Ugrás a tartalomhoz

Simon István (költő)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Simon István
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyikeCsigó László felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele
Született1926. szeptember 16.[1][2][3][4][5]
Bazsi[2][6][3][4][5]
Elhunyt1975. július 7. (48 évesen)[1][7][3][4][5]
Sümeg[6][3][4][5]
Állampolgárságamagyar
HázastársaRajcsányi Irén
GyermekeiSimon István 1960. szeptember 2. - 2019. április 4. Simon Ágnes 1971. április 16. -
Foglalkozása
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1963. február 24. – 1975. július 7.)
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1947–1952, hungarológia, germanisztika)
Kitüntetései
SírhelyeBazsi

Simon István aláírása
Simon István aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Simon István témájú médiaállományokat.

Simon István (Bazsi, 1926. szeptember 16.Sümeg, 1975. július 7.)[8] magyar költő, műfordító, esszéíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár.

Szegényparaszti családban született a Zala vármegyei[9] Bazsin. Édesapja Simon István, édesanyja Mosner Gizella volt.

Elemi iskolába szülőfalujában járt, a gimnáziumot Sümegen végezte. 1947-ben befejezte félbehagyott középiskolai tanulmányait és leérettségizett. 1948-tól Népi-, majd Eötvös-kollégistaként a Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarán tanult, ahol 1952-ben kapott magyar–német szakos tanári oklevelet.

Emléktáblája egykori lakóhelyén
(XIII. ker., Raoul Wallenberg utca 7)

1944 decemberében behívták katonának, majd szovjet hadifogságba esett. 1947-ben tért haza. 1948-tól a Csillag és az Új Hang közölt tőle verseket. 1952–1955 között a Szabad Nép kulturális rovatának munkatársa volt. 19551956-ban az Új Hang főszerkesztője volt. 1957-től a Kortárs egyik alapítója és rovatvezetője, 1964–1971 között főszerkesztője volt.

1963-tól országgyűlési képviselő volt. 1971-től haláláig (1975) a Színház- és Filmművészeti Főiskola magyar irodalom tanára, ugyanettől az évtől a Magyar Írók Szövetségének titkára, 1974-től főtitkárhelyettese volt.

Bazsin helyezték örök nyugalomra. Bronzból készült síremléke és domborműve (1981) Laczkó Ibolya (1942–1995) szobrászművész és kiváló művész munkája. 2026-ban okos parcellakövet állítottak emlékére szülőfalujában.[10]

A fényes szelek nemzedékével érkezett az irodalmi életbe. Pályakezdő versei a falusi élet idilli képei. A forradalom utáni időszak lírai önelszámolásra késztette. Az 1960-as, 1970-es években az életképszerű jelenetezést gondolati igényesség váltotta fel, az elmúlástudat problémái foglalkoztatták.

  • Egyre magasabban. Versek; Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet, Bazsi, 1944
  • Tanú vagyok. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1950
  • Hajnali lakodalmasok. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1952
  • Érlelő napok. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1953
  • Nem elég; Szépirodalmi, Bp., 1955
  • Himnusz az értelemhez; Szépirodalmi, Bp., 1956
  • Felhő árnyéka; Magvető, Bp., 1956
  • Pacsirtaszó. Versek. 1949–1957; Magvető, Bp., 1958
  • A Jangce vitorlái. Versek Kínából, Vietnamból és Koreából; Magvető, Bp., 1959
  • Februári szivárvány. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1959
  • Almafák. Versek. 1959–1962; Magvető, Bp., 1962
  • A virágfa árnyékában. Tanulmányok, kritikák, cikkek. 1953–1963; Szépirodalmi, Bp., 1964
  • Gyümölcsoltó. Versek. 1949–1963; Magvető, Bp., 1964
  • Szőlő és gesztenye; Szépirodalmi, Bp., 1966
  • Verőfény. Simon István válogatott versei. 1943–1966; Magvető, Bp., 1968
  • Forró égöv alatt. Útirajzok Vietnámból, Egyiptomból és Kubából; Magvető, Bp., 1969
  • Gyalogútról a világba; bőv. kiad.; Magvető, Bp., 1970
  • A magyar irodalom; Gondolat, Bp., 1973
  • Örök körben. Válogatott és új versek. 1943–1973; Szépirodalmi, Bp., 1973
  • Rapszódia az időről; Szépirodalmi, Bp., 1975
  • Bakony; fotó Reismann János, szöveg Simon István; Corvina, Bp., 1973 (németül is)
  • Gyönyörű terhem; Szépirodalmi, Bp., 1976
  • Írószobák; bibliográfia Zalán Vince; Gondolat, Bp., 1976
  • A magyar irodalom; képanyag vál. Koroknai István; 2. bőv. kiad.; Gondolat, Bp., 1979
  • A sümegi vadgesztenyék; utószó Ferenczi László; Móra, Bp., 1979
  • Simon István válogatott versei; vál., szerk., előszó Garai Gábor; Kozmosz Könyvek, Bp., 1980 (A magyar irodalom gyöngyszemei)
  • Szemek emléke. Válogatott versek; vál., szöveggond. Győri János; Szépirodalmi, Bp., 1986
  • Váci Mihály–Simon István–Garai Gábor: Valami nincs sehol. Válogatott versek; vál., szerk. Baranyi Ferenc; Papirusz Book, Bp., 2003
  • Mirza; Forma-Art, Bp., 1989
  1. 1 2 "International Music Score Library Project". International Music Score Library Project. Hozzáférés: 2017. október 9..
  2. 1 2 3 4 5 Magyar Irodalmi Lexikon. 3 Budapest: Akadémiai Kiadó. 1963. 60–61. o. ISBN 963-05-1525-3
  3. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Új magyar irodalmi lexikon. 3 Vizkelety András. 2. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. 1947. o. ISBN 978-963-05-6805-0
  4. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Ágnes AlpárValéria Balázs-ArthJózsef CzímerMiklós KaposyKároly SzalayKristóf SzalayJózsef Zsudi: Humorlexikon. Kaposy Miklós. Budapest: (kiadó nélkül). 2001. 246. o. ISBN 963-86162-3-7
  5. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Új magyar életrajzi lexikon, 1150-1151, 5
  6. 1 2 3 SZOT-díjasok. Kulcsár Ödön. Budapest: (kiadó nélkül). 1981. 245–246. o. ISBN 963-321-425-4
  7. Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven).
  8. Szalatnai Rezső: Simon István öröksége; in: Evangélikus Élet, 1975. aug. 17.
  9. 1950-től Veszprém megyéhez tartozik.
  10. Flaisz János (2026. március 16.). "Okos parcellakövet avattak Simon István költő emlékére Bazsiban". deszkavizio.hu. Hozzáférés: 2026-03-17. {{cite web}}: Check date values in: |date= (súgó)

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Simon István témában.