Pétery József
| Pétery József | |||||||||
| Született | 1890. június 21.[1] Miskolc[1] | ||||||||
| Elhunyt | 1967. november 25. (77 évesen)[1] Hejce[1] | ||||||||
| Állampolgársága | magyar | ||||||||
| Foglalkozása |
| ||||||||
| Tisztsége | Váci püspök (1942. szeptember 24. – ) | ||||||||
| Sírhelye | Nagyboldogasszony-székesegyház | ||||||||
| váci püspök | |||||||||
 | |||||||||
| Vallása | római katolikus egyház | ||||||||
| Pappá szentelés | 1912. december 29. | ||||||||
| Püspökké szentelés | 1942. november 8. Eger | ||||||||
| Szentelők |
| ||||||||
| Hivatal | váci püspök | ||||||||
| Hivatali idő | 1942–1967 | ||||||||
| Elődje | Hanauer Árpád István | ||||||||
| Utódja | Kovács Vince apostoli adminisztrátor | ||||||||
| Társszentelt püspökök | |||||||||
| |||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||
Pétery József (szül. Petró József) (Miskolc, 1890. június 21. – Hejce, 1967. november 25.) római katolikus pap, váci püspök.[2][3]
Pályafutása[szerkesztés]
Teológiai tanulmányait Innsbruckban végezte, ott is doktorált. 1912. december 29-én szentelték pappá. Az egri szeminárium dogmatikaprofesszora, majd spirituálisa volt. 1918-tól 1921-ig szerkesztette az Egri Katholikus Tudósítót, 1922-től 1925-ig az Egri Egyházmegyei Közlönyt; 1923-tól 1926-ig a salzburgi Katholische Kirchenzeitung tudósítója volt.
1938-tól kanonok és az Egri főszékesegyház plébánosa volt. Nevét 1939-ben változtatta Pétery Józsefre.[2][3]
Püspöki pályafutása[szerkesztés]
1942. szeptember 24-én XII. Piusz pápa Váci püspökké nevezte ki. November 8-án[4] szentelte püspökké Egerben Serédi Jusztinián esztergomi érsek, Scheffler János szatmári püspök és Kriston Endre egri segédpüspök segédletével.[2][3] November 12-én iktatták be.[3]
Működése kezdetén elsősorban a papi utánpótlás biztosításán munkálkodott; Csongrádon például 1948-ban kisszemináriumot szervezett, jóllehet ennek megnyitására már nem kerülhetett sor. Budapest peremkerületeinek nagy lélekszámú plébániáit 3–4 plébániára osztotta fel;[2] itt 15 új plébániát alapított. A tanyavilág központjaiban is lelkészségeket, káplánságokat alapított; nevéhez fűződik a Váci székesegyház kifestése is.[3] A második világháború idején, 1944-ben megtiltotta papjainak, hogy a frontvonal közeledtével elhagyják a rájuk bízott híveket.[2][3]
A háború utáni földreform az egyház anyagi bázisát meggyengítette, de a hitélet fellendülését nem akadályozta meg. A kommunista hatalom azonban Mindszenty József bíborost ellenségnek tekintette, és a mellette kiálló Pétery püspök is hamarosan az üldözés célpontja lett. A Boldogasszony éve nevű ünnepségsorozat (1947–1948) közepén az egyházi iskolákat államosították, majd Mindszenty bíborost letartóztatták és koncepciós perben elítélték. Miután Pétery József eltiltotta papjait a papi békemozgalomban való részvételtől, először utazásaiban korlátozták, majd hónapokra házi őrizetbe került.[2] 1949-ben az Aquinói Szent Tamás Társaság védőelnökének választották.[3]
Végül 1953-ban Hejcére száműzték; innentől az egyházmegye kormányzását – 1959-ig általános püspöki helynökként, 1959-től apostoli kormányzóként – Kovács Vince vette át.[2] A hejcei szociális otthon lakója és az ottani apácák lelki gondozója lett.[3] Az 1956-os forradalom alatt rövid időre kiszabadult (október 31-én küldöttség ment érte Vácról, ahol november 1-jén ünnepélyesen fogadták),[2][5] majd újra Hejcére száműzték, ahol haláláig élt. Az Állami Egyházügyi Hivatal engedélyezte, hogy a Váci székesegyház kriptájába temessék.[2]
Emléke[szerkesztés]
2017 novemberében a váci püspöki palotában „Misericordias Domini in aeternum cantabo” címmel tudományos konferenciát rendezett a Váci Egyházmegyei Történeti Bizottság és az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport Pétery József pappá szentelésének 105., püspökké szentelésének 75., és halálának 50. évfordulójára.[6]
Művei[szerkesztés]
- Az utolsó óhaj. Elbeszélések. Budapest, 1919. (Népiratkák 329.)
- A theológiai oktatás reformja. Eger, 1924
- Az ősegyház élete. Budapest, 1929 (Szent István könyvek 63.)
- A szentmise története. Budapest, 1931 (Szent István könyvek 90-91.)
- Pázmány Péter prédikációi. 1-3. kötet. Sajtó alá rendezte. Eger, 1931–1933
- Pázmány Péter teológiája. Budapest, 1932 (A Szent István Akadémia hittudományi-bölcseleti osztályának felolvasásai II. 7.)
- Eucharisztikus gyermeknevelés. Eger, 1937 (3. kiad. Rákospalota, 1940; Lelki kultúra könyvei 10.)
- A gyermekek korai szentáldozása. Szerk. Budapest, 1937
- Papnövendékeink szociográfiája. Eger, 1937
- Pétery József váci püspök nagyböjti főpásztori szózata híveihez a szeretetről. Vác, 1943
- Pétery József váci püspök nagyböjti főpásztori szózata híveihez a szentbeszéd hallgatásáról. Vác, 1944[3]
- Papi és szerzetesi hivatás; szerk. Borbély Péter; OMC, Bécs–Pozsony–Bp., 1992
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. június 13.)
- ↑ a b c d e f g h i Pétery József Dr. (magyar nyelven). Váci Egyházmegyei Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. június 10.)
- ↑ a b c d e f g h i Magyar katolikus lexikon X. (Oltal–Pneu). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2005.
- ↑ más forrás szerint november 18-án, de ez a beiktatás dátuma utánra esne (Magyar katolikus lexikon X. (Oltal–Pneu). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2005. )
- ↑ Hornyák Máté (2006). „Egy katonai akció Pétery József váci püspök kiszabadításáért”. Egyháztörténeti Szemle 12 (3). (Hozzáférés: 2017. június 9.)
- ↑ Konferenciával emlékeztek Pétery József püspökre Vácon (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2017. december 2. (Hozzáférés: 2017. december 2.)
További információk[szerkesztés]
- Petróczi Sándor. Emlékek Pétery József püspökről (magyar nyelven). Szent István Társulat (1998). ISBN 9789633610008
- Bishop Jozsef Pétery, Catholic-Hierarchy (angol)
