ExperiDance Tánctársulat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Experidance Tánctársulat
Az Experidance Tánctársulat logója (2016)
Az Experidance Tánctársulat logója (2016)
Általános adatok
Alapítva 2000

Az ExperiDance Tánctársulat vagy ExperiDance Produkció (angolul: ExperiDance Production), ismertebb nevén csak ExperiDance egy hivatásos táncosokból és a művészi munkájukhoz nélkülözhetetlen háttérapparátusból álló, független táncművészeti vállalkozás. Nagyszabású és látványos munkásságuk a statisztikák szerint nagyobb közönséget vonz, mint bármely más hazai táncos formációé.[1] Magyarország első magántánctársulata 2000-ben alakult.[2] Alapítói Román Sándor koreográfus, érdemes művész, az ExperiDance művészeti vezetője és Vona Tibor producer, az ExperiDance ügyvezető igazgatója. „A magyar tánckultúra utazó nagykövetei”-ként[3] is emlegetett társulat a magyar néptánchagyomány elemeiből építkezve igyekszik a magyar táncot forradalmasítani. Újszerű megfogalmazásban, közismert nemzetközi és kortárs táncokkal ötvözve, modern színpadi formában és magas művészi színvonalon törekszik népszerűsíteni a magyar tánckultúrát, külföldön és belföldön egyaránt. Az ExperiDance mára már nemzetközileg is elismert, sokak szerint „Magyarország országimázsának pozitív formálója”. Magyarország egyik legnépszerűbb táncegyüttesét 2008-ban Sanghajban a világ tíz legjobbja közé választották.[4][5][6]

Nem túlzás azt állítani, hogy az ExperiDance önálló művészeti nyelvet alkotott, és ezzel különleges értéket teremtett mind a magyar, mind az egyetemes kultúra számára.
Hoppál Péter[7][8]

Nevének eredete[szerkesztés]

Az ExperiDance név az angol experience (tapasztalat, élmény, életérzés) és dance (tánc) szó összetételéből alakult. A név alapgondolata az, hogy a múltból megszerzett tapasztalatok felhasználásával valami újat szeretnének létrehozni.[9][6]

Oda kell figyelnünk arra, hogy nekünk volt egy múltunk, ezt meg kell becsülnünk, de a múlt azért van, hogy azt felhasználva egy újat alkossunk.
Román Sándor[10]

Tevékenysége, céljai[szerkesztés]

A tánctársulat igyekszik követni a magyar néptánc logikáját, mely az egyéniség megjelenésére épül. Ezen megjelenés számtalan lehetőséget ad az egyénnek. Mivel nagyon sok egyén és nagyon sok nemzedék volt a magyar történelemben, az ExperiDance rendkívül gazdag táncanyagból gazdálkodik. Az ExperiDance küldetése, hogy ezeket a múltban rejlő üzeneteket a ma embere számára is érthetővé tegye, a ma eszközeivel és kívánalmaival képes legyen ezeket az üzeneteket közvetíteni. Céljuk, hogy előadásai révén egyszerre védje, ápolja és újjá teremtse a magyar kulturális értékeket, hazaszeretetre és a magyar hagyományok tiszteletére nevelje a fiatal generációkat.[11] Céljuk továbbá a legmagasabb szintű művészeti szórakoztatás és a forradalmasított magyar tánckultúra népszerűsítése úgy külföldön, mint belföldön.[9]

2000-ben azzal a céllal jött létre az ExperiDance Tánctársulat, hogy azt a fantasztikus néptánc kultúrát, amit mi magyarok olyan előszeretettel művelünk és anyanyelvi szinten elő is adjuk, erről a honfitársaink is és a világ is hadd tudjon. És mi ennek a kultúrának a népszerűsítéséért bontottunk zászlót.
Román Sándor [12]

Története[szerkesztés]

Előzmények[szerkesztés]

