Pere János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pere János
Pere János
Pere János
Született 1940. április 17. (77 éves)
Pécs
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása dalénekes-előadóművész
Kitüntetései Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt

Pere János weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pere János témájú médiaállományokat.

Pere János (Pécs, 1940. április 17.) Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel és Életműdíjjal kitüntetett dalénekes-előadóművész, Pedagógus szolgálati emlékéremmel kitüntetett magánénektanár.

Élete és munkássága[szerkesztés]

A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett 1958-ban. Még ebben az évben eljátszotta Kukorica Jancsi szerepét Kacsóh Pongrác daljátékában a Pécsi Ifjúsági Színház színpadán.

Ekkor már a pécsi Liszt Ferenc Zeneművészeti Szakiskola zongora tanszakának végzős növendéke volt. Tanárai javaslatára 19 éves korában a magánének tanszakon folytatta tanulmányait.

1965-ben szolfézs-zeneelmélet tanári, majd pár évvel később magánénektanári diplomát szerzett a Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tagozatán.

1967-ben a Magyar Rádió Énekkarába került, ahol 15 évet töltött. A Rádióénekkarban hamarosan felfedezték hangjának szépségét, ezért szólóénekesi feladatokat bíztak rá.

Grabócz Miklós mentorálásával kezdett magyar nótákat énekelni, ahol rövidesen a szakma élvonalába került. A Magyar Rádió számtalan magyar nóta felvételt, a Hungaroton hanglemezekre szóló szerződéseket, míg a Magyar Televízió népszerű műsoraiban (Nótaszó, Vasárnapi muzsika, Népies műdalok, Önök kérték, Szilveszteri nótaszó, Pere János énekel) sorozatos közreműködésekre kérte fel, az Országos Rendező Iroda pedig színpadi műsorokban szerepeltette. Első Erkel Színházbeli fellépése 1972-ben volt.

Dalainak előadásában mindig nyomon követhető a főiskolai tanulmányok kapcsán szerzett klasszikus zenei ízlése valamint a klasszikus hangképzés fontossága.

Számtalan rádiófelvétel és hanglemez elkészülte után felfedezte, hogy a szalonzene a magyar zenei élet palettáján hiánycikk.

Ennek pótlása érdekében kutatásokat folytatott az Országos Széchényi Könyvtár ban, ahol sorra gyűjtötte össze azokat a dalokat, amelyek a magyar cigányzene bécsi előadói stílusához igazodó dalok voltak és amelyek korábban - vagy más országokban - szalonzenekari kísérettel kerültek előadásra.

Indítványára, a Magyar Hanglemezgyár – bár hosszas ellenállás után – 1990-ben elkészítette a Herkulesfürdői emlék című önálló nagylemezét, amely kizárólag szalonzenei kísérettel előadott dalokat tartalmaz. CD-n 2009-ben jelent meg.

A dalok kíséretére Esze Jenő zongoraművész vezetésével megalakították a Fantázia Szalonzenekart.

A hanglemez műsorát Pere János úgy állította össze, hogy bebizonyosodjon: a magyar nóta stílusa, érzésvilága más országokban is létezik:

a bécsi keringő, a francia sanzon, az orosz románc, vagy az olasz nápolyi dal a társadalmak polgárosodásának időszakában keletkeztek és mindmáig léteznek, azaz klasszikussá lettek.

1983-tól - a Magyar Rádió Énekkarából kiválva - a budapesti Rácz Aladár Állami Zeneiskola magánénektanára, majd a magánének tanszak tanszakvezető tanára lett.

Énekesi és tanári munkájával párhuzamosan 1992-95 között az akkor megalakult első magyar kereskedelmi rádió (Juventus) énekes szerkesztő-műsorvezetője lett, ahol Pere-tere-fere c. műsorában - a hallgatók segítségével - felkutatta és bemutatta az elfelejtett magyar nótákból, szalonzene kíséretes dalokból, ritkán hallott magyar operettekből, valamint a régi magyar énekesekkel készült könnyűzenei felvételeket.

2009-től az iskola megszűnéséig a Budapesti Dalénekes Iskola magánénektanára volt.

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

Legnépszerűbb dalai[szerkesztés]

Hangversenykeringők, dalkeringő változatban[szerkesztés]

Régi magyar operettek[szerkesztés]

Régi filmek dalai[szerkesztés]

Klasszikus világslágerek[szerkesztés]

Klasszikus szerzők dalai szalonzenei feldolgozásban[szerkesztés]

  • Schubert - Káty Ferenc: Szerenád (Ständchen) - Susogó szellő viszi a nótám
  • Vecsey Ferenc - Salver Béla: Valse triste Kezdősor szerinti címe: A Duna felett dalol a szél

Az 1920-30-as évek magyar slágereiből[szerkesztés]

Magyar sanzonok[szerkesztés]

Magyar nóták[szerkesztés]

Pere János által bemutatott dalok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]