Molnár Farkas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Molnár Farkas
Molnár Farkas 1930 körül
Molnár Farkas 1930 körül
Született Molnár Ferenc Farkas
1897. június 21.
Pécs
Elhunyt

Budapest
Állampolgársága magyar[2]
Foglalkozása
Iskolái
Sírhely Farkasréti temető[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár Farkas témájú médiaállományokat.
Monte Ceceri, grafika az Itáliai mappából

Molnár Ferenc[4] Farkas (Pécs, 1897. június 21.Budapest, 1945. január 12.[5]) magyar építész, festő és grafikus, az avantgárd építészet kiemelkedő alkotója.

Életrajza[szerkesztés]

Molnár Farkas 1897. június 21-én született Pécsett. 1915-ben érettségizett a ciszterci rend pécsi gimnáziumában,[5] és utána tanulmányait 1915 és 1917 között a Képzőművészeti Főiskola festő szakán folytatta,[5] majd 1917-től a József Nádor Műszaki Egyetemen tanult.[5] Az egyetemen a „Megfagyott muzsikus”[6] című lapot szerkesztette. Baloldali nézetei miatt azonban kizárták az egyetemről.

1919-ben szülővárosában kezdte a pályáját, tipográfus és művészeti író volt a Krónika című lapnál. Nemcsak a kubizmusról és futurizmusról jelentek meg cikkei, hanem ő készítette a lap teljes programját, ezzel a Kassák Lajos szervezte A Tett és a Ma folyóirat és művészeti mozgalom kezdeményezéseivel rokon törekvések hagyományait teremtette meg Pécsett. Könyvillusztrációit és festményeit a Pécsi művészkör kiállításain mutatta be. 1921 áprilisában Stefán Henrikkel és Johan Hugóval Olaszországban járt, ahol számos tájképet készített. Forbát Alfréd hívására Bécsen át Weimarba (Bauhaus) ment.

1921-ben a Bauhaus tagja lett, tanulmányait ott folytatta, és többek között Walter Gropius tanítványa is volt. Ebben az időben széles körű grafikai tevékenységet fejtett ki. 1921–1922-ben a Bauhaus grafikai műhelyében készítették Stefán Henrikkel közösen Olaszországban az Itália mappát.[5] 1923-ban a Bauhaus első kiállítását szervezte, és ekkor állította ki Vörös kubus néven híressé vált lakóház tervét.[5] 1924-től Georg Muche és Breuer Marcell mellett dolgozott.

1924-ben típus-sorházakat tervezett, amelyeknek belső berendezését is ő tervezte. Praktikus, sima felületű, csekély helyigényű, sőt változtatható nagyságú bútorait részben itthon kivitelezte. Le Corbusier hatására várostervet is készített, megtartva a derékszögű utcabeosztásokat, de nagyobb közterekkel és alacsonyabb beépítésű, emberibb léptékben, mint francia kollégája. 1924-ben a Bauhaus manifesztuma a közös munka nyomán kialakult alapelveket, a funkcionalizmust és racionalitást fektette le, melyet Bortnyik Sándor, Breuer Marcell és Weininger Andor is aláírt és a Magyar Írásban megjelent.

1925-ben végleg hazatért. 1928-ban a Műegyetem építész karán diplomázott, ahol Hültl Dezső és Kotsis Iván irányítása mellett tanult.

A KUT[7] kiállításain festményekkel és tervekkel vett részt. Alapító tagja volt a Magyar Könyv és Reklámművészek Szövetségének, a Magyar Műhely Szövetségnek. Részt vett a Zöld Szamár Színház szcenikai műhely – Bauhaus hagyományokat folytató – munkájában. Publikált számos művészeti folyóiratban (Tér és Forma, Magyar Iparművészet, Új Föld, 100%).

1929-ben Gropius meghívja a CIAM frankfurti kongresszusára. Hazatérése után Breuer Marcellal és Fischer Józseffel együtt megalapította a CIAM (Conges International d'Architectur Moderne) magyar csoportját a CIRPAC-ot.

1930-ban a Mérnöki Kamara felvette tagjai közé, és 1931-ben önálló tervezőirodát nyitott. Ligeti Pállal közös vállalkozásukban több fővárosi lakóház épült fel (Bimbó utca 75., Napraforgó utca 15., Mihály utca 11. Delej-villa). Molnár és felesége ez utóbbiban kapott lehetőséget, hogy saját lakásukat kialakítsák.

