Raffay Ernő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Raffay Ernő
Raffay Ernő 2014-ben
Raffay Ernő 2014-ben
Életrajzi adatok
Született 1948. október 17. (68 éves)
Borjád
Nemzetiség magyar
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
József Attila Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Kutatási terület Magyarország XX. századi történelme
Tudományos fokozat kandidátus, 1977
Munkahelyek
József Attila Tudományegyetem
1977–1994
gyakornok, tanársegéd, adjunktus, docens
Károli Gáspár Református Egyetem
1994–2012
Wekerle Sándor Üzleti Főiskola
egyetemi tanár, rektorhelyettes, dékán
(KRE)
Jelentős munkái Trianon titkai
A Vajdaságoktól a Birodalomig. Az újkori Románia története
Szabadkőművesek Trianon előtt
Szakmai kitüntetések
Madarai Lovas Érdemrend (1993)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Raffay Ernő témájú médiaállományokat.

Raffay Ernő (Borjád, 1948. október 17. – )[1] magyar történész, politikus. A rendszerváltás alatt és után országgyűlési képviselő és az Antall-kormányban a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karáról vonult nyugdíjba, de jelenleg is oktat a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán.

Életrajza[szerkesztés]

1948-ban született, Borjádon. Pécsett érettségizett 1968-ban. 1969–71 között sorkatona volt. 1977-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen, történelem-Kelet-Európa története szakon. 1977–1993 között a JATE történészoktatója volt: gyakornok, majd tanársegéd, adjunktus. 1989-től docens. 1981-ben doktorált, 1987-ben kandidált. Az általa alapított Balkanisztikai Kutatócsoport vezetője. Néhány évig a Károli Kiadó igazgatója. Társalgási szinten beszél angolul és románul.[2]

Tudományos és társadalmi tevékenysége[szerkesztés]

Takaró Mihály laudátoraként, 2014

1989–90-ben az Erdélyi Szövetség társelnöke volt. 1993-94-ben a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója, 1996-tól a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, tanszékvezetője. Később rektorhelyettese és a Bölcsészettudományi Kar dékánja. 40 szemeszteren keresztül Magyarország XIX-XX. századi történelmét tanította. Szakterülete Erdély és a román-magyar kapcsolatok, valamint Trianon és az elszakított területek magyarságának története. Három földrész sok városában tartott e témákban előadásokat.

A Trianon Társaság alapító tagja, később társelnöke. Rendszeresen közöl cikkeket és tanulmányokat. Trianon Titkai című könyvének jelentős szerepe volt a rendszerváltás időszakában abban, hogy a közfigyelem a határon túli magyarokra irányult.

2007-ben Szidiropulosz Archimédesszel létrehozta a Trianon Kutató Intézetet.[3] A Kutatóintézet Trianoni Szemle néven ad ki történelmi folyóiratot 2009 januárja óta.[4]

Politikai pályája[szerkesztés]

1989. augusztus 5-én időközi választáson jutott be ellenzéki színekben az utolsó szocialista (1985-1990 közötti) parlamenti ciklusban, Csongrád megye 1-es számú választókerületéből. Az 1990-es választásokon eredményét megismételve ismét mandátumot szerzett. Az Országgyűlésben mindvégig a kormányzó MDF frakciójának volt a tagja. 1990-től 1993-ig politikai államtitkárként szolgált a Honvédelmi Minisztériumban.[2]

1990-ben saját állítása szerint is szerepe volt Horvátország felfegyverzésében az úgynevezett „Kalasnyikov-ügyben”, amiben a délszláv háború előestéjén a Technika Külkereskedelmi Vállalat 1990 októberében megállapodott a jugoszláv (horvát) Astra Fegyverkereskedelmi Vállalattal, hogy a horvát rendőrség részére tízezer géppisztolyt szállít le, 1,8 millió amerikai dollár értékben. Az üzlet a szerb hírszerzés információi alapján a jugoszláv televízió leleplező riportja miatt csak részben teljesült, a magyar állam 1991-ben leállíttatta a szállításokat, de a pénzt csak évekkel később fizette vissza. A horvátok később sikertelenül perelték be a cég vezetőjét, Miklós Tibort az elmaradt kamatok megszerzése végett.[5]

Raffay leginkább a trianoni békeszerződés igazságtalanságáról, valamint az azt megerősítő, 1947-es párizsi békeszerződések éles bírálatáról és azok akár fegyveres revíziójának lehetőségéről vallott nézeteiről vált országosan ismertté. Vélhetően az akkoriban sem népszerű radikalizmusa miatt lett „csupán” politikai államtitkár, nem pedig honvédelmi miniszter (az Für Lajos lett) Antall József kormányában. Raffay egyebek mellett szorgalmazta egy horvát-magyar katonai szövetség létrehozását Szerbia ellen a délszláv háború kirobbanását követően, illetve számos lehetőséget látott a későbbiek során is ezen szerződések fegyveres, vagy diplomáciai felülbírálatában.[6] Nézeteivel, tudományos munkájával hamar a nemzethű erők egyik kedvelt, sokat idézett és hivatkozott alakja lett.

Az 1998-as és a 2002-es választásokon az FKGP színeiben indult Budapest 2-es számú egyéni választókerületében, de mindkét alkalommal már az első körben kiesett. 1998-ban felmerült annak lehetősége, hogy ő legyen az első Orbán-kormányban a honvédelmi miniszter.