Az 1990-es évek közepén Román Sándor mint táncművész és koreográfus, még a Honvéd Együttes szólistája volt. Novák Ferenc védnöksége alatt már többszörösen is kipróbálhatta, bizonyíthatta alkotói tehetségét és az ő révén ismerkedett meg a táncszínházi úttal.[13] 1994-ben A kertész álma című önálló darabjában megkísérelte a „néptáncszínház” modernizálásának lehetőségeit, [14] azonban szakmai műhelyében nem tudott kibontakozni. Néhány év Amerikában töltött tanulmányútja után függetlenítette magát az együttestől. Ezután találkozott Schwajda Györggyel, aki meghívta őt a szolnoki Szigligeti Színházba.[2]

A Szigligeti Tánctársulat[szerkesztés]

1997 januárjában Román Sándor vezetésével, Szolnokon megalakult a Szigligeti Tánctársulat, későbbi nevén Román Sándor Táncszínháza. Tagjai Állami Balettintézetet illetve Táncművészeti Főiskolát végzett 26 hivatásos táncosból állt, akik előzőleg különböző profi táncegyüttesekben dolgoztak.[15] Román A kertész álma című művét ennek a fiatal csapatnak is betanította, és ez a darab nyitotta meg azt az estét, mellyel 1997. november 24-én a Nemzeti Színházban is bemutatkoztak. Ugyanekkor láthatta a pesti közönség A pokol színei ősbemutatóját is, melyet kifejezetten e társulat számára készített.[16] 1998. december 7-én két új darabbal, A manna és A párduc című zenés művel lépett színre az együttes, a budapesti Katona József Színházban.[17]

Ezeregyév meséi[szerkesztés]

Szolnokon kezdett kiépülni az a stílus, amely a táncot a cselekményes színjátszás felé tolta. Román Sándor Schwajda György támogatásával megalkotta az „Ezeregyév” című előadást, amely lehetővé tette a tánc színház irányú felhasználását.[2][18][19] A produkcióban a magyar néptánckultúra széles skálája elevenedik meg, Román Sándor koreográfiájával és Morcsányi Géza dramaturgjával. A mű a tánc nyelvezetével mutatja be a Magyar történelem 1000 évét, a honfoglalástól napjainkig. A 21 képben előadott történelmi tánc-showt – akkor még Ezeregyév meséi címmel – 2000. március 15-én mutatták be először a szolnoki Szigligeti Színházban.[20][11] A próbaképpen színpadra vitt darabot, harminc sikeres előadás után levették a repertoárról, ugyanis a színháznak szüksége volt a tánckarra, a Hair című darabjához. Ebből konfliktus adódott, melynek következményeként Román Sándor húsz fős társulatával együtt kivált a szolnoki színházból és Budapestre költözött. [2]

A megalakulás[szerkesztés]

Éppen ekkoriban lépett fel a Népstadionban Michael Flatley, aki a Feet Of Flames világturnéja keretében 2000. július 19-én több mint 60 000 ember előtt adta elő ír sztepp stílusú táncműsorát. A nézők között ott volt a lapkiadással foglalkozó Vona Tibor is, akinek cége Flatley Népstadionbeli koncertjének nyomtatott sajtó- és fő médiatámogatója volt. Vonát felbőszítette, ugyanakkor inspirálta is, hogy egy professzionálisan becsomagolt idegen nép tánckultúrájára ennyi ember volt kíváncsi, holott a magyar hagyományokban és tánckultúrában is hatalmas értékek és tartalékok rejlenek. Vona éppen az útját kereste – mert szeretett volna mással foglalkozni, mint lapkiadás – a Flatley-előadás után fantáziát látott abban, hogy „ugyanezt” megtegye a magyar néptánccal is.[2] Két héttel az amerikai táncművész bemutatója után találkozott Román Sándor koreográfussal, s miután Vona felismerte a modern magyar tánckultúrában az értékteremtésre és üzleti sikerre való óriási lehetőséget, így 2000-ben producerként Román Sándor és a Szolnoki Szigligeti Tánctársulat mellé állt, és erejük egységesítésével, magánforrásaikból 2000 októberében létrehozták az ExperiDance Produkciós Irodát.[2][6],

