Fehér Klára

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fehér Klára
Született 1922. május 21.
Budapest
Elhunyt 1996. szeptember 11. (74 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Nemes László
Foglalkozása író, újságíró
Fontosabb munkái A földrengések szigete (1957)
Nem vagyunk angyalok (1959)
Bezzeg az én időmben (1966)
Oxygénia (1974)
Mi szemüvegesek (1986)
Díjak József Attila-díj (1950)

Fehér Klára az IMDb-n
Fehér Klára PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér Klára témájú médiaállományokat.
Fehér Klára
Nuvola apps kview.png
Copyright-uncertain.svg
Nem található szabad kép.(?)
PDmaybe-icon.svgNuvola apps kview.png
Fehér Klára portréja

Fehér Klára Nemes Lászlóné (Újpest, 1922. május 21.[1]Budapest, 1996. szeptember 11.) magyar író, újságíró.

Férje Nemes László író.

Élete[szerkesztés]

1922-ben született Budapesten. Fiatal korában előbb gyári tisztviselőként dolgozott, 1945-1948-ban a budapesti közigazgatási egyetemre járt, közben elvakult fiatal kommunistaként[2] a Szabad Nép belső munkatársa 1946 és 1949 között. Ez időszakban, a szovjet típusú egypártrendszer kiépülésének éveiben megszállott agitátorként a régi világ képviselőinek életét „leleplező riportjaival” vált ismertté, cikkeiben kérlelhetetlen dühvel támadt az általa negatívnak tartott jelenségekre.[3]

1946 májusában, amikor a napilapok budapesti gyerekek eltűnéséről szóló rémhírekről tudósítottak, Fehér Klára a kommunista lapban többszörös gyilkosokról, nyilasmentô apácákról és feketézô fasisztákról” és arról írt, hogy „orosz katonák, zsidók, cigányok felé rázza az öklét a reakció, hogy a magyar dolgozó társadalmat üsse agyon vele”, mindezért pedig a „legerélyesebb megtorlást” követelte.[4] Kommunista tevékenységéről érdekes adalékként fenn maradt, hogy 1947-ben kihallgatóként részt vett az első nagy koncepciós per, a kisgazda pártot ellehetetlenítő Magyar Közösség perében, mint kihallgató. A megvádolt Szent-Iványi Domokos visszaemlékezése szerint „Fehér Klára egy éjszakán keresztül faggatta, s biztatásként a fejét időnként a falba verte.”[5]

1948-ra fenti cikkeinek köszönhetően a Szabad Nép egyik legismertebb újságírója. Az újság szerkesztőségében ismerkedett Nemes Lászlóval, akivel hamarosan házasságot kötött. A Rákosi-korszak igazságtalanságait eleinte elhihetetlennek érezték, a Párt iránti kritikátlan odaadásuk csak fokozatosan csökkent. Ahogy férje elmondta, „Annyira elvakult voltam, hogy az első letartóztatások és koncepciós perek idején még nem tudtam, nem akartam elhinni, hogy mindez hazugság. Pedig a Rajk-per idején engem is kirúgtak a Szabad Nép szerkesztőségéből...”[2]

Az 1956-os forradalom leverése után a pártba férjével együtt nem lépett vissza, és semmilyen szerkesztőségi állást nem vállaltak el.[2] 1957-től a Magyar Nemzet tárcaírója lett. 1979-től szabadfoglalkozású író.

Irodalmi pályája[szerkesztés]

Riportokkal, színdarabokkal, ifjúsági regényekkel kezdte pályáját. Az ötvenes évek elején írta első szépirodalmi műveit, színdarabokat és ifjúsági regényeket, melyek az ötvenes évek politikailag elkötelezett sematizmusának jegyében íródtak, a napi politika szolgálatában.[3]

Mai szemmel érdekes 1957-ben írt, A Földrengések Szigete című utópisztikus regénye, mely 2057-ben, egy elképzelt ultramodern világban játszódik, ami természetesen – bár kimondatlanul – a kommunista utópiát testesítette meg.[6]

A hatvanas években is egyszerre újságíróként és íróként is alkotott. Leginkább a fővárosi értelmiség és a középrétegek világában érzi otthon magát. Kritika alá veszi az ügyeskedőket és hatalommal visszaélőket, a fel-felbukkanó moralizálás mellett nemegyszer lényeges problémákat ragadt meg, és a kisemberek kiszolgáltatottságának különböző formáit mutatta be. Figurái hétköznapi emberek, értelmiségiek, hivatalnokok, fiatalok, középkorúak és idősek, a hatvanas-hetvenes évek kádári konszolidációjának jellegzetes alakjai. Emberi sorsokat és magatartásokat gyöngeségeket mutat be. A szórakoztató irodalomban is sikeres volt (humoreszk, vígjáték). Humora és mély emberismerete tették népszerűvé.

