Krauter András

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krauter András
Született1939. április 11.
Berettyóújfalu
Elhunyt2010. március 3. (70 évesen)
Berettyóújfalu
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásageodéta,
egyetemi oktató
Iskolái
Sablon • Wikidata • Segítség

Krauter András (Berettyóújfalu, 1939. április 11. – Berettyóújfalu, 2010. március 3.) a hazai geodéziai oktatás és kutatás kiemelkedő személyisége, címzetes egyetemi tanár. A műholdas helymeghatározás pontosságának kérdéseivel és a műholdas helymeghatározás építőipari alkalmazásával foglalkozott.

Életpályája[szerkesztés]

Útépítő mérnök fiaként látta meg a napvilágot Berettyóújfaluban, de a család már a gyermek 8 éves korában Pécsre költözött, ennek köszönhetően Kreuter András a jóhírnek örvendő pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett. Felsőfokú tanulmányokat az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Mérnöki Karán, a mérnöki szakon, az út-, vasút és alagútépítési ágazaton folytatott. 1962-ben nyert mérnöki oklevelet. Krauter tehetségére Rédey István figyelt fel. 1962. július 1-jétől bekerült egyetemi gyakornoknak az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem I. Geodézia Tanszékre. 1963-tól 1965-ig egyetemi tanársegédi státusba sorolták, 1965-1968-ig Moszkvába küldték aspirantúrára, ahol 1968-ban elérte a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot.[1] 1969-1970-ben ipari gyakorlaton volt a Földmérési Intézetben tudományos munkatársként. 1970-1978 között egyetemi adjunktusi beosztásban működött az Általános Geodézia Tanszéken, ahol 1971-1985 közt az általa létrehívott Laboratóriumot vezette.

1978-ban nyert egyetemi docensi kinevezést. Az oktatói és kutatói munka közepette 1987-től 1992. június 30-áig a Geodéziai Intézet oktatási igazgatóhelyettesi teendőit is ellátta, 1993-1996 közt az Általános Geodézia Tanszéket vezette. Az 1990. éve betegséggel telt el, így 1991-ben rokkantsági nyugdíjat kért, de mellette szerződéssel ny. egyetemi docensként tovább dolgozott a tanszéken, az oktatás, a kutatás mellett a tanszékvezetést is elvállata.

A 2000-es évek elején is tovább dolgozott szerződéssel az Általános Geodézia Tanszéken, ÁVB-tag volt a földmérő- és térinformatikai mérnöki szakon. Számos alapozó és aktuálisan is kiemelkedő fontosságú témát oktatott az egyetemen, köztük például: Geodézia I. és Geodézia II. a nappali tagozaton; a GPS elmélete és felhasználása a nappali tagozaton; geodézia a levelező tagozaton; globális helymeghatározó rendszerek a szakmérnöki tagozaton; korszerű adatgyűjtési eljárások a szakmérnöki tagozaton; kutatási módszertan a szakmérnöki tagozaton. PhD-dolgozatok bírálójaként is működött.[2] Munkássága alapján elnyerte 2005-ben a címzetes egyetemi tanári címet.

Tudományos tisztség[szerkesztés]

  • MTA Geodéziai Tudományos Bizottság Kozmikus Geodéziai Albizottságának tagja az ingatlanrendezői jogosultság odaítélésére javaslatot tevő bizottságnak

Publikációk magyar nyelven[szerkesztés]

Folyóiratcikkek[szerkesztés]

  • A mikrohullámú távmérés meteorológiai javításának meghatározása. Geodézia és Kartográfia, 22. évf. (1970) 6. sz. pp. 445–447.
  • Mederszelvénymérés korszerű módszerrel. Geodézia és Kartográfia, 32. évf. (1980) 4. sz. pp. 265–266. (társszerzőkkel)
  • A Geodézia c. tantárgy oktatása a Műegyetemen. Geodézia és Kartográfia, 54. évf. (2002) 10. sz. pp. 13–17. (társszerzőkkel)

Tanulmány konferencia-kiadványban[szerkesztés]

  • Automatizálási törekvések a korszerű elektronikus távmérők szerkesztésében.Felmérési és térképezési munkák automatizálása c. konferencia, Geodéziai és Kartográfiai Egyesület soproni csoportja, 1975.

Könyv, könyvrészletek[szerkesztés]

  • 5.3 Interferenciaelv alapján működő távmérőműszerek, pp. 338–340.[3]
  • 5.4 Elektronikus távmérőműszerek, pp. 340–361.[4]
  • 6.2 Elektronikus tahiméterek, pp. 410–417.[4]
  • Krauter András (társszerzőkkel): Globális helymeghatározó rendszer (bevezetés). Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, 2000. 145 p.

