Szidiropulosz Archimédesz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szidiropulosz Archimédesz
Szidiropulosz Archimédesz a Trianon utóélete c. kiállítás megnyitóján 2015. június 3-án
Szidiropulosz Archimédesz a Trianon utóélete c. kiállítás megnyitóján 2015. június 3-án
Született Szidiropulosz Archimédesz
1944. április 11. (78 éves)
Ptolemaída
Állampolgársága magyar
Nemzetisége görög
Házastársa Kolczonay Katalin
Foglalkozása történész
szociológus
tanár
Kitüntetései Tessedik Sámuel-díj (2011)
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2021)
Szent István-díj (2021)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Szidiropulosz Archimédesz témájú médiaállományokat.

Szidiropulosz Archimédesz (Ptolemaída, 1944. április 11. –) görög származású magyar történész, szociológus és tanár. Kutatási területe a trianoni békeszerződés, valamint gróf Károlyi Mihály és gróf Tisza István párhuzamos politikai életpályájának vizsgálatát foglalja magában.

Életrajza[szerkesztés]

Egy észak-görögországi kisvárosban, Ptolemaídában született, de Magyarországon él 1948 óta. A budapesti Eötvös József Gimnáziumban érettségizett 1962-ben, majd az ELTE BTK történelem–orosz szakán kapott tanári diplomát 1967-ben. 1981-ben szerezte második diplomáját az ELTE szociológia szakán. 1970-től 1982-ig a fővárosi József Attila Középiskolai Kollégium nevelőtanáraként dolgozott. 1982-től a fővárosi kollégiumok szakfelügyelője, 1986-tól a Fővárosi Pedagógiai Intézet vezető tanácsadója, óraadóként politológia és szociológia tárgyakat oktatott 2013-ig.[2] 2015. június 4-től a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata megbízta a Magyarországi Görögök Kutatóintézetének vezetésével.[3] Nős, házastársa Kolczonay Katalin, két lánya és két unokája van.

Tudományos és társadalmi tevékenysége[szerkesztés]

A 80-as években végzett szociológiai kutatásai eredményeként a modern görög diaszpóra, illetve az 1940-es évek végén létrejött politikai emigráció kérdéseinek témakörében jelentek meg írásai. Az Ithaka partjai. A kisebbségi lét dimenziói címmel megjelent könyvében a kelet-európai görög emigráció kialakulásának körülményeit dolgozta fel, melynek alapjául az 198586-ban ösztöndíjasként Görögországban végzett kutatásai szolgáltak. Az önálló szociológiai kutatások a tragikus kivándorlás okainak és következményeinek vizsgálatára, továbbá a népesség szociológiai jellemzőinek, beilleszkedésüknek, kisebbségi létük dimenzióinak és a repatriáció utáni visszailleszkedésük jellemzőinek a vizsgálatára irányult. A magyarországi görögök 56-os szerepét és magatartását elemző könyve levéltári források felhasználásán, valamint több mint ötven interjú szociológiai feldolgozásán alapul, 1997-ben jelent meg 1956 – Görögök a forradalomban címmel. 1998 óta kutatási területe Trianon,[4] e témában három kötete jelent meg Trianon utóélete címmel. 2004-ben a Koltay Gábor rendezésében készült Velünk élő Trianon című 14 részes dokumentumfilm-sorozat szakértője volt.

2003 decemberében a Kossuth Rádió Görög Hét című műsorának tolmács-szerkesztője volt.

Raffay Ernővel együtt hozta létre 2007-ben a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítványt, melynek jelenleg is kuratóriumi elnöke, emellett a Trianoni Szemle című negyedéves folyóirat főszerkesztője. A szerkesztőség tagjai – a főszerkesztő mellett – Domonkos László, Raffay Ernő, Sipos Endre, Medvigy Endre, illetve Kolczonay Katalin olvasószerkesztő is. A szerkesztőbizottság tagjai továbbá Batta György, Matuska Márton és Vári Fábián László. Haláláig a szerkesztőség tagja volt Skultéty Csaba, Zeke Gyula, valamint Fábián Gyula.

