Szkopolamin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
L-Scopolamin.svg
Szkopolamin
IUPAC-név
(-)-(1S,3S,5R,6R,7S,8S)- 6,7-epoxy-3-[(S)-tropoyloxy]tropane
Kémiai azonosítók
CAS-szám 138-12-5
PubChem 5184
DrugBank APRD00616
ATC kód A04AD01, N05CM05, S01FA02
Gyógyszer szabadnév scopolamine
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C17H21NO4
Moláris tömeg 303,35 g/mol
Terápiás előírások
Jogi státusz Rx-only (US)
P (UK)
Terhességi kategória C (US)
Alkalmazás transzdermális, szem

A szkopolamin vagy hioszcin (C17H21NO4) a tropánalkaloidok közé tartozó gyógyszeranyag, melyet a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növényekből nyernek például a beléndekből (Hyoscyamus niger) és a maszlagokból (Datura fajok). A molekula a növény szekunder metabolizmusa során keletkezik.

Az anyag igen mérgező, ezért alacsony dózisokban alkalmazzák. Túladagolása delíriumot, érzéki csalódást, hallucinációt, bénulást és halált okozhat.

Giovanni Antonio Scopoliról nevezték el a szkopolamin alkaloidát, melynek forrását, a Scopolia carniolica - Farkasbogyó (lásd: Gyógynövények listája) nevű növényt ő írta le elsőként.[1]

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben három formája hivatalos:

Szkopolamin Scopolaminum
Szkopolamin-butilbromid Scopolamini butylbromidum
Szkopolamin-hidrobromid Scopolamini hydrobromidum

Forrás[szerkesztés]

  1. Dr. Kiss László: Orvostörténeti helynevek a Felvidéken , 2006, ISBN 8080622426