Pere János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pere János
Pere János.jpg
Született 1940. április 17. (82 éves)
Pécs
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása dalénekes-előadóművész
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Pere János témájú médiaállományokat.

Pere János (Pécs, 1940. április 17.) Magyar Ezüst Érdemkereszttel és Életműdíjjal kitüntetett dalénekes-előadóművész, Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel kitüntetett magánénektanár. A magyar szalonzenei dalok kutatója és előadója.

Élete és munkássága[szerkesztés]

A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett 1958-ban. Még ebben az évben eljátszotta Kukorica Jancsi szerepét Kacsóh Pongrác daljátékában a Pécsi Ifjúsági Színház színpadán.

Ekkor már a pécsi Liszt Ferenc Zeneművészeti Szakiskola zongora tanszakának végzős növendéke volt. Tanárai javaslatára 19 éves korában a magánének tanszakon folytatta tanulmányait.

1965-ben szolfézs-zeneelmélet tanári, majd pár évvel később magánénektanári diplomát szerzett a Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tagozatán.

1967-ben a Magyar Rádió Énekkarába került, ahol 15 évet töltött. A Rádióénekkarban hamarosan felfedezték hangjának szépségét, ezért szólóénekesi feladatokat bíztak rá.

Grabócz Miklós mentorálásával kezdett magyar nótákat énekelni, ahol rövidesen a szakma élvonalába került. A Magyar Rádió számtalan magyar nóta felvételt, a Hungaroton hanglemezekre szóló szerződéseket, míg a Magyar Televízió népszerű műsoraiban (Nótaszó, Vasárnapi muzsika, Népies műdalok, Önök kérték, Szilveszteri nótaszó, Pere János énekel) sorozatos közreműködésekre kérte fel, az Országos Rendező Iroda pedig színpadi műsorokban szerepeltette. Első Erkel Színházbeli fellépése 1972-ben volt.

Dalainak előadásában mindig nyomon követhető a főiskolai tanulmányok kapcsán szerzett klasszikus zenei ízlése valamint a klasszikus hangképzés fontossága.

Számtalan rádiófelvétel és hanglemez elkészülte után felfedezte, hogy a szalonzene a magyar zenei élet palettáján hiánycikk.

Ennek pótlása érdekében kutatásokat folytatott az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol sorra gyűjtötte össze azokat a dalokat, amelyek a magyar cigányzene bécsi előadói stílusához igazodó dalok voltak, és amelyek korábban – vagy más országokban – szalonzenekari kísérettel kerültek előadásra.

Indítványára, a Magyar Hanglemezgyár – bár hosszas ellenállás után – 1990-ben elkészítette a Herkulesfürdői emlék című önálló nagylemezét, amely kizárólag szalonzenei kísérettel előadott dalokat tartalmaz. CD-n 2009-ben jelent meg.

A dalok kíséretére Esze Jenő zongoraművész vezetésével megalakították a Fantázia Szalonzenekart.

A hanglemez műsorát Pere János úgy állította össze, hogy bebizonyosodjon: a magyar nóta stílusa, érzésvilága más országokban is létezik:

A bécsi keringő, a francia sanzon, az orosz románc, vagy az olasz nápolyi dal a társadalmak polgárosodásának időszakában keletkeztek és mindmáig léteznek, azaz klasszikussá lettek.

1983-tól - a Magyar Rádió Énekkarából kiválva - a budapesti Rácz Aladár Állami Zeneiskola magánénektanára, majd a magánének tanszak tanszakvezető tanára lett.

Énekesi és tanári munkájával párhuzamosan 1992-95 között az akkor megalakult első magyar kereskedelmi rádió (Juventus) énekes szerkesztő-műsorvezetője lett, ahol Pere-tere-fere c. műsorában - a hallgatók segítségével - felkutatta és bemutatta az elfelejtett magyar nótákból, szalonzene kíséretes dalokból, ritkán hallott magyar operettekből, valamint a régi magyar énekesekkel készült könnyűzenei felvételeket.

2009-től az iskola megszűnéséig a Budapesti Dalénekes Iskola magánénektanára volt.

Dalénekes-előadóművészi pályája állomásai[szerkesztés]

Rádióénekkari tagságával egy időben kezdő szóló énekesként közreműködőnek hívták az Országos Rendező Iroda és más magánkézben levő irodák által szervezett műsorokba. Igy egy színpadon szerepelhetett olyan nagy legendákkal is, mint pl. Neményi Lili, Szabó Miklós, Németh Marika, Zentai Anna - ahol örökzöld dalokat és magyarnótákat énekelt. Az Országos Rendező Iroda vezetőjének ajánlására felkérték két zenés vigjáték - a Férfiaknak tilos és a Tavaszi keringő c. darabok főszerepére. Itt pl. Győry Ilona, Csornai Irén, Mátray Teri színésznők partnere volt. A közönség egyre gyakrabban kérdezte tőle az előadásokon, hogy mikor láthatják őt nóta-műsorokban, hisz a Magyar Rádióban és Televízióban egyre gyakrabban hallották/látták magyarnótákat énekelni. A könnyebb időpont-egyeztetések érdekében kilépett a Magyar Rádió Énekkarából és a Rácz Aladár Állami Zeneiskola magánének tanára lett. Ekkortól kezdett rendszeresen magyarnóta műsorokban szerepelni.