Munkásságáért 2007-ben a Magyar Szellemi Védegylet „Rendületlenül” diplomát adományozott számára.[5] Kiemelkedő kollégiumi pedagógiai munkája elismeréseként Tessedik Sámuel-díjat kapott 2011-ben, majd 2013-ban a Bethlen Gábor Alapítvány Teleki Pál-érdeméremmel tüntette ki. 2021-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést és a Szent István-díjat vehette át.[1]

Főbb művei, publikációi[szerkesztés]

  • Ithaka partjai. A kisebbségi lét dimenziói. Bp., Eötvös, 1990. 122 p. ISBN 963-782-01-16
  • 1956 – Görögök a forradalomban. A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatásával jelent meg. Bp., Flaccus, 1997. 189 p. helytelen ISBN kód: 963-857-89-14
  • Trianon utóélete. Válogatás a magyar nyelvű irodalom bibliográfiájából 1920–2000. Bp., XX. Század Intézet – Kairosz, 2002. 262 p. ISBN 963-940-63-76
  • Trianon utóélete. Házból, hazából kirekesztett. Irodalmi szemle. Bp., XX. Század Intézet – Kairosz, 2003. 372 p. ISBN 963-948-45-71
  • Trianon utóélete. A magyar társadalom Trianon-képe az ezredfordulón. Bp., Kairosz, 2004. 453 p. ISBN 963-956-85-89
  • Raffay Ernő – Szidiropulosz Archimédesz (szerk.): Trianon átírta Európát. Trianon Kutatóintézet – Kairosz, 2008. 128 p. ISBN 978-963-662-132-2
  • Szebenyi Péter – Szidiropulosz Archimédesz: A pedagógiai szolgáltatások helyzete és szerepe. A fővárosi és Vas megyei kutatás tapasztalatai. Budapesti Nevelő 1998/2.
  • Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság. In: Témavázlatok. Segédanyag a kollégiumi alapprogram műveltségterületeinek feldolgozásához. Bp., Fővárosi Pedagógiai Intézet, 2005.
  • Szidiropulosz Archimédesz – Vopaleczky György: A szakképzés és a fiatalok munkaerőpiaci helyzete. In.: Szakképzés, munkaerőpiac és társadalmi közérzet. Empirikus kutatás a pályakezdő fővárosi fiatalok körében. Bp., Fővárosi Pedagógiai Intézet, 1995.
  • Dr. Bihari Mihály – Szidiropulosz Archimédesz: Politológia. Tantervi program és szöveggyűjtemény középiskolák és középfokú kollégiumok számára. A Közoktatási Modernizációs Alapítvány támogatásával jelent meg. Bp., Flaccus, 1997. 215 [3] p. ISBN 963-85-7890-4
  • A magyarországi görög kisebbség szociokulturális jellemzői. In: Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiség néprajzából 2. Szerk. Eperjessy Ernő. Magyar Néprajzi Társaság, 1998. 42–77.
  • A mai magyar társadalom Trianon-képe. In: Studia Caroliensia. Szerk. Popély Gyula. Bp., 2003/1–2, 166–174.
  • Velünk élő Trianon. Dokumentumfilm-sorozat, időtartama: 14×52 perc. Rendező: Koltay Gábor. Bp., Korona Film, 2004.
  • A magyar önismeret útja? Trianon. Gondolatok, kételyek, kérdőjelek… In: Sajó Sándor, a honszerető költő és pedagógus. Nemzeti sorskérdések a XX. század Európájában c. konferencia előadásai. 2008. november 14. Palóc Társaság Könyvek 1. Sorozatszerkesztő: Z. Urbán Aladár. Budapest, 2008.
  • Trianoni utószámvetés. In: Erdélyi Református Naptár a 2010. évre. Szerk. Tonk István. Kolozsvár, Erdélyi Református Egyházkerület, 2009.
  • Az istenszéke alatt. Kósa Bálint fametszetei. Szerk. Fábián Gyula, Kolczonay Katalin, Magyari Gábor, Szidiropulosz Archimédesz. Bp., Hanga Stúdió – Trianon Kutatóintézet, 2009.
  • Küzdelem utolsó vérig – Gróf Tisza István pályája beszédeiben, leveleiben és visszaemlékezésekben; Bp., Trianon Kutatóintézet – L'Harmattan, 2020. 296 p. ISBN 9789634146421