Jegyzetek, oktatási segédletek[szerkesztés]

  • Elektronikus geodéziai műszerek. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, 1972. 217 p.(társszerzővel)
  • Felsőgeodéziai ismeretek. Kézirat. Budapest, 1989.
  • Vetülettani ismeretek. Kézirat, 1989.
  • A GPS globális helymeghatározó rendszer. Kézirat, Budapest, 1990.
  • Elektronikus teodolitok, fizikai távmérés, elektronikus tahimetria. Kézirat. Budapest, 1990.
  • A digitális térképkészítés geometriai alapjai. Segédanyag a térinformatika oktatásához a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola számára. Kézirat. Budapest, 1993. (társszerzőkkel)
  • A digitális térkép geometriai alapjai (második, átdolgozott kiadás), Térinformatika sorozat 3. füzet. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1995. 160 p. (társszerzőkkel)
  • Geodézia. Egyetemi jegyzet. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1995. 346 p.
  • Geodézia. Egyetemi jegyzet (az 1995. évi kiadás átdolgozott és bővített változata). Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2002. 514 p.
  • A valószínűségelmélet és a matematikai statisztika alapjai, alkalmazásokkal (segédanyag a Kutatási módszertan c. szakmérnöki tantárgy oktatásához). Kézirat. Budapest, 2003.

Önálló tanulmányok[szerkesztés]

  • A levegő törésmutatójának meghatározása elektrooptikai és mikrohullámú távmérés esetén. Kandidátusi értekezés orosz nyelven, Moszkva, 1968.
  • A metróépítés geodéziája. (Angol nyelven, készült a Műszaki Információs Központ és Könyvtár megbízásából a Kubai Köztársaság számára biztosított műszaki segítségnyújtási program keretében) Budapest, 1985.
  • Deformációmérés atomerőművekben.(szakirodalmi szemle-tanulmány és beszerzési-beruházási javaslat, készült a Paksi Atomerőmű Vállalat Mérnöki Iroda ipari megbízása keretében) Budapest, 1987.
  • Intelligens közlekedési rendszerek és járműnavigáció - a szakirodalom tükrében.(Kutatási részjelentés a Magyar Űrkutatási Iroda megbízása keretében), Budapest, 2002.

Szakmai előadások[szerkesztés]

  • A HP-65 programozható elektronikus zsebszámológép geodéziai alkalmazása. Nógrád Megyei Szénbányászati Tröszt, Salgótarján, 1976.
  • A kis távolságok mérésére szerkesztett elektrooptikai távmérők legújabb típusairól. Geodéziai és Kartográfiai Egyesület Csongrád megyei csoportja, Szeged, 1976.
  • Az elektronikus távmérők szerepe a földmérési feladatok megoldásában. Elektronikus távmérők és elektronikus tahiméterek alkalmazása c. szeminárium; MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete, Geodéziai és Kartográfiai Egyesület soproni csoportja, Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület bányamérési szakcsoportja, Sopron, 1978.
  • Az elektronikus távmérők alkalmazása alaphálózati munkákban. Geodéziai és Kartográfiai Egyesület Geodéziai Szakosztály, Budapest, 1979.
  • Bányászati geodéziai feladatok megoldása korszerű műszerekkel. A geotudományok szerepe az energiaforrások feltárásában c. konferencia, Sopron, 1980. (társszerzőkkel)
  • Adott geometriai felület alakjának és terhelés okozta alakváltozásnak meghatározása geodéziai módszerrel. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület, valamint az Országos Magyar Bányászati és Kohászati egyesület együttes előadói ülése, Budapest, 1981.
  • A GPS globális helymeghatározó rendszer alkalmazása a geodéziában. A Mérnöki Kamara földmérő és térképész tagozat, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és az MTA Geodéziai Tudományos Bizottsága által rendezett II. szakmai nap, Budapest, 1991.
  • A GPS globális helymeghatározó rendszer alkalmazása (útvonal-ellenőrzés, járműkövetés, járműnavigáció). FÖMI GPS-tanfolyam, 1994.
  • A műholdas helymeghatározás geometriai pontossága, avagy miért szent tehenünk a DOP. A Halmos Ferencről elnevezett XI. Kozmikus Geodéziai Konferencia, MH Térképészeti Hivatal, Budapest 1996.

