Szepessy László (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szepessy László
Dombóvár, Szepessy László költő, újságíró, gimnáziumi tanár.JPG
Élete
Született 1880. szeptember 8.
Dombóvár
Elhunyt 1915. augusztus 1. (34 évesen)
Doberdoi fennsík
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepessy László témájú médiaállományokat.

Szepessy László családi nevén Szijártó László[1] (Dombóvár, 1880. szeptember 8.Doberdó, 1915. augusztus 1.) tanár, költő, újságíró.

Életútja[szerkesztés]

A dombóvári elemi iskola elvégzése után a kaposvári és pécsi gimnáziumba járt. Érettségi után a cisztercita szeminárium papnövendéke volt, már ekkor verseket írt Szepessy néven. Pappá szentelésére nem került sor. A Pesti Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol tanári diplomát szerzett. Ezután először Magyaróváron[2], majd a váci gimnáziumban tanított. 1902-ben már újságírással is foglalkozott, a Dombóvár és Vidéke ideiglenes szerkesztője lett. Minden jelentős helyi társadalmi megmozdulásban részt vett. Verset írt tűzoltó zászlószentelésre, a kerületi felügyelő születésnapjára, Veszelei Károly halálára, és még sok más alkalomra. 1907-ben otthagyta a tanári pályát, és Budapesten a Kis Pajtás című gyermeklap szerkesztője lett. 1909-ben a rákospalotai Wágner Manó Gimnázium fiúinternátusában nevelői állást kapott. 1911. novemberétől már Vácon dolgozott, a kegyesrendiek főgimnáziumában. Minden szabad idejét Budapesten töltötte politikusi és írói körökben, nyáron pedig utazgatott. Megismerkedett Toján Etussal, Toján Károly jómódú váci borbélymester leányával, akit 1912-ben feleségül vett.[3] Két lányuk született: Éva és Edit. 1915-ben az olasz frontra küldték, ahol hősi halált halt.

Tagságai[szerkesztés]

  • Tolnamegyei kör alelnöke - 1902[4]
  • Dombóvári Katolikus Legényegylet

Munkássága[szerkesztés]

Kötetei[szerkesztés]

Lírai versei, „dalai” Petőfi és Tóth Kálmán verseinek hangulatában születtek; az ifjú költőnek elszánt célja volt, hogy elődeihez, példaképeihez hasonlóan széles körben ismertek legyenek alkotásai. Pályájának első szakaszában a szerelmi és a hétköznapi líra mellett a vallásos ének-költészet volt a meghatározó. Sok ilyen versét már ismert egyházi dallamokra költötte, valamint számos saját versét a katolikus egyház szellemét megújítóknak ajánlotta fel, s úgy terjesztette.

  • Költemények - 1903
  • Csalogánydalok - 1903
  • A vitéz huszár - 1904
  • Hazafias Mária dalok - 1907
  • Liliomok lilioma - 1909
  • Virágos vonattól a vöröskeresztesig - 1914
  • Katonaversek - 1914
  • Hit és haza[5] - 1914
  • Lakodalmi köszöntőversek - 1914

Dalszövegei[szerkesztés]

Nem tudni melyik költeményét zenésítették meg először. A Költemények-ben (1902) már van egy Névnapi üdvözlő dal, amelyhez Kontor Elek szerzett zenét. Valószínűleg a Grundt-fiúk zenetanára, Fayl Frigyes zenésítette meg az első népdalait, azután Radványszky József a Síró nótákat. 1909-ben a Mária dalok kötetében már 37 muzsikus neve van felsorolva, akik 195 dalát zenésítették meg, és tizennégy elbeszélő költeményéhez, hét daljátékához szereztek kísérő zenét. Utolsó verseskötetében, a Katona-versekben (1914) pedig 210 újabb, Szepessy-művekre szerzett zenemű van felsorolva. Híres cigányprímások közül Csóka Józsi, Rácz Laci, Sas Náci és Vörös Ferkó zenésítették meg költeményeit, összesen körülbelül 500 versét. Legjobban elterjedtek a Fráter Loránd megzenésítette Fekete hajából fehér szemfedőmbe… és a Csóka Józsi dallamával a Kössétek meg az ugatós kutyátok… A Dél-Dunántúlon különösen kedvelt volt a kávéházak, kocsmák és vendéglők közönségének körében is a Kontor Elek által megzenésített két eredeti magyar dal: a Kaposparti szomorúfűz lombjai és a Kapos folyó széles, magas hídján kezdetűek. Operettszövegeket is költött Yankee-lány és költőszerelem címen. Az előbbi Kerner Jenőnek, a pesti Király Színház karnagyának megzenésítésében színre is került Nagyváradon. A budapesti színpadokra azonban nem sikerült egyik darabjával sem bejutnia.[6]

Interneten is elérhető dalszövegek:[7]

Kössétek meg az ugatós kutyátok.
Megérett már a cseresznye, de piros.
Nem tudja meg soha senki.

