Ördögh Szilveszter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ördögh Szilveszter
Az 1983-as Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1983-as Körkép antológiában megjelent portréja
Született 1948. október 28.
Szeged
Elhunyt 2007. november 16. (59 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Kitüntetései
Sírhely Farkasréti temető

Ördögh Szilveszter aláírása
Ördögh Szilveszter aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ördögh Szilveszter témájú médiaállományokat.

Ördögh Szilveszter (Szeged, 1948. október 28.Budapest,[1] 2007. november 16.) író, műfordító, szerkesztő.

Életpályája[szerkesztés]

Szeged-Alsóvároson született parasztszülők gyermekeként, elemi iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumi tanulmányokat a József Attila Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumában folytatott, osztályfőnöke, a kiváló magyar nyelv- és irodalom szakos tanár, Kardos József volt, aki végig követte Ördögh Szilveszter irodalmi munkásságát, melyet igen nagyra értékelt. Őszinte és lázadó típusú diák volt, akárcsak a fiatal József Attila, kicsapták a szegedi gimnáziumból, így a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumban tette le az érettségi vizsgát 1968-ban. 1968-73-ban az ELTE magyar-francia szakán tanult, 1973-ban szerezte meg magyar-francia szakos középiskolai tanári oklevelét.

1974-75-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola ösztöndíjasa, 1975 és 1983 között a Magvető Könyvkiadónál szerkesztő; 1983-tól az Új Írásnál rovatvezető. 1988-ban megalapította a Tekintet c. lapot és annak szerkesztője lett. 1988 májusától 1989 októberéig az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt, 1994-től Horn Gyula kulturális tanácsadója.[2][3][4] 1996-tól 2000-ig, majd 2002-től ismét a Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja tisztét töltötte be.

Munkássága[szerkesztés]

1966 óta jelentek meg elbeszélései, regényei. Korai művei a tényirodalomhoz sorolhatók, korának paraszti életéről, a parasztszülők és értelmiségi fiaik konfliktusáról számol be, még közelebbről sokkal inkább arról az eltérő életformáról, amely a városi úri gyermekeknek jut, szemben a szegény családok gyermekeivel. A Koponyák hegye (1976) c. regénye a biblikus szenvedéstörténetet aktualizálja. Egy történetileg konkrét és egy mitikus sík keveréke a Bizony nem haltok meg (1979) c. regénye. Novelláiból, regényeiből tv- és rádiójátékok készültek.

Kortárs vietnami alkotók műveit fordította magyarra francia nyelvről.

Kötetei (válogatás)[szerkesztés]

Műfordításaiból[szerkesztés]

  • Cao, Nam: Chi Phéo : [kisregény] / [ford. Ördögh Szilveszter]. Budapest : Magvető, 1979. 98 p. ISBN 9632710355
  • Ngo Tat To: Amint a lámpa ellobban / [ford. Ördögh Szilveszter] Budapest : Magvető, 1984. 190 p. ISBN 9631401383
Ördögh Szilveszter sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25.

Kötet szerkesztéseiből[szerkesztés]

  • Tar Sándor: Ennyi volt. Novellák. (Szerk., vál. Ördögh Szilveszter). Budapest : Cégér, 1993. 144 p. ISBN 963810709X
  • Európai jelentés-árnyalatok; szerk. Ördögh Szilveszter; Ventus Libro, Bp., 2003, 205 p. ISBN 9638633360
  • Magyar jelentés-árnyalatok; szerk. Ördögh Szilveszter; Kossuth–XXI. Század Társaság Egyesület, Bp., 2004
  • Magyarként Európában; szerk. Ördögh Szilveszter; Kossuth–XXI. Század Társaság, Bp., 2005
  • Helyzetek és lehetőségek; szerk. Ördögh Szilveszter szerk.; Kossuth–XXI. Század Társaság, Bp., 2006

Irodalom[szerkesztés]

  • Görömbei András: Kérdések és válaszok : [tizenhét interjú a hetvenes évekből] / Ördögh Szilveszter [et al.] válaszol Görömbei A. kérdéseire. Lakitelek : Antológia, 1994. 242 p. ISBN 963-7908-32-3

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ördögh Szilveszter. Történelmi tár – digitális História adatbázis. (Hozzáférés: 2012. február 7.)
  2. 'Elhunyt Ördögh Szilveszter, Stop.hu, 2007. november 16.. [2007. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  3. Elhunyt Ördögh Szilveszter, MTI hír, Új Könyvpiac.hu, 2007. november 19.[halott link]
  4. Ördögh Szilveszter (1948-2007), Szále László cikke, Élet és Irodalom, LI. évfolyam, 47. szám, 2007. november 23.

Források[szerkesztés]