…megkérdeztem magamtól, nekünk miért nincs egy ilyenünk, amikor sokkal színesebb a néptánckultúránk? Akkor gondoltam először arra, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Az már a sors akarata volt, hogy két hétre rá megismerkedtem Román Sándorral.
Vona Tibor[2]

2000-es évek[szerkesztés]

Az „Ezeregyév” lett az ExperiDance első egész estés tánc-showja, amelynek 2013-ban Szolnokon volt az 500.[13], 2016-ban pedig már túl volt az 580. előadáson.[21] Budapesten 2001. március 15-én, az Erkel Színházban lépett fel először a társulat, amelyet Vona Tibor egy évre előre tizenkét alkalomra bérelt ki.[2] Ez év májusban ugyanitt tartották a „Muskétások, avagy kevés Dumas, sok tánc” című második nagyelőadásuk premierjét. A sikeres előadások után sorra hívták őket más színházakba is, így felléptek a Nemzeti Táncszínházban, 2002-től a Nemzeti Színházban, majd a 2004-től a Művészetek Palotájában is.[2] A 2002-ben bemutatott „Bartók táncmű” koreográfiáját Bartók zenéje ihlette. A darab vezérgondolata az a küzdelem, melynek során az ember megtalálja azt a közeget, ahol végül hazára lelhet. A koreográfiában a néptánc és a történelmi társastánc elemek lényegülnek át modern balettra emlékeztető kortárs táncnyelvvé.[22] 2003-ban a Nemzeti Színházban mutatták be a „Revans” című kétfelvonásos tánckomédiát, amely a Lúdas Matyi történetére épül. Fazekas Mihály művét Schwajda György modernizálta át a jelenkorra. A furfangos pásztorfiú és Döbrögi története Törőcsik Mari hangján és Román Sándor rendező koreográfus sajátos mozgásvilága által elevenedik meg. Zeneszerzője Czomba Imre, aki 2002-től kezdett el dolgozni a tánctársulat zeneszerzőjeként. A Revans finálédalának szövegírásában és előadásában, Visszavág a sors címmel, Kovács Ákos is közreműködött. A darab keresztényi üzenete: „ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel”, vagyis a megbocsátás.[23][24] 2004-ben mutatták be a „Steel – A fém legendája” című táncjátékukat, amely a történelmi korokon keresztül mutatja be „a fém legendáját”, az anyag szerepét az emberiség fejlődésének történetében.[25] Ez év június 23-án a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon volt az ősbemutatója „Csajkovszij: komédiások” című darabnak, amely Csajkovszkij életének érzésvilágát összegzi.[26]

A tánctársulat ötödik egész estés darabja, a 2006-ban a Nemzeti Táncszínházban először bemutatott „Nagyidai cigányok”, amely megtörtént eseményen alapul. Az Arany János azonos című vígeposzából készült kétrészes tánckomédia, a Magyarországon élő cigányok kultúráját mutatja be a tánc nyelvén. A koreográfia nemcsak a cigány néptáncokat szőtte bele a darabba, hanem a azokat a táncokat is, amelyekkel a cigányság vándorlása során találkozott. Így török, perzsa, indiai és egyiptomi elemek teszik teljessé ezt a mulatságos történetet.[27] A kínai Magyar Kulturális Évad keretében, 2008 áprilisában Pekingben mutatta be a társulat az „Esszencia – A ritmus ünnepe” című produkcióját, amely az együttes elmúlt nyolc év előadásainak legsikeresebbnek tartott pillanatait gyűjtötte össze egy kerettörténet segítségével. Az előadással olyannyira nagy sikert arattak, hogy még ebben az évben meghívást kaptak a Sanghaji Művészeti Fesztiválra, ahová a világ legjobb tíz táncegyüttesét hívták meg, köztük az ExperiDance társulatát. Kínában Sanghajon kívül felléptek még Nankingban és Szecsuanban azon a jótékonysági koncerten, amelynek teljes bevételét a művészek a 2008-as szecsuani földrengés áldozatainak ajánlottak fel.[4] William Shakespeare azonos című vígjátéka alapján készült a reneszánsz év alkalmából a „Szeget szeggel” című produkció. A történet Mátyás király udvarában játszódik, bemutatva, milyen is az, amikor az itáliai reneszánsz, a humanizmus Magyarországra költözik. A darab azt a pillanatot örökíti meg, amikor Mátyás király túljár az álszentek és csalárdok eszén, hogy rendet tegyen a királyságban. A komédiát Schwajda György írta át táncképekre.[28][29] 2009-ben ismét egy új tánckomédia került a Müpa színpadára: a „Boldogság 69:09”, amely 1969 és 2009 fiataljainak boldogságkeresését hasonlítja össze, a két korszak legnagyobb slágerei és a korok divatos tánclépései segítségével.[30]