1932-ben Új építészet címmel a CIAM magyar csoportjának kiállítását szervezte a Tamás Galériában, majd Ház, város, társadalom címmel rendeztek kiállítást, mely anyag egy részét - forradalmi hangvétele miatt - elkobozták, és bírósági eljárás indult ellene. Egy hónap fogházra ítélték és a Mérnöki Kamara kizárta tagjai sorából.

1931-36 között már önállóan dolgozott. Rózsadombon több lakóháza és többlakásos társasháza épült fel. Törekvései szerint az „anyagilag függetlenné vált értelmiségi középosztály számára” (Cserje utca 4, 4/a., Kavics uca 8/f., Vérhalom utca 24., Cserje utca 12., Lejtő utca 2/a.). A házaira jellemző az egyéni igények figyelembevétele, az életmódnak megfelelő térkialakítás, változtatható térkapcsolatok variálható nyílászárókkal, a gazdaságos helykihasználás és a nagy alapterületű teraszok.

1933-ban Pécsett kiállításon mutatta be munkáit. A megjelenő katalógus előszavát Moholy Nagy László írta. Még abban az évben a Milánói Trienálén a Budapest, XII. Lejtő utca 2/a. alatt tervezet és megvalósult villája első díjat nyert.[5] 1934-ben Gropius budapesti látogatása alkalmából felkereste - 1933-ban tervezett - Budapest, II. Lotz Károly utcai villájában.

Középületeit, a Köztársaság-téri bérházcsoportot (1932-35) és az OTI pestújhelyi Munkáskórházának személyzeti épületét (1936) Fischer Józseffel tervezte.

1936-ban visszaveszik a Mérnöki Kamarába, majd júniusban kiállít a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok kiállításán. 1937-ben a CIAM újonnan alakult kelet-európai csoportja, a CIAM-OST titkárává választották.

1936-44 között főként társasház-tervezéseket vállalt. 1936-os zürichi látogatása meggyőzte arról, hogy a hazai körülmények között nincsenek meg az anyagi feltételei a nagyon igényes építkezéseknek, ezért a szériagyártásos építést szorgalmazta. 1937-ben Le Corbusier modelljét és Frank Lloyd Wright organikus eszméit egybeolvasztva javaslatot dolgozott ki az ország mezőgazdasági vidékeinek urbanisztikai átszervezésére. Az Iparügyi Minisztérium nem fogadta el elképzeléseit.

1938-ban egy hat évvel korábbi ügyre hivatkozva kizárták a Magyar Mérnöki Kamarából, majd egy év múlva a határozatot semmissé nyilvánították, visszavették a Kamarába és az Országépítés című folyóirat szerkesztőjévé választották.

Ezekben az egzisztenciálisan zavaros időkben kezdett foglalkozni a Magyar Szentföld-templom tervezésével, amelynek alapkövét 1940-ben tették le, de az építkezést - 1945 januárjában bekövetkezett haláláig - nem fejezték be. „A tervek és az elkészült Betlehemi-barlang, valamint a Trombitás-úti és Mese utcai villák már a posztmodern építészet felé mutatnak.”[8]

„Molnár Farkas mehetett volna többször is külföldre, huszonévesen is maradhatott volna a Bauhaus valamelyik mesterénél, mégis hazajött befejezni a Műegyetemet; aztán negyvenéves kora körül Gropius biztatta, települjön Amerikába, ahol Breuer Marcell rengeteg házat, köztük számtalan középületet építve látványos világkarriert futott be. Molnár Farkas végül itt maradt még a világháborúban is. Így is halt meg fiatalon, a saját Lotz Károly utcai villájával együtt kapott bombatámadásban, 1945 januárjában.”[9] Munkásságát Walter Gropius így értékelte: „Hivatása mesterének tartom. Túl korán, életműve kiteljesedése előtt halt meg.”