Publikációk idegen nyelven[szerkesztés]

Folyóiratcikkek[szerkesztés]

  • K voproszu ob opredelenii pokazatelja prelomlenia vozduha po szposzobu szpektral'nüh raznosztej. Periodica Polytechnica Ser. Civil Engineering Vol. 14. (1970) no. 1-2. pp. 43–53.
  • Laboratory determination of the average refractive index using dispersion method. Periodica Polytechnica Ser. Civil Engineering Vol. 16. (1972) no. 1-2. pp. 81–90.
  • Opredelenie optimal'nüh razmerov i dopuszkov polozhenija oblicovocsnih panelej zdanij na EVM. (with co-author) Periodica Polytechnica Ser. Civil Engineering Vol. 19. (1975) no. 1-2. pp. 193–200.
  • Electronic surveying instruments for mining practice. (with co-authors) Periodica Polytechnica Ser. Civil Engineering Vol. 21. (1977) no. 1-2. pp. 69–73.
  • Hidrographic survey by means of electronic telemeter and acoustic water depth meter. (with co-author) Periodica Polytechnica Ser. Civil Engineering Vol. 24. (1980) no. 1-2. pp. 59–64.
  • Opredelenie formü i deformacii dannoj poverhnoszti geodezicseszki metodom. Periodica Polytechnica Ser. Civil Engineering Vol. 27. (1983) no. 3-4. pp. 209–220.
  • Laboratory investigation on the distance meter unit in electronic tacheometers.(with co-author) Periodica Polytechnica Ser. Civil Engineering Vol. 31. (1987) no. 3-4. pp. 54–64.
  • Role of the geometry in GPS positioning. Periodica Polytechnica Ser. Civil Engineering Vol. 43. (1999) no. 1. pp. 43–53.

Tanulmányok konferencia kiadványokban[szerkesztés]

  • Laboratornüj opüt dlja opredelenija szrednego znacsenija pokazatelja preomlenija diszperszionnüm szposzobom. A Csehszlovák Köztársaság Geodéziai Szolgálatának konferenciája, Prága, 1970.
  • Krauter András (with co-authors): The use of electronic instruments in shaft sinking and drift advance. (with co-authors) III. Internationales Symposium für Markscheidewesen, Leoben, 1976. Bd. 2. Leoben, Montanuniversität, 1976. pp. 34–40.
  • Erste Erfahrungen über der elektronische Tachymeter VEB EOT-2000. Messkolloquium über elektronische Tachymetrie - modernes Vermessungsverfahren hoher Effektivität. Wiss.-Techn. Gesellschaft für Geodäsie, Photogrammetrie und Kartographie, Leipzig, 1979.
  • Deformation measurements on a parabolic antenna. Proceedings of the 3rd international symposium on deformation measurements by geodetic methods, Budapest, 1982. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1983. pp. 789–803.

Könyv, könyvrészlet[szerkesztés]

  • 8. Distance measuring instruments using the principle of interference, pp. 536–545[5]
  • 9. Electronic distance measuring instruments, pp. 546–612.[6]
  • 10. Electronic theodolites and tacheometers, pp. 613–641.[7]

Szakmai előadások[szerkesztés]

  • Results of experimental and applied mine survey measurements using electronic and optical instruments III. Internationales Syposium für Markscheidewesen, Leoben, 1976.(with co-authors)
  • Mekometermessungen an der Basislinie von der Stadt Budapest A Drezdai Műszaki Főiskola Geodéziai Intézetének szemináriuma, Drezda, 1980.
  • Deformation Measurements on a microwave antenna 3rd International Symposium on deformation measurements by geodetic methods Federation Internationale des Geometres commission 6. - Geodéziai és Kartográfiai Egyesület, Budapest, 1982.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • Az év oktatója az Építőmérnöki Karon (1997)
  • Miniszteri Dicséret (Művelődési Miniszter, 1981)
  • Kiváló Munkáért (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, 1982)
  • Az év oktatója az Építőmérnöki Karon (1997)
  • József nádor Emlékérem (2003)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Honosítva 1969
  2. ↑ Válasz Dr. Kreuter András bírálatára, 2008.[halott link]
  3. ↑ In Fialovszky Lajos (szerk.): Geodéziai műszerek. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979. 489 p.
  4. ↑ a b In Fialovszky i.m.
  5. ↑ In Lajos Fialovszky (ed.): Surveying Instruments and their operational principles Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991. 738 p.
  6. ↑ In Lajos Fialovszky (ed.) i.m.
  7. ↑ In Lajos (ed.) i.m.

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Krauter_András&oldid=22497186”