2010-es évek[szerkesztés]

2011. április 15-én a „Forrás – Jéghideg és tűzforró” című előadásával nyitotta meg kapuit „a főváros első élményszínháza”-ként emlegetett kulturális rendezvénycentrum, a RaM Colosseum.[31] A társulat kapta meg a lehetőséget, hogy az újonnan megnyílt többfunkciós, kulturális és szabadidős központnak műsorpolitikát tervezhessen, és saját repertoárja mellé magyar és nemzetközi vendégprodukciókat és koprodukciókat is műsorra tűzzenek.[32] Román Sándor Tánctársulata és a Nemzeti Táncszínház közös produkciójaként 2012-ben mutatták be „Liliomfi” címmel Szigligeti Ede legismertebb vígjátékának feldolgozását.[33][34] Arany János klasszikus művének felhasználásával készült a „Toldi – Musicalköltemény” című zenés színpadi mű, amely Szarka Gyula (Ghymes) zeneszerző és az ExperiDance közreműködésével jött létre, és amelyet a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében mutattak be.[35] 2012 áprilisában a RaM Colosseumben mutatták be az ExperiDance Production és a Békéscsabai Jókai Színház közös előadását, a Dumas regényéből készült „Monte Christo grófja” című musicalt, Szomor György zenéjével és dalszövegeivel.[36] Ez év nyarán a Miskolci Nemzeti Színházban mutatták be „3Bartók” címmel Bartók Béla három művének – A csodálatos mandarin, A kékszakállú herceg vára és A fából faragott királyfi – összevont előadását. A operafesztivál igazgatója, Kesselyák Gergely kérte fel Román Sándort arra, hogy úgy mutassa be a három Bartók művet, hogy annak közös vonulatuk legyen. Ez a közös vonulat pedig a férfi és a nő közötti kapcsolat, amely mindhárom darabban más és más értelmet kap.[37]

2013 elején ismét az Békéscsabai Jókai Színház volt az ExperiDance koprodukciós partnere. A „Frank Sinatra – A Hang” című produkció Frank Sinatra munkásságát dolgozza fel. A nosztalgikus hangvételű darab főszereplője Vastag Tamás, rendezője pedig Szomor György.[38] 2013 őszén a 100 Tagú Cigányzenekar szólistái közreműködésével mutatták be a „Fergeteges – A királyné, a gróf és a cigánylány” című produkciót, melyben az 1800-as évek második felének világa elevenedik meg. A művet Erzsébet királyné és gróf Andrássy Gyula beteljesületlen szerelmének legendája ihlette.[39] 2014-ben állították színpadra az itáliai karneválok világát felidéző „Szenvedélyem Velence” című darabot, amelyet az olasz Manfred Schweigkoflerrel készítettek. Nem ez volt az első koprodukciós előadásuk. Korábban a Steel–A fém legendája című darabot is együtt készítették.[13]

