Szaponinok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
kémiai felépítése

A szaponinok olyan glikozidok, melyek aglikonját szapogeninnek nevezik. A szapogenin lehet

  • triterpénvázas, 30 szénatomos, ez rendszerint 5 kondenzált gyűrűs vegyület (pl. oleanolsav)
  • szterinvázas, 27 szénatomos, oxigént és/vagy nitrogént tartalmazó szerkezetű * szteroidok (pl. digitogenin[1]).

A szaponin szó kelta eredetű: sapo szappant jelent.[2]

Tulajdonságai[szerkesztés]

A szaponinok vízzel rázva habzanak, felületaktív anyagok, csökkentik a víz felületi feszültségét. A legtöbb szaponin hemolizál: hatásukra a vörösvértestek festékanyaga a plazmába áramlik. A habzóképesség és a hemolitikus hatás nem függnek össze; vannak habzó és alig hemolizáló szaponinok és fordítva. Többségük ingerli a nyálkahártyákat, tüsszentést váltanak ki, poruk köhögési rohamot okozhat. Köptető hatásuk miatt használják a fátyolvirág (Gypsophila paniculatd) és az orvosi kankalin (Primula officinalis) gyökereit, a szappanfű (Saponaria officinalis) földfeletti részeit. Vizelethajtó hatásúak a tövises iglic (Ononis spinosa) szaponinjai.

Egyes sajátos szerkezetű szaponinoknak (példa az édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) gyökere, a bokrétafa (Aesculus hippocastanum) magvai, a körömvirág (Calendula officinalis) virágai) gyulladáscsökkentő hatásuk van. Hatásosabb az előbbieknél a csodagyökérnek vagy embergyökérnek is nevezett ginszeng (Panax ginseng). Szaponinok mellett lignánok és kumarinok találhatók az ugyancsak távolkeleti és szintén a borostyánfélék családjába (Araliacae) tartozó tajgagyökér (Eleuterococcus senticosus) gyökereiben. E család hazai képviselője a repkény borostyán (Hedera helix), szaponinjaiból légcsőhurutban, szamárköhögésben, tüdőasztmában javallt gyógyszergyári készítményeket állítanak elő.

A szaponinok fokozzák más hatóanyagok oldékonyságát vízben, szeszben, de a felszívódásukat is. Ezért a szaponintartalmú gyógyszerektől a szervezetbe a táplálékkal kerülő mészionok nagyobb arányban jutnak a véráramba, és erősítik (olykor nem kívánt mértékben) a szájon át adagolt készítmények (pl. Digitalis – gyűszűvirágfélék hatóanyagának) hatását.

Szerkezeti hasonlóságuk miatt az édesgyökér triterpénvázas szaponion-jainak hatása azonos a mellékvesekéreg egyes hormonjaiéval. Szapogenineket használnak szterinvázas hormonok (kortizon és származékai) félszintézissel történő ipari előállítására.

A fitoekdizonok (ekdiszteronok) olyan szteroidok, melyek egyes növényekből (szegfűfélékből (Caryophyllaceae); fészkesvirágzatúakból - ([őszirózsafélék]]), (Compositae)) rovarok szervezetébe jutva vedlési hormonok szerepét töltik be. Emlősöknél gyakran anabolizáló hatásúak és ezáltal adaptogének.

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. Digitogenin (ChemSpider)
  2. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 130. o. ISBN 963 8334 96 7  

Források[szerkesztés]

  • Kis kémiai szótár. Fordította Hársing Lászlóné. Budapest: Gondolat. 1972. 407. o.  
  • Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1984. 4 kötet., 319. o. ISBN 963-10-3269-8