Művei[szerkesztés]

Épületek[szerkesztés]

[10]

  • 1929. Budapest, I. Mihály utca 11. lakóépület. (Ligeti Pállal)
  • 1930–1931. Budapest, II. Bimbó út 75. lakóépület. (Ligeti Pállal. 1936-ban Ligeti Pál bővítette a villát, megtartva annak eredeti karakterét)
  • 1931. Budapest, II.Kavics utca 8/f. lakóépület
  • 1931. Budapest, II. Napraforgó utca 15. lakóépület. (Ligeti Pállal)
  • 1931–1932. Budapest, II. Vérhalom utca 2. lakóépület.
  • 1931–1932. Budapest, II. Cserje utca 12. lakóépület.
  • 1932. Budapest, II. Hankóczy utca 3/a. lakóépület. (átalakítva)
  • 1932. Budapest, XII. Lejtő utca 2/b. lakóépület. (1933-as Velencei Triennálén I. díj. átalakítva)[1] [2]
  • 1932. Budapest, II. Cserje utca 4-4/a. lakóépület
  • 1932. Budapest, I. Toldy Ferenc utca 1/b. társasház
  • 1933. Szeged. Berzsenyi Dániel utca 4. lakóépület.[11] (helyi egyedi védelem alatt áll)[12]
  • 1933. Budapest, II. Lotz Károly utca 4/b. társas villa. (átalakítva)
  • 1933–1935. Budapest, VIII. Köztársaság tér (régen: Tisza Kálmán tér) 14, 15, 16. OTI bérházcsoport. (tervezők: Árkay Bertalan, Faragó Sándor, Fischer József, Heysa Károly, Ligeti Pál, Pogány Móric, Preisich Gábor, Vadász Mihály)
  • 1934. Felsőgöd. Nyaraló
  • 1934–35. Budapest, II. Harangvirág utca 11. lakóház
  • 1935. Budapest, II. Pentelei Molnár utca 3. társasház. (A 60-as évek elején emeletet építettek rá)
  • 1935. Budapesti Nemzetközi Vásár. Tér és Forma valamit Vállalkozók lapja pavilon.
  • 1935. Budapest, Csévi köz 7/a. lakóház. (Fischer Józseffel)
  • 1936. Pestújhelyi volt OTI munkáskórház személyzeti épülete. (Fischer Józseffel)
  • 1936. Budapest, II. Pasaréti út 7. többlakásos lakóépület.
  • 1936. Budapest, II. Trombitás utca 32. lakóépület. (Előzővel összeépítve)
  • 1936. Budapest, XIII. Hegedüs Gyula utca 83-87. Budapest Székesfőváros Elektromos Művek irodaháza. (1992-ben lebontották)
  • 1937. Budapest, XII. Mese utca 8. lakóház (1957 és 1977 között többszörösen átalakítva és bővítve, 2013-ban lebontva)
  • 1938. Budapest, XII. Gébics utca 9. lakóépület. (1970-ben átalakították. Emeletet építettek rá. Tetőformája is megváltozott.)
  • 1938–1939. Budapest, XII. Vércse utca 4/a. ikerház lakóépület.
  • 1939. Budapest, XII. Székács utca 17. lakóépület.
  • 1939–1940. Budapest, XIII. Nővér utca 144-146. OTI kertes családiház telep része. (Tervezők: Misley Sándor, Nagy Márton és Olgyay & Olgyay.)
  • 1939–1940. Pécs, Surányi Miklós út, Kalliwoda-villa
  • 1939–1945. Budapest, II. Heinrich István utca 5-7. Magyar Szentföld-templom. (Félbemaradt. Levéltári raktárként működött. Az építkezést Molnár halála után, 1945-ben leállították. A Betlehemi kápolna készült el. Jelenleg műemléki védettség alatt áll.)[3]
  • 1940–1942. Budapest, XI. Tarcali utca 2. (Villányi út 52.) lakóépület.
  • 1942–1943. Budapest, II. Széher út 60. lakóépület.
  • 1944–1946. Budapest, XII. Istenhegyi út 9/a. lakóépület. (Átalakításokkal a háború után fejezték be.)

Grafikái - rézkarcai - festményei[szerkesztés]

[13]

