köteles eleget tenni tájékoztatási és iratátadási kötelezettségének. Ezt akkor is meg kell tenni, ha esetleg a volt vezető tisztségviselő lesz a végelszámoló.

Amennyiben a vezető tisztségviselő nem tesz eleget az előbb említett kötelezettségeinek, akkor a polgári jog általános szabályai szerint felel, illetve a végelszámoló kérelmére 50.000-500.000 Ft-ig terjedő pénzbírságot szabhat ki a bíróság.

A végelszámoló jogállása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bárki lehet végelszámoló, aki a vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott követelményeknek megfelel és elfogadja a megbízást.

A végelszámoló fokozott gondossággal, a gazdasági társaság ill. a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni.

Kinevezéséről és visszahívásáról a legfőbb szerv határoz.

Ha a céget a későbbiekben felszámolják, és a végelszámoló alapos ok nélkül késlekedett vagy hitelezőt előnyben részesített, akkor a kár mértékéig tőkehozzájárulásra kötelezhető.

A végelszámoló jogosult felmondani a gazdasági társaság szerződéseit felmondani illetve - adott esetben elállni a gazdasági társaság szerződéseitől.

Alábbiakat viszont nem lehet azonnali hatállyal felmondani (!):

  1. 1. természetes személy bérleti szerződését
  1. 2. gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződést
  1. 3. a munkaszerződést
  1. 4. a kölcsönszerződést, amennyiben az nem gazdasági tevékenységgel függ össze
  1. 5. a kollektív szerződést.

A jövőbeni szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésére harmadik személyt kell megbízni, melynek tényét a cégközlönyben közzé kell tenni.

A végelszámolás lefolytatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A végelszámoló változásbejegyzési kérelemben köteles bejelenteni a cégbíróságnak:

-a végelszámolást elrendelő határozat keltét

-a végelszámolás kezdő időpontját

-a végelszámoló nevét, lakóhelyét/székhelyét

-a korábbi vezető tisztségviselő jogviszonyának megszűnését

+ csatolnia kell egy aláírási címpéldányt, amennyiben nem ő volt korábban a vezető tisztségviselő.

A végelszámoló bejelentése alapján a cégbíróság végzést hoz, amelyet közzé tesz a cégközlönyben. A bejelentett adtokon túl a végzés tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást, hogy 40 napon belül jelentsék be igényeiket.

A végelszámoló feladatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

-felméri a cég vagyoni helyzetét

-kiegyenlíti tartozásait

-érvényesíti jogait, teljesíti kötelezettségeit

-értékesíti a cég vagyoni eszközeit.

Tevékenységének négy fontos korlátja van:

1. a legfőbb szerv előírhatja, hogy egyes vagyontárgyakat csak nyilvános pályázat vagy árverés útján lehet értékesíteni,

2. a legfőbb szerv dönthet a tevékenység ideiglenes vagy korlátozott folytatásáról,

3. évente el kell készítenie a beszámolót ill. az adóbevallásokat,

4. évente tájékoztatót készít a legfőbb szerv és a cégbíróság részére.

Mindazonáltal a végelszámolást 3 éven belül be kell fejezni. Ellenkező esetben ugyanis átalakul az eljárás kényszer-végelszámolássá.

A hitelezői igények kielégítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A végzés közzétételét követő 40 napon belül kell bejelenteni igényüket a hitelezőknek. Akkor is, ha éppen per van folyamatban az adott ügyben.

A 40 nap leteltével 15 napon belül a végelszámoló jegyzéket készít az elismert ill. vitatott igényekről. További 15 napon belül a jegyzéket benyújtja a cégbírósághoz, ill. értesíti a vitatott követelések hitelezőit besorolásukról.

A közzétételtől számított 75 napon belül a végelszámoló korrigálja a jegyzék alapján a nyitó mérleget, melyet a legfőbb szerv elé terjeszt. Ha nem elég a vagyon és a hiányzó részt a tagok 30 napon belül nem fizetik be, akkor meg kell indítani a felszámolási eljárást. Ha elég a vagyon, akkor a végelszámoló közli a legfőbb szervvel a szükséges adatokat, amely határozatot hoz a vagyonfelosztás tárgyában

A határozat megszületését követően a végelszámoló benyújtja az egyébként illetékmentes törlési kérelmet a cégbírósághoz. Ezen kérelem benyújtását követően már nem dönthet a legfőbb szerv a tevékenység továbbfolytatásáról.

A végelszámolási kifogás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A végelszámoló intézkedése vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett fél (szubjektív határidő 8 nap, az objektív 60 nap) végelszámolási kifogással élhet. Fennáll ugyanez a lehetőség, ha a végelszámoló nem tájékoztatja a hitelezőt igényének besorolásáról.

A cégbíróság soron kívül határoz. Fellebbezési lehetőség van [2].

Az egyszerűsített végelszámolás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A végelszámolásról szóló fejezet 6. címe tartalmaz rendelkezéseket az egyszerűsített végelszámolásról.

Akkor kerülhet rá sor, ha jogi személyiség nélküli gazdasági társaságról van szó, és az eljárás előre láthatóan 150 napon belül befejezhető.

Ilyenkor a végelszámoló személyét a végén a törlési kérelemmel együtt kell bejelenteni a cégbíróságnak.

Az eljárás átváltozik rendes végelszámolássá, ha:

  1. 1. valamely hitelezői igény vitatott,
  1. 2. hitelező peres eljárást indít,
  1. 3. nem tartható a 120 napos határidő.

A szabályok megsértése esetén kényszer-végelszámolásra kerül sor.

Kényszer-végelszámolás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kényszer-végelszámolásra akkor kerül sor, ha:

  1. 1. törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja,
  1. 2. jogutód nélküli megszűnést előidéző ok miatt,
  1. 3. a cég a végelszámolást 3 éven belül nem fejezete be,
  1. 4. az általános szabályokra való áttérést nem hajtották végre.

Ha egyszer elrendelték, nem lehet megszüntetni. Az elrendelésével kapcsolatos változásokat a cégbíróság hivatalból jegyzi be.

1 éven belül be kell fejezni, de - indokolt esetben - egyszeri alkalommal 6 hónappal meghosszabbítható.

Ha átalakul felszámolássá, akkor ott egyezség nem köthető.

A vagyont csak nyilvános pályázat vagy árverés útján lehet értékesíteni.


Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
  2. 2006. évi V. törvény 109.§ (5) bek.