Ungváry Krisztián

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ungváry Krisztián
Ungváry Krisztián (2014)
Ungváry Krisztián (2014)
Életrajzi adatok
Született 1969. október 30. (47 éves)
Budapest
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
ELTE BTK (1989–1999)
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Kutatási terület 20. századi had- és politikatörténet; a kommunista időszak titkosszolgálatai és az állambiztonság története
Tudományos fokozat PhD (1999)
MTA doktori (2015)
Munkahelyek
ELTE BTK oktató (1995–1999)
Színház- és Filmművészeti Egyetem oktató (2007–2009)
1956-os Intézet kutató (2000-től)
Jelentős munkái Budapest ostroma 1944–1945
A Horthy-rendszer mérlege
A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941–1944
Ungváry Krisztián weboldala

Ungváry Krisztián (Budapest, 1969. október 30. –) magyar történész, egyetemi oktató, borász. Kutatási területe a 20. századi had- és politikatörténet, valamint a kommunista időszak titkosszolgálatai és az állambiztonság. Ungváry Rudolf könyvtáros, publicista és Monspart Éva újságíró fia.

Életpályája[szerkesztés]

1984-ben kezdte meg középiskolai tanulmányait a budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, ahol 1988-ban érettségizett. Ezt követően fél évig a Hadtörténeti Múzeumban dolgozott. 1989-ben felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar német-történelem szakára. Egyetemi időszaka alatt A miskolci Egyetemi Diákparlament története 1956-ban című pályaművével elnyerte a Magyar Történészhallgatók Egyesülete által kiírt pályázatot és az Országos Tudományos Diákkörök konferenciájának első díját. Diplomáját 1995-ben szerezte meg. 1991 és 1994 között az ELTE BTK tudományos ösztöndíjasa. 1993-ban német ösztöndíjjal Freiburgban tanult és kutatott a Katonai Levéltárban, valamint a koblenzi Szövetségi Levéltárban.

Diplomájának megszerzése után az ELTE BTK-n volt történelemtudományi doktori hallgató, ebben az időszakban az egyetem oktatója. 1999-ben (jeles eredménnyel) védte meg PhD-disszertációját. A Budapest 1944-45-ös ostromát feldolgozó doktori disszertációja könyv alakban is megjelent. A mű hat magyar, négy német, két angol és két amerikai kiadást élt meg. 2000-től az 1956-os Intézet tudományos munkatársa. Emellett az egri Eszterházy Károly Főiskola doktori képzésén témavezető. Emellett 2007 és 2009 között a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is tanított. 2005 és 2008 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában tevékenykedett szakértőként, ahol az Emlékezet és Szolidaritás Alapítvány német-magyar-lengyel ügyeiben vett részt. 2005-ben lett tagja a német elűzések elleni központ tudományos tanácsának. Kutatási témái Magyarország 20. századi hadtörténetét, 1945 utáni politikatörténetét és állambiztonsági szolgálatatinak történetét öleli át, valamint foglalkozik falerisztikai (kitüntetéstani) kutatásokkal is. 2015-ben a Horthy-korszak politikai rendszeréről szóló monográfiájával MTA doktora fokozatot szerzett.

Országos ismertségre 2010-ben egy nagy port kavart ügy okán tett szert, amikor Kiss László alkotmánybíró korábban több pert indított ellene egy, az Élet és Irodalomban 2007-ben megjelent, a pécsi Dialógus-csoportról szóló tanulmánya miatt. A rágalmazás vádja alól felmentették Ungváryt, azonban a Legfelsőbb Bíróság hárommillió forintos nem vagyoni kártérítésre kötelezte Ungváryt és a lapot.[1] A Facebook nevű közösségi oldalon gyűjtést szerveztek Ungváry számára tőle függetlenül, ahol kétmillió forint gyűlt össze.[2] 2013 decemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy Ungvárynak történészként joga volt a kutatásokkal megalapozott szakmai véleménye közléséhez - Ungváry ezt úgy interpretálta, hogy Strassbourg neki adott igazat. Kiss László véleménye szerint azonban az ügynökvád jogerősen is elbukott Strassbourgban, emiatt újra beperelte Ungváryt.[3]

Történészi munkája mellett borászattal foglalkozik. Mezőgazdasági őstermelőként Olaszliszka határában, a Vayi-dűlőben két hektárnyi területen saját szőlészetet és borászatot is üzemeltet. Emellett okleveles borbíráló és borszakíró. A cserkész mozgalomban is aktív: 1988. október 15-én a Magyar Cserkészszövetség egyik alapító tagja volt, valamint a 293. Szent Kapisztrán cserkészcsapat tagja.

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Budapest ostroma 1944–1945 (Corvina Kiadó, 1998) ISBN 963135377X
  • A magyar honvédség a második világháborúban (Osiris, 2004) ISBN 9789633896853
  • Magyarország és a második világháború (Osiris, 2005)
  • Budapest 1945 (Corvina, 2006) Tamási Miklóssal. ISBN 9789631355048
  • Elhallgatott múlt. A pártállam és a belügy. A politikai rendőrség működése Magyarországon 1956–1990 (Corvina, 2008) Tabajdi Gáborral. ISBN 9789631357172
  • Budapest a diktatúrák árnyékában. Titkos helyszínek, szimbolikus terek és emlékhelyek (Jaffa, 2012) Tabajdi Gáborral. ISBN 9786155235344
  • A Horthy-rendszer mérlege. Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon (Jelenkor, 2012) ISBN 9789636765224
  • A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941–1944 (Osiris, 2015) ISBN 9789632762654
  • A Horthy-rendszer és antiszemitizmusának mérlege – Diszkrimináció és társadalompolitika Magyarországon, 1919–1944, (Jelenkor Kiadó Kft., 2016), ISBN 9789636766528, 735 p

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]