Fábián István (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fábián István
Született Fábián István Antal
1903. január 12.[1]
Szombathely
Elhunyt 1961. augusztus 4. (58 évesen)[1]
Pécs
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • tanár
  • irodalomtörténész
Iskolái Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1925)

Fábián István (Szombathely, 1903. január 12.[2]Pécs, 1961. augusztus 4.) irodalomtörténész, tanár.

Élete[szerkesztés]

Fábián Gyula lisztkereskedő és Szmolyán Lujza fia. 1921 és 1925 között a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészettudományi karának hallgatója, s az Eötvös-kollégium tagja volt. 1925-ben filozófiai doktorátust szerzett. Több ízben tett külföldi tanulmányutat. 1926-ban középiskolai tanári oklevelet szerzett magyar és francia szaktárgyakból. 1927-től harmincöt éven át, haláláig mint gimnáziumi tanár és igazgató működött.[3] 1927-től 1934-ig a premontrei rend által vezetett, jóhírű gödöllői francia tannyelvű gimnáziumban tanít. Ezt követően előbb Mátyásföldön tanít, majd egy évig a budapesti X. kerületi állami Széchenyi István gimnázium tanára.[4]

A pécsi Állami Széchenyi Gimnázium igazgatója (1941–1948), a Nagy Lajos Gimnázium tanára (1948–). A Sorsunk, a Dunántúl, a Jelenkor munkatársa.[5]

Munkássága[szerkesztés]

Tanulmányai, esszéi és bírálatai 1928-tól 1941-ig főként a Napkeletben, a Fiatal Magyarságban és a Magyar Kultúrában jelentek meg.[6]

1946-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen magántanári képesítést szerzett az „Ízléstörténet a magyar irodalomban” című tárgykörből. 1927-től nagyszámú bírálata és tanulmánya jelent meg irodalmi és irodalomtörténeti folyóiratokban. Dolgozatai a magyar irodalom egész fejlődésére kiterjednek. Behatóan foglalkozott az irodalmi ízlésváltozatokkal, valamint a humor és az anekdota irodalmi szerepével. Tanulmányait a történeti tények tisztelete, filológiai pontosság és megbízhatóság jellemzi és nevelői lelkiismeretesség hatja át.[7]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Magyar írók levelei (Budapest, 1938)
  • Az irodalomtörténetírás módszereiről (Irodalomtörténeti füzetek, 1. sz., Budapest, 1941)
  • A magyar irodalom kis tükre (Budapest, 1942)
  • Magyar diák verseskönyve (Pécs, 1943)
  • Guide de la littérature hongroise (Budapest, 1944)
  • A reformkor irodalmának középiskolai tanítása: Kölcsey Ferenc (Budapest, 1955)
  • Széphistóriáink és a diákok (Filol. Füz., Budapest, 1959)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/03995.htm, Fábián István, 2017. október 9.
  2. Születési bejegyzése a szombathelyi polgári születési akv. 45/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 17.)
  3. Magyar életrajzi lexikon
  4. Tüskés Tibor: Fábián István. In: Pécsi Szemle, 2004. 1. 114. ISSN 1419-290X
  5. Baranyai neves személyek[halott link]
  6. Tüskés Tibor: Fábián István. In: Pécsi Szemle, 2004. 1. 114. ISSN 1419-290X
  7. Magyar életrajzi lexikon

Források[szerkesztés]