Művei[szerkesztés]

  • Raffay Ernő: Erdély 1918–1919-ben. Budapest 1987. Magvető Könyvkiadó és Szeged 1988. JATE Kiadó.
  • Raffay Ernő: Trianon titkai. Budapest 1989–1992. (hét kiadásban).
  • Raffay Ernő: A Vajdaságoktól a Birodalomig. Az újkori Románia története. Szeged 1989.
  • Raffay Ernő: Magyar tragédia. Trianon 75 éve. Budapest 1995–1996. (Több kiadásban) Püski Kiadó.
  • Raffay Ernő: Trianon. Raffay Ernő: Magyar tragédia. Trianon 75 éve című könyv vitája. Budapest 1996. Püski Kiadó.
  • Raffay Ernő: From Voivodships to Empire. The History of Modern Romania. Budapest 2003. Károli Egyetemi Kiadó.
  • Raffay Ernő – Szidiropulosz Archimédesz (szerk): Trianon átírta Európát. Trianon Kutatóintézet – Kairosz, 2008, 128 o. ISBN 978-963-662-132-2
  • Raffay Ernő: Balkáni birodalom, Kárpátia Stúdió Kft., 2010, ISBN 9789633850015, 270 p
  • Raffay Ernő: Harcoló szabadkőművesség – Küzdelem a katolikus egyház ellen, Kárpátia Stúdió Kft., 2011, ISBN 9789638929143, 298 p
  • Raffay Ernő: Szabadkőművesek Trianon előtt, Kárpátia Stúdió Kft., 2011, ISBN 9789638846631, 254 p
  • Raffay Ernő: Politizáló szabadkőművesség – Jászi Oszkár és a Martinovics Páholy államellenes tevékenysége 1906–1912, Kárpátia Stúdió Kft., 2013, ISBN 9789638929198, 372 p
  • Raffay Ernő: Szabadkőműves béklyóban – Ady Endre és a szabadkőművesség I. (1899–1905), Kárpátia Stúdió Kft., 2014, ISBN 9786155374005, 284 p
  • Raffay Ernő: Szabadkőműves zsoldban – Ady Endre és a szabadkőművesség II. (1905–1908), Kárpátia Stúdió Kft., 2014, ISBN 9786155374128, 339 p

A Trianoni Szemlében megjelent publikációi[szerkesztés]

  • Benes, a manipulátor. Trianoni Szemle I. évfolyam 1. szám. Bp., Trianon Kutatóintézet, 2009. január–március, 56–57. o.
  • Az 1916. évi erdélyi román katonai betörés. Trianoni Szemle I. évfolyam 1. szám. Bp., Trianon Kutatóintézet, 2009. január–március, 66–89. o.
  • Az elrabolt város. Recenzió. Trianoni Szemle I. évfolyam 4. szám. Bp., Trianon Kutatóintézet, 2009. október–december, 29–37. o.
  • Tisza és a háború kirobbanása. Trianoni Szemle II. évfolyam. 2010. április–június, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2010/2. szám, 119–120. o.
  • A Tisza-perben báró Radvánszky Béla följelenti gróf Károlyi Mihályt. (forrásmunka Raffay Ernő) Trianoni Szemle II. évfolyam. 2010. április–június, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2010/2. szám, 64–65. o.
  • Gróf Tisza István meggyilkolása. Trianoni Szemle II. évfolyam 1. szám. Bp., Trianon Kutatóintézet, 2010. január–március, 66–67. o.
  • Az 1911-es szabadkőműves vita. Trianoni Szemle II. évfolyam 1. szám. Bp., Trianon Kutatóintézet, 2010. január–március, 68–81. o.
  • Felvidék 1914–20 Popély Gyula könyvéről Raffay Ernő. Trianoni Szemle II. évfolyam 1. szám. Bp., Trianon Kutatóintézet, 2010. január–március, 90–91. o.
  • A magyar képviselőház 1911. évi szabadkőműves vitája. Trianoni Szemle II. évfolyam 2. szám. Bp., Trianon Kutatóintézet, 2010. április–június, 38–49. o.
  • A magyar országgyűlés 1910–1911. évi vitája a szabadkőművességről. III. rész. Trianoni Szemle II. évfolyam 3. szám. Bp., Trianon Kutatóintézet, 2010. július–szeptember, 29–42. o.
  • Elfelejtett magyarok – Jancsó Benedek. Trianoni Szemle III. évfolyam 1. szám. Bp., Trianon Kutatóintézet, 2011. január–március, 80–84. o.
  • Harcoló szabadkőművesség. Trianoni Szemle III. évfolyam 3. szám. Bp., Trianon Kutatóintézet, 2011. július–szeptember, 73–77. o.
  • Kós Károly és a Budapesti Hírlap véleménye 1911-ben a magyar-román viszonyról és Erdély jövőjéről. Forráskiadás és elemzés Trianoni Szemle III. évfolyam 4. szám. Bp., Trianon Kutatóintézet, 2011. október–december, 104–110. o.
  • Ady fölvétele a Szabadkőműves szervezetbe.Trianoni Szemle V. évfolyam. 2013. január–június, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2013/1-2. szám. 15–26. o.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]