A Trianoni Szemlében megjelent publikációi[szerkesztés]

  • Obstrukció és összeomlás. Trianoni Szemle, I. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2009/1. és 2. szám, 14–27. o., 16–37. o.
  • Szabadelvűség Trianon előtt. Trianoni Szemle, I. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2009/4. szám, 14–25. o.
  • Trianon-képünk az országos napilapok tükrében. Trianoni Szemle, II. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2010/3. szám, 5–16. o.
  • Vlasis Agtzidis: A török nacionalizmus megjelenése és a keleti keresztény népirtás. Fordította és az előszót írta: Szidiropulosz Archimédesz. Trianoni Szemle, II. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2010/1–2–3. szám.
  • Az államférfi és az ember. Trianoni Szemle, IV. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2012. január–december (összevont szám), 47–56. o.
  • Ad acta. Trianoni Szemle, IV. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2012. január–december (összevont szám), 76–79. o.
  • Magyarország nem németbarátságból lépett a háborúba – Beszélgetés Szakály Sándor történésszel. Trianoni Szemle, IV. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2012. január–december (összevont szám), 125–135. o.
  • Seton-Watson félfordulata. Trianoni Szemle, V. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2013. január–június (dupla szám), 137–138. o.
  • Tisza István politikai jellemrajza. Trianoni Szemle, V. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2013. július–december (dupla szám), 64–73. o.
  • Korabeli hírek /forrás/ (szerk.) Trianoni Szemle, V. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2013. július–december (dupla szám), 86–95. o.
  • Miért hiúsultak meg Tisza István román tárgyalásai? Trianoni Szemle, VI. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2014. január–június, 2014/1. szám. 37–48. o.
  • Előszó Kozma Miklós memoárjához. Trianoni Szemle, VI. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2014. január–június, 2014/1 szám. 92–93. o.
  • P. Ábrahám Dezső gróf Tisza Istvánról. Trianoni Szemle, VI. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2014/3. és 4. szám. 39. o.
  • Diplomáciai okmányok tanúsága – avagy hogyan készítették elő a merényletet? Trianoni Szemle, VI. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2014/3. és 4. szám. 42. o.
  • Vendéglő, emlékpark, roncsautók – Szigligeti beszélgetés. Trianoni Szemle, VI. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2014/3. és 4. szám. 183. o.
  • Trianon a világ bűne – Döbrentei Kornéllal beszélget Szidiropulosz Archimédesz. Trianoni Szemle, VII. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, Évkönyv 2015, 9–21. o.
  • A függetlenség ára – Fricz Tamás politológussal beszélget Szidiropulosz Archimédesz. Trianoni Szemle, VII. évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, Évkönyv 2015, 59–65. o.
  • Trianon egy szabadkőműves klikknek a műve – interjú Fejtő Ferenccel. Trianoni Szemle, VIII. Évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, Évkönyv 2016, 143–150. o.
  • Önámítás és a démoni szellem – Az összeomlás útja. Trianoni Szemle, IX. Évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2017/1. és 2. szám, 6–19. o.
  • Tisza István második miniszterelnökségének mérlege (1913–1917). Trianoni Szemle, X. Évfolyam, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2018/1. és 2. szám, 26–32. o.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Szidiropulosz Archimédesz kapta a Szent István-díjat”, Origo, 2021. június 5. (Hozzáférés ideje: 2021. november 23.) 
  2. Trianoni Szemle folyóirat fülszövegei
  3. Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának jegyzőkönyvei Jegyzőkönyv_2015.06.04 ülés Archiválva 2016. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. 2013_06_03_ HÍR TV interjú
  5. A Magyar Szellemi Védegylet 1991-ben alapította a „Rendületlenül” kitüntetést, amelyet azok a személyek kapnak, akik kiemelkedő teljesítményükkel jelentősen hozzájárulnak a magyar kulturális és szellemi élet gyarapodásához. A minden évben október 23-án átadott kitüntetést alkalmanként tíz ember veheti át.
  6. Állami kitüntetések március 15-én. Magyarország Kormánya , 2021. március 16. (Hozzáférés: 2022. április 18.)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]