August Šenoa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
August Šenoa
August Šenoa.jpg
Született
1838. november 14.[1][2]
Zágráb[3]
Elhunyt
1881. december 13. (43 évesen)[1][2]
Zágráb[4][3]
Álneve Onufrius Kopriva
Állampolgársága horvát
Szülei Milan Šenoa
Foglalkozása
Sírhely Mirogoj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz August Šenoa témájú médiaállományokat.

August Šenoa (Zágráb, 1838. november 14.1881. december 13.) horvát író, a horvát romantika és realizmus átmeneti idejének jeles képviselője.

Életpályája[szerkesztés]

Cseh és német szülők gyermekeként született. Családi neve eredetileg Schönoa volt. Az általános iskolát a horvát fővárosban és Pécsett végezte a ciszterciek gimnáziumában.[5] Prágában és Zágrábban jogot tanult, de jogi tanulmányait sohasem fejezte be. Rövid bécsi tartózkodás után visszatért a horvát fővárosba, ahol volt városi képviselő, különböző kiadványok szerkesztője, fordított horvátra németből, franciából, cseh nyelvről és angolból, írt drámákat és novellákat, mintegy tíz regényt, és néhány verset. Verseit a horvát nyelv kajkav nyelvjárásában költötte.

Értékelése[szerkesztés]

August Šenoa az első jelentősebb horvát regényíró. Jelentősége a horvát kultúrában talán azzal állítható párhuzamba, amit Jókai jelent a magyar irodalomban.

Jókaihoz hasonlóan, Šenoa is elsősorban történelmi regényeivel vált híressé, hatása aligha túlbecsülhető a horvát nemzeti tudat formálásában. Kora problémáit taglaó írásai viszont már a realizmus jegyében íródtak. A Šenoát követő generáció (Ante Kovačić, Vjenceslav Novak, Ksaver Šandor Gjalski, Milutin Cihlar Nehajev) tovább ragozta a mester által fölvetett kérdéseket: elsősorban kortárs szociális kérdések, a katolicizmus jelentősége a horvát nemzeti kultúrában, az illir mozgalom és a pánszlávizmus kérdése.

Nyelvújító szerepének köszönhetően, hiszen az első jelentősebb horvát regényíró, ezen kívül több, közöttük kortárs külföldi írót is horvátra fordított (Shakespeare, Molière, Friedrich Schiller, Goethe Sardou, Scribe), Šenoa nem csak a horvát Jókai, de Kazinczy is egyben. Talán neki is köszönhető, hogy a nyelvújítás során, ha új szavak után kellett nézni, akkor a horvátok inkább a cseh nyelvhez fordultak segítségért, míg a horvátokhoz nyelvileg egyébként legközelebb álló szerbek inkább az oroszból, illetve a görögből vettek át jövevényszavakat.

Főbb művei[szerkesztés]

Ismertebb, angolul is megjelent regényei:

  • "Zlatarovo zlato" (Az aranyműves aranya)
  • "Seljačka buna" (Parasztlázadás)
  • "Diogenes"
  • "Čuvaj se senjske ruke" (Óvakodj a senji kéztől)

Emlékezete[szerkesztés]

Magyarországon több horvát kisebbségi intézmény viseli August Šenoa nevét (August Šenoa Horvát Klub,[6] 7621 Pécs, Esze T. utca 3.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár, 2014. április 27.
  2. ^ a b data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb12215774p
  3. ^ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), 2015. szeptember 28., Шеноа Август
  4. Integrált katalógustár, 2014. december 31.
  5. A mai Nagy Lajos Gimnázium elődje.
  6. Az August Šenoa Horvát Klub honlapja