Pere János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pere János
Pere János.jpg
Született 1940. április 17. (79 éves)
Pécs
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása dalénekes-előadóművész
Kitüntetései Magyar Ezüst Érdemkereszt (2008. március 15.)[1]

A Wikimédia Commons tartalmaz Pere János témájú médiaállományokat.

Pere János (Pécs, 1940. április 17.) Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel és Életműdíjjal kitüntetett dalénekes-előadóművész, Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel kitüntetett magánénektanár. A magyar szalonzenei dalok kutatója és előadója.

Élete és munkássága[szerkesztés]

A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett 1958-ban. Még ebben az évben eljátszotta Kukorica Jancsi szerepét Kacsóh Pongrác daljátékában a Pécsi Ifjúsági Színház színpadán.

Ekkor már a pécsi Liszt Ferenc Zeneművészeti Szakiskola zongora tanszakának végzős növendéke volt. Tanárai javaslatára 19 éves korában a magánének tanszakon folytatta tanulmányait.

1965-ben szolfézs-zeneelmélet tanári, majd pár évvel később magánénektanári diplomát szerzett a Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tagozatán.

1967-ben a Magyar Rádió Énekkarába került, ahol 15 évet töltött. A Rádióénekkarban hamarosan felfedezték hangjának szépségét, ezért szólóénekesi feladatokat bíztak rá.

Grabócz Miklós mentorálásával kezdett magyar nótákat énekelni, ahol rövidesen a szakma élvonalába került. A Magyar Rádió számtalan magyar nóta felvételt, a Hungaroton hanglemezekre szóló szerződéseket, míg a Magyar Televízió népszerű műsoraiban (Nótaszó, Vasárnapi muzsika, Népies műdalok, Önök kérték, Szilveszteri nótaszó, Pere János énekel) sorozatos közreműködésekre kérte fel, az Országos Rendező Iroda pedig színpadi műsorokban szerepeltette. Első Erkel Színházbeli fellépése 1972-ben volt.

Dalainak előadásában mindig nyomon követhető a főiskolai tanulmányok kapcsán szerzett klasszikus zenei ízlése valamint a klasszikus hangképzés fontossága.

Számtalan rádiófelvétel és hanglemez elkészülte után felfedezte, hogy a szalonzene a magyar zenei élet palettáján hiánycikk.

Ennek pótlása érdekében kutatásokat folytatott az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol sorra gyűjtötte össze azokat a dalokat, amelyek a magyar cigányzene bécsi előadói stílusához igazodó dalok voltak, és amelyek korábban – vagy más országokban – szalonzenekari kísérettel kerültek előadásra.

Indítványára, a Magyar Hanglemezgyár – bár hosszas ellenállás után – 1990-ben elkészítette a Herkulesfürdői emlék című önálló nagylemezét, amely kizárólag szalonzenei kísérettel előadott dalokat tartalmaz. CD-n 2009-ben jelent meg.

A dalok kíséretére Esze Jenő zongoraművész vezetésével megalakították a Fantázia Szalonzenekart.

A hanglemez műsorát Pere János úgy állította össze, hogy bebizonyosodjon: a magyar nóta stílusa, érzésvilága más országokban is létezik:

a bécsi keringő, a francia sanzon, az orosz románc, vagy az olasz nápolyi dal a társadalmak polgárosodásának időszakában keletkeztek és mindmáig léteznek, azaz klasszikussá lettek.

1983-tól - a Magyar Rádió Énekkarából kiválva - a budapesti Rácz Aladár Állami Zeneiskola magánénektanára, majd a magánének tanszak tanszakvezető tanára lett.

Énekesi és tanári munkájával párhuzamosan 1992-95 között az akkor megalakult első magyar kereskedelmi rádió (Juventus) énekes szerkesztő-műsorvezetője lett, ahol Pere-tere-fere c. műsorában - a hallgatók segítségével - felkutatta és bemutatta az elfelejtett magyar nótákból, szalonzene kíséretes dalokból, ritkán hallott magyar operettekből, valamint a régi magyar énekesekkel készült könnyűzenei felvételeket.

2009-től az iskola megszűnéséig a Budapesti Dalénekes Iskola magánénektanára volt.

Értékmentő tevékenysége[szerkesztés]

A „magaskultúrának” tartott komolyzene igényességének világából került a magyar nóta és szalonzene világába, amely műfajok közös tulajdonsága, hogy akusztikus (nem elektromos !) hangszereken szólaltatják meg őket. Ennek a közös tulajdonságnak jegyében kutatta a magyar nóta és szalonzene történeti korszakát, dalait, zenedarabjait, amelyek klasszikus örökzöldekké váltak.

Így került sor – többek között – az eddig csak monó vagy gramofonfelvételeken levő Pazeller Jakab, Ion Ivanovici, Archibald Joyce, Vecsey Ferenc dalkeringőinek, Buday Dénes, Ligeti János, Erőss Béla, Diószegi Sándor ismeretlen sanzonjainak, Dienstl Oszkár elfelejtett magyar nótájának sztereó felvételeire.

Énekelhetővé tette Vittorio Monti Csárdását, amelyre magyar nyelvű szöveget íratott, de Karel Vacek Egy dal csak az élet (Du schwarzer Zigeuner) klasszikus világslágerét is bemutatta magyar nyelven.

Kutatásai során előkerült több ismeretlen Sándor Jenő-csárdás, megtalálta a mindenki által háborús szöveggel énekelt Maros menti fenyveserdő aljában c. magyar nóta eredeti szövegét is. Rátalált arra a szövegre is, amelyet magyar nótaként énekeltek Schubert Szerenádjának dallamára, és amely dal ezzel megelőzte a klasszikus magyar nóta történeti korszakát.

Riportok a médiában[szerkesztés]

  • A magyarnóta keletkezése és jelene – Pere János a RIDIKÜL c. Talk Showban - Így nótázik a magyar[2]
  • A szalonzene mint „hiánycikk” Magyarországon – Pere János a Dankó Rádió Túl az Óperencián c. műsorában[3]

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

Legnépszerűbb dalai[szerkesztés]

Hangversenykeringők dalkeringő változatban[szerkesztés]

Régi magyar operettek[szerkesztés]

Régi filmek dalai[szerkesztés]

Klasszikus világslágerek[szerkesztés]

Klasszikus szerzők dalai szalonzenei feldolgozásban[szerkesztés]

  • Schubert - Káty Ferenc: Szerenád (Ständchen) - Susogó szellő viszi a nótám
  • Vecsey Ferenc - Salver Béla: Valse triste Kezdősor szerinti címe: A Duna felett dalol a szél

Az 1920-30-as évek magyar slágereiből[szerkesztés]

Magyar sanzonok[szerkesztés]

Magyar nóták[szerkesztés]

Pere János által bemutatott dalok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]