Szentendrei Klára - korszak[szerkesztés]

Első partnernője Szentendrei Klára volt, akivel közös hanglemezük (Szerelemből sosem elég) műsoranyagából állítottak össze pódium előadást. Munkakapcsolatuk másfél évig tartott.

Gyulai Erzsi - korszak[szerkesztés]

Hosszabb munkakapcsolatot eredményezett a Gyulai Erzsivel való közös hanglemezük (Kis lak áll a nagy Duna mentében) dalaiból összeállított színpadi és pódium műsor. Ebben a műsorban már örökzöld dalokat is énekelt, de a műsor legfőbb sikere azoknak a nóta-kettősöknek volt, amelyeket kétszólamú feldolgozásban adtak elő. Az énekkettős érdekessége abban rejlett, hogy a felső szólamot Pere János énekelte (tenor) , hiszen Gyulai Erzsi hangja a mélyebb (alt) regiszterben szólt. A dalok zenei feldolgozását Pere János készítette.

Kislány, hallod a muzsikát  ? - korszak[szerkesztés]

Első önálló nagylemeze is a Magyar Hanglemezgyár kiadásában jelent meg, ahol már megengedték, hogy a hanglemez műsorában szalonzenei dalokat is énekeljen. Erre a zenei anyagra alapozta az első önálló színpadi műsorát, ahol elfelejtett magyar operettek dalait, klasszikus örökzöldeket is énekelt a magyarnóták mellett.

Herkulesfürdői emlék - korszak[szerkesztés]

A rendszerváltoztatás meghozta számára azt a lehetőséget, hogy a 10 éven keresztül rendszeresen elutasított vágyát valóra váltsa: a Hanglemezgyár megengedte, hogy az általa kutatott szalonzenei dalokat hanglemezre énekelhesse. A hanglemez zenei anyagát dalkeringőből, orosz románcból, sanzonból, nápolyi dalból és magyar nótákból, csárdásokból Pere János állította össze. Ehhez Esze Jenő vezetésével megalakították a Fantázia Szalonzenekart. A hanglemez rádiós bemutatója akkora sikert aratott, hogy a Fantázia Szalonzenekarral az általa kutatott régi filmdalokból, korabeli világslágerekből, elfelejtett magyar dalokból és klasszikus örökzöldekből ujabb CD-ket készítettek (Egy régi-régi dal mesél, Fehér Orchideák)

Értékmentő tevékenysége[szerkesztés]

A „magaskultúrának” tartott komolyzene igényességének világából került a magyar nóta és szalonzene világába, amely műfajok közös tulajdonsága, hogy akusztikus (nem elektromos !) hangszereken szólaltatják meg őket. Ennek a közös tulajdonságnak okából kutatta a magyar nóta és szalonzene történeti korszakát, dalait, zenedarabjait, amelyek klasszikus örökzöldekké váltak.

Így került sor – többek között – az eddig csak monó vagy gramofonfelvételeken levő Pazeller Jakab, Ion Ivanovici, Archibald Joyce, Vecsey Ferenc dalkeringőinek, Buday Dénes, Ligeti János, Erőss Béla, Diószegi Sándor ismeretlen sanzonjainak, Dienstl Oszkár elfelejtett magyar nótájának sztereó felvételeire.

Énekelhetővé tette Vittorio Monti Csárdását, amelyre magyar nyelvű szöveget íratott, de Karel Vacek Egy dal csak az élet (Du schwarzer Zigeuner) klasszikus világslágerét is bemutatta magyar nyelven.

Kutatásai során előkerült több ismeretlen Sándor Jenő-csárdás, megtalálta a mindenki által háborús szöveggel énekelt Maros menti fenyveserdő aljában c. magyar nóta eredeti szövegét is. Rátalált arra a szövegre is, amelyet magyar nótaként énekeltek Schubert Szerenádjának dallamára, és amely dal ezzel megelőzte a klasszikus magyar nóta történeti korszakát.

Riportok a médiában[szerkesztés]

  • A magyarnóta keletkezése és jelene – Pere János a RIDIKÜL c. Talk Showban - Így nótázik a magyar[2]
  • A szalonzene mint „hiánycikk” Magyarországon – Pere János a Dankó Rádió Túl az Óperencián c. műsorában[3]

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

Legnépszerűbb dalai[szerkesztés]

Hangversenykeringők dalkeringő változatban[szerkesztés]

Régi magyar operettek[szerkesztés]

Régi filmek dalai[szerkesztés]

Klasszikus világslágerek[szerkesztés]

Klasszikus szerzők dalai szalonzenei feldolgozásban[szerkesztés]

  • Schubert - Káty Ferenc: Szerenád (Ständchen) - Susogó szellő viszi a nótám
  • Vecsey Ferenc - Salver Béla: Valse triste Kezdősor szerinti címe: A Duna felett dalol a szél

Az 1920-30-as évek magyar slágereiből[szerkesztés]

Magyar sanzonok[szerkesztés]

Magyar nóták[szerkesztés]

Pere János által bemutatott dalok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]