Az ExperiDance közreműködésével készültek a 2014–2015-ös évad Apassionata „Az aranyösvényen” (Die goldene Spur) című előadássorozatának egyes történelmi részeit összekötő táncjelenetei. A darab sikerének köszönhetően, a német lovas színház felkérésének eleget téve, a következő évad „A tükör bűvöletében” (Im Bann des Spiegels) című produkciójának nemzetközi tánckarát, Román Sándor és társulata tanította be. 2016 őszén Riesában mutatták be az „Álmok mozija” (Cinema of Dreams) című harmadik közös előadást.[40][41]

Az ExperiDance közreműködése révén a tánc is részévé vált Havasi Balázs koncertjeinek. 2014-ben a Havasi Symphonic Aréna Show-ban négy előadással egyetlen hétvége alatt 46 000 néző előtt szerepeltek a Budapest Sportarénában. Ezzel a második helyre kerültek a nemzetközi koncerteket rangsoroló Billboard jegyeladási listáján.[42]

2015-ben, a Szenvedélyem Velence után a szintén olasz témájú „Én, Leonardo – A fény születése” című, 15. egész estés előadásukkal jelentkeztek, melynek premierje a RaM Colosseumban volt. A táncjáték Leonardo da Vinci igazi arcát kívánta bemutatni, párhuzamot vonva a reneszánsz és a ma értékei között. A Leonardo-darab ötlete Manfred Schweigkofler olasz rendezőtől származik, és az előadás első verzióját a 2015-ös Milánói Világkiállításon is bemutatták.[43][44] Október 3-án és 4-én, az ExperiDance 15. születésnapja alkalmából, az „Ezeregyév” című produkciót az eredeti, alapító tánckar közreműködésével láthatta a közönség. A jubileumi gálaesten Román Sándor alapító-koreográfus, sok évi szünet után, három előadás erejéig tért vissza a színpadra.[45]

A 2015-ös adventi időszakban az Angyalok Kara kórusprodukció az ország több mint hatvan településére jutott el, Soprontól Nyíregyházáig. A produkció az ExperiDance Production ének-zenei tagozatának alkotása, a Moltopera közreműködésével. Az ősbemutatóra 2015. november 29-én került sor a budapesti Szent István-bazilikánál.[46]

„A gyöngyhajú lány balladája – A musicalek alfája és omegája” című táncos musical premierje 2016. március 12-én volt a RaM Colosseum színpadán. A musical egy fiatal lány felnőtté válását meséli el, miközben megidézi a Balatonhoz kötődő ősi legendákat, 21 Omega-sláger (többek között a Trombitás Frédi / Ha én szél lehetnék / Petróleumlámpa / Gyöngyhajú lány stb.) feldolgozásával. A művet Pozsgai Zsolt író és rendező a tánctársulat és az Omega együttes számára készítette. A dalok kiválasztásának szempontjai között a koreografálhatóság és a kerettörténetbe való illeszkedés szerepelt, de fontos volt az is, hogy a legismertebb Omega számokat dolgozzák fel.[47] Az ExperiDance Tánctársulat „Nostradamus – Világok vándora” címmel, májusban bemutatott előadása egy országokon és történelmi korszakokon átívelő „időutazás”. A történet szerint Nostradamus csalfa feleségét világ körüli útra viszi, hogy megmutassa, minden jóslata valósággá vált. Eljutnak Ausztráliába, Indiába, Japánba, Brazílián és Amerikán át egészen Európáig. A főszereplők megtapasztalják a „spanyol virtust” és az orosz jókedvet is. Erdélyből Drakula miatt sietnek tovább, de végül természetesen Magyarországon lelnek hazára. A világ körüli út egyik idegenvezetője Ganxsta Zolee.[48] Az ExperiDance Production 2016 januárjában az egykori Láng Gépgyár területén épült új székházába (Hungarian Talent's House) költözött, melynek egyik szárnyában kapott helyet a társulat utánpótlására szeptemberben indult ExperiDance Táncakadémia. Augusztusban pedig a Factory Fesztiváludvaron valósult meg az ExperiDance szabadtéri nyári fesztiválja.[49][50]