Regényeit több szocialista országban is megjelentették.

Díjai[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Idézés bűnügyben (1949)
  • Vas-brigád (1950)
  • Az első hét története (1950)
  • Becsület (1950)
  • Takács viadala (1951)
  • Az érem másik oldala (1951)
  • Nyitott könyv (1951)
  • Sem kővel, sem naranccsal (1951)
  • Őrségen (1952)
  • Ez az ország a mi országunk (1952)
  • Hívek leszünk a béke szent ügyében (1952)
  • A békeküldött (1953)
  • Ethel és Julius (1953)
  • Tenger (1956)
  • Nyári vakáció (1956)
  • A jó házasság ábécéje (1958)
  • Idegen víztükör (1959)
  • Nem vagyunk angyalok (1959)
  • A teremtés koronája (1959)
  • Szerencsés történetek (1960)
  • Kevés a férfi (1960)
  • Majdnem a Lomnici csúcsig (1960)
  • Egyszer – és soha többé! (1963)
  • Furcsa éjszaka (1965)
  • Perben, haragban (1966)
  • Ma éjjel ne aludj! (1967)
  • Nem vagyunk ördögök (1968)
  • Narkózis (1969)
  • Csak egy telefon (1969)
  • Egyetlen mondat törökül (1970)
  • Miből csinálják az elefántot? (1973)
  • Oxygénia (1974)
  • Négy nap a paradicsomban (1976)
  • Vakáció Magyarországon (1976)
  • Szexmozi (1980)
  • Búcsú a tengertől (1983)
  • Pálmasor Opatijában (1985)
  • Gyilkosság a Cápa-öbölben (1988)
  • Hová álljanak a belgák? (1988)
  • Az írnok rubingyűrűje (1990)
  • A titokzatos tizenhetedik (1990)
  • Ne láss, ne hallj, ne szólj! (1993)

Gyermekkönyvei[szerkesztés]

  • Az Előre őrs pályát választ (1949)
  • Tevekönyv (1950)
  • Juli óvodába jár (1953)
  • A földrengések szigete (fantasztikus ifjúsági regény) (1957)
  • Négyen, meg a béka (ifjúsági regény)
  • Mi szemüvegesek (1986)
  • Bezzeg az én időmben (1966) (ifjúsági regény)
  • Gilly, a halacska (mese)
  • Hetedhét tengeren túl (1989), (1996)(mesék)
  • Én sose kapok levelet (gyermek regény I.rész)* (1967)
  • Lesz nekem egy szigetem (gyermek regény II.rész)(1972)
  • Az indián kertje (1973)
  • Gilly, a halacska (1975)
  • De igazán tud repülni a karosszék! (1977)
  • Fele királyságom (1980)

Férjével, Nemes Lászlóval közösen írt útirajzok[szerkesztés]

Filmográfia[szerkesztés]

Szerző (író)[szerkesztés]

  • Nem vagyunk angyalok (1967)
  • Csak egy telefon (1970)
  • Emme ole enkeleitä - Nem vagyunk angyalok finn változata (1972)[7]
  • A tenger (1982)
  • Fele királyságom (1989)
  • Mi, szemüvegesek (2004)

Színész[szerkesztés]

  • Holnap lesz fácán (1974)[8]

Emlékezete[szerkesztés]

Fehér Klára sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető 5B.

Emlékezetére Fehér Klára irodalmi díjat alapított férje, Nemes László író és műfordító. A díj azon fiatal írók támogatását szolgálja, akik Fehér Klára írónő humanista szellemében írnak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fehér Klára - MEK; A Kozma utcai izraelita temetőben található sírján, viszont 1919 szerepel születési dátumaként.
  2. ^ a b c „Én mindent megúsztam”, interjú Nemes Lászlóval, Szombat, 2010.08.01. [1]
  3. ^ a b Fehér Klára (1922) (en nyelven). mek.niif.hu. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
  4. in Pető Andrea: Népbíróság és vérvád az 1945 utáni Budapesten; a Fehér cikk: Szabad Nép, 1946. május 12., 4. [2]
  5. Kik esküdtek össze a köztársaság ellen? - Magyar Szemle (hu nyelven). www.magyarszemle.hu. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
  6. Fejes László: Fehér Klára látta a jövőt?, Nyelv és Tudomány, 2014.09.12. [3]
  7. Emme ole enkeleitä (1972) IMDb adatlapja
  8. Holnap lesz fácán (1974) IMDb adatlapja

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]