Biedermann Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Biedermann Imre
Született1894. október 2.
Pécs
Elhunyt1953. január 9.
Kistarcsa
Állampolgárságamagyar
Házastársaismeretlen
SzüleiBiedermann Rezső
Foglalkozásamezőgazdász, országgyűlési képviselő
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1931–1935)
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Báró Biedermann Imre (Pécs, 1894. október 2. – Kistarcsa, 1953. január 9) magyar nagybirtokos, gazdasági szakember.

Élete[szerkesztés]

A pécsi ciszterci főgimnáziumban érettségizett, majd a Darmstadtban folytatott elektronikai tanulmányokat. Első világháborúban 42 hónapot szolgált a fronton, kétszer megsebesült, szolgálataiért megkapta a hét legmagasabb rangú hadi kitüntetést. A háború után birtokán, Szentegáton mintagazdaságot hozott létre, ahol főleg állattenyésztéssel foglalkozott. Tagja volt Somogy és Baranya vármegye törvényhatóságának. Jelentős szerepet játszott pécsi karitatív szervezetek támogatásában. 1931 és 1935 között az Egységes Párt szigetvári képviselője volt.

1944-ben befogadott egy, a nácik által üldözött német bencés papot, Edmund Pontillert,[1] amiért, valamint zsidó származása miatt koncentrációs táborba hurcolták. Hazatérte után Budapestre költözött, ahol 1949-ben a kommunista hatóságok letartóztatták, majd bebörtönözték. 1951-ben Kistarcsára internálták. A kistarcsai internálótáborban 1953. január 9-én meghalt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szeghalmi Elemér: A millennium keresztény gyökerei. Új Ember, 2001. 11. 11.. [Hiba: Érvénytelen idő.-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)

Források[szerkesztés]