Stílusa, jellemzői[szerkesztés]

A formáció stílusát Román Sándor és alkotótársai teremtették. A társulat mozgásanyaga a magyar néptánc alapjaira épül. Ezen hagyomány elemeit, a ritmikát, a mozdulatsorokat, a férfitáncok csapásolás technikáját táncnyelvvé téve igyekszik kifejezni az előadások mondanivalóját. Román Sándor kísérleti jelleggel kezdte el ötvözni a különböző táncstílusokat, a néptáncot, a balettet, a rock and rollt, a szteppet a pantomimet, színesítve mindenféle más népek táncaival és akrobatikus elemekkel. Az ExperiDance előadásait látványos hang- és fényhatások kíséretében adják elő. Hangulatvilágát, minden ízükben formabontó és extravagáns jelmezek teszik egyedivé.[50]

Turnék, külföldi fellépések[szerkesztés]

Az ExperiDance színpad Cigándon. (2016).

Az ExperiDance egy üzleti vállalkozás, s vállaltan a széles tömegek számára szóló produkció.[51] Évente mintegy 150 hazai előadást produkálnak. Több mint 20 előadásból álló repertoárjukat folyamatosan játsszák a budapesti RaM Colosseumban, más fővárosi illetve vidéki színházakban, valamint számos hazai településen. A turnéelőadásokon egy 350 millió forintból létrehozott, utaztatható, az adott helyszínen 8-10 óra alatt készre építhető repertoár szolgál.[15][52] 2015-ben megvásárolták saját színpadi produkcióinak és koprodukcióinak bemutatására alkalmas hang-, fény-, és színpadtechnikai eszközparkját (14x18m). A személyzet az eszközöket saját kamionflottájával a helyszínre szállítva egy előadásnapon belül képes az előadás aznapi bemutatása mellett felépíteni a színpadot, próbálni és bontani.[32] Az ExperiDance Tánctársulat vezetője gyakran szerepel táncosaival a Bodrogközben. Ez egyfajta tisztelgés a szülőföld előtt, hiszen a ricsei születésű Román Sándor életútjának gyökerei Cigándhoz kötődnek.[53]

Minden helyszínre, ahová hívnak bennünket, a közönséget lenyűgögzni és elkápráztatni érkezünk.
Vona Tibor[48]

A tánctársulat eddigi története során (2016-ig) 13 országban lépett fel. Többek között Finnországban, Olaszország (Bolzano, Miánó), Lengyelországban (Krakkó, Katowice, Varsó), Szlovákiában (Kassa, Pozsony), Kínában (Peking, Sanghaj, Nanking, Szecsuan), Törökországban (Isztambul), Németországban (Bréma, Hamburg, Berlin, Riesa), Romániában (Bukarest), Ausztriában (Bécs), Szlovéniában (Ljubljana, Lendva). 2016-ban Magyarország Párizsi Nagykövetsége meghívására Franciaországba utaztak, hogy Magyarországot képviseljék a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság résztvevőinek kultúráját bemutató ünnepi rendezvénysorozaton.[8]

A társulat[szerkesztés]

Tagjai magasan képzett Táncművészeti Főiskolát végzett hivatásos táncművészek – szám szerint 46 fő (2016)[54]. A több mint 15 éve sikeres társulat ereje a táncművészek szereplésén túl a koreográfus, a producer a zeneszerző, jelmeztervező, díszlettervező, a dramaturg a menedzsment és a technikusi csapat összhangjában rejlik.