  • 1921, ORVIETO (olaj, vászon. Janus Pannonius Múzeum Pécs).[4]
  • 1921. SIRATÁS (olaj. Magántulajdon).[5]
  • 1921. CHIOSTO SAN FRANCISCO
  • 1922. NYILAZÓK (olaj, vászon).[6]
  • 1922. ITÁLIAI MAPPA I. (Fiorentia litográfia. Magyar Nemzeti Galéria).
  • 1922? HARLEKIN (gouache munka. Magángyüjtemény)[7]
  • 1922. KÉT TÁNCOS (színpadi jelenet).
  • 1921-ben készült Expresszionista kompozíció "15" fametszet. (A bal oldalon levő jelzés szerint maximum öt példányban készült és valószínűleg Molnár egyik legkorábbi Bauhausban készült munkája)
  • Lyonel Feininger által vezetett grafikai műhelyben Stefán Henrikkel litografálták a hat - hat lapból álló Itáliai Mappát. Ebben a műhelyben készültek azok a metszetek is, melyeket a Belvedere Galéria állított ki.
  • Architectonikus konstrukció című linóleummetszete illusztrációként jelent meg 1923-ban a Ma című _ Kassák Lajos által szerkesztett - folyóirat VIII. évfolyamának 9-10. számában.
  • 1923. FIÚ LÉGI JÁTÉKSZERREL (rézkarc)
  • 1923. KÉT FÉRFIAKT ÉS ÉPÍTÉSZET (hidegtű munka. Weimari Kunstsammlungen)
  • KURI-kolázs (olaj, kollázs, papír. Kassák Múzeum)
  • 1923. HAVI HEGY (olaj, vászon)

Kötetei[szerkesztés]

  • Molnár Farkas munkái. 1923-1933; bev. Moholy-Nagy László; Egyetemi Ny., Bp., 1933 (Új építés)
  • Oskar Schlemmer–Moholy-Nagy László–Molnár Farkasː A Bauhaus színháza; utószó Walter Gropius, magyar utószó Kocsis Rózsa, ford. Kemény István; Corvina, Bp., 1978

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Library of Congress Authorities (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  2. Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  3. http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html, 2019. július 26.
  4. Első keresztnevét nem használta
  5. a b c d e f g Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 524. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  6. Megfagyott muzsikus
  7. Képzőművészek ÚJ társasága 1924-49 között működő haladó művészcsoport
  8. Muladi Brigitta: Molnár Farkas. ARTPORTAL
  9. Dárdai Balázs előadása a Vándoriskolában 2007. március 10-én.
  10. Általa tervezett épületek többségét az utóbbi negyven évben a felismerhetetlenségig átalakították. A FORRÁSOK-ban közölt Tér és Forma folyóirat felsorolt számaiban láthatók eredeti állapotukban
  11. Több forrásban tévesen, Bercsényi u. 2/b.-ként szerepel az utca és házszám.
  12. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 55/2005.(XI.17.) Kgy. rendelete Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről 1. számú melléklet 1/a. 18. sorszám
  13. Képzőművészeti alkotásainak felsorolása hiányos. Nagy része a II. világháborúban elpusztult, illetve magángyűjteményekben található.

Források[szerkesztés]

  • Mezei Ottó: Molnár Farkas (Akadémia Kiadó. 1987)
  • In memoriam Molnár Farkas
  • Molnár Farkas 1897-1945
  • Muladi Brigitta: Molnár Farkas ARTPORTAL
  • SULINET életrajzok: Molnár Farkas
  • Molnár Farkas grafikái[halott link]
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Ferkai A.: Buda építészete a két világháború között. (49., 57., 87., 101., 102., 104., 139., 143., 164., 189., 211., 219., 275., 283., 383., 434., 446., 458., 483., 497., 511., 522. sz épület).
  • Ferkai A. (Branczik Márta, Hajdú Virág, Molnos Attila, Oláh Éva): Pest építészete a két világháború között. (194., 332.1., 591. sz. épület).
  • LAPIS ANGULARIS II. (Források a Magyar Építészeti Múzeum Gyűjteményéből. OMvH. Magyar Építészeti Múzeum 1998. 400-428. old.).
  • Pamer Nóra: Magyarország építészete a két világháború között. (54, 64, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 77, 78, 80, 82, 86, 93, 109, 110, 111, 112, 186, 200. oldal).
  • Tér és Forma: Archív képek (1930/1. sz. 1-3 és 1930/3. sz. 13-147. old., 131/10. sz. 327. old. és 1931/11. sz. 305-326. old., 1932/1. sz. 8-11. old. és 1932/12. sz. 398-403. old., 404-405. old, 406-409. old., 1934/1. sz. 24-28. old., 1935/7. sz. 185-195. old, 1936/1. sz. 12-17. old., 1937/1. 19. old., 1937/12. sz. 362-367. old és 371-372. old).

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Farkas Molnár
A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár Farkas témájú médiaállományokat.