Szerepe a dombóvári közéletben, kultúrában[szerkesztés]

  • Rákóczy Rodostóban melodráma előadása - 1903[8]
  • Veszelei Károly emléktáblájának avatása - 1904[9]
  • Szepessy László szaval - 1907[10]
  • Szepessy László a népszövetségről - 1908[11]
  • Szepessy és a Dombóvári Kath. Legényegylet - 1909[12]
  • Szepessy László: Liliomok lilioma c. verses kötete - 1909[13]
  • Tolnavármegye és a közérdek - 1910[14]
  • Magyar kath. szépirodalom - 1913[15]
  • Ung/hírek - 1914[16]

Emlékezete[szerkesztés]

  • Kerámia portré a Dombóvári Pantheonban - Ivanich-üzletház árkádjának falán Dombóváron - 2012[17]
  • Katonatársai sírját megjelölték a doberdói fennsíkon, amely azonban később eltűnt.[18]
  • Jelképes sírja a dombóvári katolikus temetőben található.[19]
  • Dombóváron a szülői házon emléktábla.[20]
  • Dombóváron utcát neveztek el róla.[21]
  • A Dombóvári Helytörténeti Múzeumban termet neveztek el róla.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A pécsi székesegyház előtt álló Szepessy Ignác püspök szobra ihlette álnévválasztását.
  2. Fetter Károly dombóvári szobrászművész készített Magyaróvárnak is hősi emlékeket.
  3. Eskető papja Giesswein Sándor volt.
  4. Tolnamegyei Kör
  5. A Szepessy által szerkesztett antológiában található Szent Erzsébet legendával első díjat nyert a kölni virágjáték-világversenyen.
  6. A Dombóvári Helytörténeti Múzeum igazgatójának, Kriston Vizi Józsefnek a kiegészítése.
  7. Szepessy László dalszövegei a neten.
  8. A „Dombóvári ifjak” Rákóczy ünnepe
  9. Veszelei Károly emléktáblájának avatása
  10. Szepessy László szavalata
  11. Szepessy László a népszövetségről
  12. Szepessy és a Dombóvári Kath. Legényegylet
  13. Szepessy László: Liliomok lilioma c. verses kötete
  14. Tolnavármegye és a közérdek
  15. Magyar kath. szépirodalom
  16. Ung/hírek
  17. A szövegdobozban található kép.
  18. A két világháború között a dombóvári gimnazisták még látogatták a sírhelyet.
  19. I-es parcella 1. sírhely.
  20. Fetter Károly dombóvári születésű szobrászművész alkotása – 1927
  21. Dombóvár belvárosában a volt Napsugár Áruház és a posta épülete között található.

Források[szerkesztés]

  • Tóth József: Dombóvár neves alakjai. Szepessy László. 1-2. Dombóvár és Vidéke. 1934. 05.05 és 05.12.
  • Kovács Rózsa: Szepessy László (1880-1915). Különlenyomat a Dombóvári Sz. Orsolya-Rendi Tanítónőképző-Intézet 1940-41. is. évi évkönyvéből. 21 p. Dombóvár
  • Kriston Vízi József: Szepessy László megidézése. Kézirat, munkaanyag. Dombóvári Helytörténeti Múzeum Archívum.
  • Dr. Töttős Gábor: Dombóvártól Doberdóig. Tolnai Népújság. 1990. 09.10. 4. p.
  • Takács Istvánné: A gyökerek nyomában. Dombóvár - 1998
  • Takács Istvánné: Arcok Dombóvárról. Dombóvár - 2000.
  • Dombóvár és Környéke - a Dombóvári járás közéleti, kulturális és információs lapjának I. évfolyam 1. szám, 9. o. - 2012. március 14.
  • Életrajza a Magyar katolikus lexikonban

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]