A társulat táncművészei közül kiemelkedő munkájukért többen állami kitüntetésben is részesültek:

Az ExperiDance repertoárja (2000–2016)[szerkesztés]

Szerzők A mű címe A bemutató dátuma Rendező Főszereplők Helyszín
Schwajda György
Román Sándor
Ezeregyév 2000.
március 15.
Román Sándor Román Sándor
Patonai Norbert
Falvai Miklós
Boda János
Újszászi András
Szigligeti Színház (Szolnok)
Alexandre Dumas Muskétások – avagy kevés Dumas, sok tánc 2001.
május
Román Sándor Patonai Norbert
Bistei Judit
Erkel Színház
Bartók Béla Bartók táncmű 2002.
június
Román Sándor Péli Róbert
Pálmaffy Barbara
Nemzeti Táncszínház
Fazekas Mihály
Schwajda György
Revans 2003.
március 7.
Román Sándor Törőcsik Mari (hang)
Újszászi András
Vári Bertalan
Kökény Róbert
Bistei Judit
Nemzeti Színház
Manfredo Cicigoi Steel – A fém legendája 2004.
április
Manfredo Cicigoi
Román Sándor
Vári Bertalan Művészetek Palotája
Csajkovszkij Csajkovszkij: komédiások 2004.
június
Román Sándor Miskolci Nemzetközi Operafesztivál
Arany János
Schwajda György
Nagyidai cigányok 2006.
szeptember 28.
Román Sándor Patonai Norbert Nemzeti Táncszínház
Román Sándor Esszencia – A ritmus ünnepe 2008.
április
Román Sándor Dénes Nándor
Kapitány Dorottya
Pekingi Nagyszínház
William Shakespeare
Schwajda György
(Szeget szeggel)
A király nevében
2008.
szeptember 26.
Román Sándor Patonai Norbert
Dénes Nándor
Nemzeti Táncszínház
Meskó Zsolt Boldogság 69:09 2009.
október 14.
Román Sándor
Meskó Zsolt
Művészetek Palotája
Forrás – Jéghideg és tűzforró 2011.
április 15.
Román Sándor Deák Vince
Boros Bettina
Sátori Júlia
Bistei Judit
Varga Attila
RaM Colosseum
Alexandre Dumas
Pozsgai Zsolt
Monte Christo grófja 2011.
október 7.
Szomor György Vastag Tamás / Pál Tamás
Szomor György
Békéscsabai Jókai Színház
Szigligeti Ede
Meskó Zsolt
Liliomfi 2012.
január 15.
Román Sándor Patonai Norbert
Újszászi András
Morvai Veronika
Nemzeti Táncszínház
Arany János
Szarka Gyula
Toldi – Musicalköltemény 2012.
március 23.
Meskó Zsolt György Rózsa Sándor
Bot Gábor
RaM Colosseum
Bartók Béla 3 Bartók 2012.
június
Román Sándor Kökény Róbert
Bistei Judit
Miskolci Nemzetközi Operafesztivál
Frank Sinatra – A Hang 2013.
február 25.
Szomor György Vastag Tamás
Szomor György
Gubik Petra
RaM Colosseum
Radnóti Miklós Radnóti – Álmok két felvonásban 2013.
május
Meskó Zsolt Kroó Balázs
Széplaky Géza
Geltz Péter
RaM Colosseum
Vona Tibor
ötlete alapján
Meskó Zsolt
Fergeteges – A királyné, a gróf és a cigánylány 2013.
október 4.
Román Sándor Lázár Anna Dóra
Patonai Norbert
Morvai Veronika
RaM Colosseum
Manfred Schweigkofler Szenvedélyem, Velence 2014.
január 31.
Manfred Schweigkofler Görög Zoltán
Patonai Norbert
Bistei Judit
RaM Colosseum
Manfred Schweigkofler
ötlete alapján
Meskó Zsolt
Én, Leonardo – A fény születése 2015.
április 17.
Román Sándor Szabó Dániel/ Benkő Dávid
Boda János
Patonai Norbert
RaM Colosseum
Presser Gábor
Adamis Anna, Omega
Pozsgai Zsolt
Gyöngyhajú lány balladája 2016.
március 12.
Pozsgai Zsolt
Román Sándor
Simon Panna Bogi / Békefi Viktória
Szomor György / Szabó Máté / Sánta László
Koós Réka / Fésűs Nelly

