Mária Magdolna római katolikus templom (Zalaegerszeg)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mária Magdolna Plébániatemplom
műemlék
R. k. plébániatemplom (11066. számú műemlék) 4.jpg
Vallás Keresztény
Felekezet Római katolikus
Egyházmegye Szombathelyi egyházmegye
Védőszent Mária Magdolna
Püspök(ök) Székely János
Pap(ok) Stróber László apát, esperes-plébános
Bokor Zoltán káplán[1]
Építési adatok
Építése 1747-1803
Rekonstrukciók évei 1973-1974, 2008-2012
Stílus barokk
Építtetője Padányi Biró Márton veszprémi püspök
Felszentelés 1803
Felszentelő Harrasi Herzan Ferenc bíboros, szombathelyi püspök
Alapadatok
Torony 2 db
Magassága44 m
Elérhetőség
Település Zalaegerszeg
Hely Mindszenty tér 1.
Elhelyezkedése
Mária Magdolna Plébániatemplom (Zala megye)
Mária Magdolna Plébániatemplom
Mária Magdolna Plébániatemplom
Pozíció Zala megye térképén
é. sz. 46° 50′ 44″, k. h. 16° 50′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 44″, k. h. 16° 50′ 46″
A Mária Magdolna Plébániatemplom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Magdolna Plébániatemplom témájú médiaállományokat.

A Mária Magdolna templom Zalaegerszeg központjában álló barokk templom.

Története[szerkesztés]

A templom helyén már a középkorban is állt kápolna. A mai templom alapkövét 1747-ben (más forrás szerint 1748-ban) rakták le. Az építkezést a város földesura, Padányi Biró Márton veszprémi püspök rendelte el. Az építkezés igen lassan haladt: 1757-ben még csak a szentélyt fedték le. 1769-ben az új püspök, Koller Ignác megrendelte a belső freskódekoráció elkészítését Johann Ignaz Cimbal bécsi festőtől.

1803. július 9-én került sor a templom felszentelésére Harrasi Herzan Ferenc bíboros, szombathelyi püspök által, mert 1777-ben Mária Terézia királynő Zalaegerszeg városát is az újonnan alapított Szombathelyi Egyházmegyéhez csatolta. Az 1826-os nagy zalaegerszegi tűzvész a templom tetőszerkezetét és a toronysisakokat is megrongálta.

1973-74-ben, majd 1998-2012 között Stróber László apátplébános szolgálata alatt az egykori Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ tervei alapján felújították. A külső felújítás tervezője Wittinger Zoltán építész és dr, Vándor András statikus, a környező park tájépítész tervezője Szabadics Anita volt. A kivitelezési munkákat Ekler Károly végezte. A templom műemléki védelem alatt áll.

Leírása[szerkesztés]

A templom szabadon álló, keletelt, egyhajós épület.

Homlokzatát szoborfülkékben álló Szent Mihály, Szent Mária Magdolna, illetve feltámadt Krisztus-szobor, valamint három kőfaragvány: középen Isten szeme, kétoldalt Padányi és Koller püspökök címere ékesítik. A két 44 méter magas torony között nyugszik az orgonakarzat.

A templom hajója kétoldalt három-három oldalkápolnával egészül ki, melyek oltárképei Loyolai Szent Ignácot, Szent István királyt, Krisztus keresztrefeszítését, Szűz Máriát, Nepomuki Szent Jánost és Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolják. A Szent István oltárnál áll Zalaegerszeg legrégibb műemléke, a 17. században készített Pieta-szobor. A szentély északi oldalát keresztelőkápolnával, a délit sekrestyével bővítették. Felettük imaterem (oratórium) található, a templomba nyíló ablakokkal.

A templom belső terét keresztény szimbólumokat és Mária Magdolna életének jeleneteit ábrázoló freskók díszítik. A templom XVIII. századi berendezései közül kiemelkedik a szószék melletti, csavart oszlopokkal díszített stallum, melynek hátsó falán a feltámadt Üdvözítő szobra áll egy szoborfülkében.

A templom mellett északon egy 18. századi barokk Szent Flórián szobor, délen egy copf stílusú Szentháromság szobor látható. Itt állították fel 1998-ban Mindszenty József hercegprímásnak a bronzszobrát is, aki 1919 és 1944 között volt a templom plébánosa.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Személyi változások egyházmegyéinkben. Magyar Kurír, 2014. július 3. [2014. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 5.)

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Mary Magdalene church in Zalaegerszeg

További információk[szerkesztés]