Lux Ádám / Tóth Sándor

RaM Colosseum
Pozsgai Zsolt Nostradamus – Világok vándora 2016.
május 14.
Pozsgai Zsolt
Román Sándor
Ganxsta Zolee / Szebeni János / Görög Zoltán
Rimár Izabella
RaM Colosseum

Díjak, elismerések[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kontextus
  2. ^ a b c d e f g h i Uzletresz
  3. HajdúOL
  4. ^ a b BorsodOL
  5. HaON
  6. ^ a b c Sonline
  7. Miniszteri elismerést kapott az ExperiDance. 24.hu
  8. ^ a b HVG
  9. ^ a b RaM YouTube
  10. Beszélgetés Román Sándorral – MAGTV 2011
  11. ^ a b Élmény
  12. [1]
  13. ^ a b c Zemplén
  14. Folkarchívum
  15. ^ a b Napidok
  16. Archívum1998
  17. Archívum1999
  18. Gentleman
  19. C3
  20. Fidelio4
  21. RaM
  22. Kutszegi
  23. Fidelio
  24. Nemzeti
  25. Steel – A fém legendája. Müpa.hu
  26. Csajkovszkij-komédiások. Operafesztival.hu
  27. ExperiDance: Nagyidai cigányok. jegy.hu
  28. u/hirek/1655-traviata-es-szeget-szeggel Traviata és Szeget Szeggel. Táncélet.hu
  29. Az ExperiDance Tánctársulat bemutatja Román Sándor koreográfiáját. Zalaegerszeg.hu
  30. ExperiDance Production: BOLDOGSÁG 69:09. Mupa.hu
  31. RaM Colosseum: élményszínház nyílik Angyalföld peremén. Infóvilág.hu
  32. ^ a b MNB.hu
  33. ExperiDance: Liliomfi. jegy.hu
  34. Fidelio3
  35. SZARKA GYULA (GHYMES) és az ISTER FILM bemutatja az EXPERIDANCE PRODUKCIÓ közreműködésével:TOLDI - musical költemény. jegy.hu
  36. Monte Cristo grófja. jokaiszinhaz.hu
  37. Operafesztivál – Férfi és nő: a szerelem örök – Interjú: Román Sándor rendező-koreográfussal, az Experidance vezetőjével. Borsod Online.hu
  38. Frank Sinatra – A Hang. Port.hu
  39. Fergeteges – A királyné, a gróf és a cigánylány. Fidelio.hu
  40. Álmok mozija. museum.breuerpress.com
  41. Apassionata: ma is Európa legnépszerűbb lovas show-ja. Lovasok.hu
  42. Havasi Balázs és az ExperiDance. Tánc.hu
  43. Drónok is „táncolnak” az ExperiDance Leonardo da Vinciről szóló új darabjában. Hajdú Online.hu
  44. Fidelio5
  45. Life.hu
  46. Angyali látogatás különleges intézményekben. The Lounge.hu
  47. Fidelio2
  48. ^ a b Szegedma
  49. Hungarian Talent's House (ExperiDance Székház). Azevirodaja.hu
  50. ^ a b Magyarhír
  51. Hagyomány és identitás. Revizor Online.hu
  52. ExperiDance: Ezeregyév Táncműsor. jegymester.hu
  53. Táncvarázs: Fergeteges előadás Cigándon. Hajdú Online.hu
  54. EXPDNC.hu
  55. ^ a b c Kormány2
  56. ^ a b Kormány1
  57. ExperiDance: Ezeregyév. HHRF 2001
  58. Gundel-díj 2010. Fidelio
  59. Nagycsaládosok Országos Egyesülete. NOE.hu
  60. Mi nem kivérezve művészkedünk. Üzletrész.hu
  61. Átadták az V. Magyar Teátrum Nyári Fesztivál díjait. Békés Online.hu
  62. Magyar Termék Nagydíjat kapott az ExperiDance Tánszínház. Magyar Idők.hu
  63. MagyarBrands díjazott márkák 2016. e- magyarbrands.hu

Források[szerkesztés]