Koffein

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koffein
Caffeine-3D-QuteMol.png Caffeine.svg
IUPAC-név 1,3,7-trimetil-1H-purin-2,6(3H,7H)-dion
Más nevek 1,3,7-trimetilxantin, trimetilxantin,
tein, methiteobromin
Kémiai azonosítók
CAS-szám 58-08-2
ATC kód N06BC01
Gyógyszer szabadnév caffeine
Gyógyszerkönyvi név Coffeinum
SMILES
C[n]1cnc2N(C)C(=O)N(C)C(=O)c12
InChI
InChI=1/C8H10N4O2/
c1-10-4-9-6-5(10)7(13)
12(3)8(14)11(6)2/
h4H,1-3H3
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C8H10N4O2
Moláris tömeg 194,19 g·mol−1
Sűrűség 1,2 g·cm−3 (szilárd)
Oldhatóság (vízben) enyhén oldódik
Savasság (pKa) 10,4 (40 °C)
Veszélyek
EU osztályozás Ártalmas (Xn)[1]
NFPA 704
NFPA 704.svg
1
2
0
 
R mondatok R22[1]
S mondatok (S2)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A koffein metilxantin-származék (1,3,7-trimetil-xantin, C8H10N4O2), fehér, keserű ízű, kristályos vegyület.

A kávé (1-1,5%), tea (2-5%) és kóladió (kb. 1,5%) alkaloidja. Kis mennyiségben a kakaóbab is tartalmazza. Amíg nem sikerült azonosítani, a teában lévő élénkítő anyagot a koffeintől eltérőnek tartották, és teinnek (vagy tininnek) nevezték, azonban kiderült, hogy a két vegyület egy és ugyanaz.

Olvadáspontja: 238 °C, 178 °C fölött szublimál. Vízben rosszul oldódik, ezért a jól oldódó kettős sóit használják.

Élettani hatása[szerkesztés]

A központi idegrendszert izgató hatást elsősorban az agykéregre és a nyúltagyi vagus-, légző- és vazomotor centrumára hat, emeli a légzőközpont CO2 érzékenységét és a légzési percvolument. Alacsony koncentrációban csökkenti a perifériás ellenállást az agyi erek növekvő ellenállásával szemben, elernyeszti a simaizmokat, különösen a bronchusokét. Az agyalapi vegetatív központok izgatása révén emeli a testhőmérsékletet, a mellékveséből adrenalint vesz el, hatására a veseerek tágulása miatt a vesében kis mértékben növeli a glomerulus filtrációt és csökkenti a nátrium tubuláris reabszorpcióját ezért fokozódik a vizeletkiválasztás, fokozza a gyomorban a sav- és pepszinszekréciót. A szíven közvetlen hatással növeli a szív frekvenciáját és a kontrakciók erejét. Az agyi erek tónus fokozódása az adenozin receptorok gátlásán, a cardiovascularis hatás, valamint a bronchiális izomzat elernyedése, a foszfodiészteráz gátlásán alapszik. Foszfodiészteráz enzim gátló, és kompetitív A1 és A2A adenozin-receptor gátlószer; 3,5- cAMP foszfodiészteráz gátlószer, a cAMP szint emelése révén hat. Emellett direkt vagy indirekt hatása van az intracelluláris Ca2+-koncentrációra ill. az intracelluláris Ca2+ funkciójára. Gyógyszer-kombinációkban az agyi erek szűkítésével potenciálja a fájdalomcsillapítók analgetikus hatását, így azok dózisa, és ezzel a mellékhatások veszélye csökkenthető. A májban metabolizálódó gyógyszerek plazma-átáramlását csökkenti, így megnyújtja a felezési időt és növeli a steady-state koncentrációt. A koffein élénkítő hatású gyenge pszichostimuláns, valamint diuretikus hatású. Továbbá enyhíti a fáradtság tüneteit és fokozza a munkaképességet. Ugyancsak közismert a mérsékelt mennyiségű koffeinnek a gondolkodásért felelős cerebrocorticalis mezőkre gyakorolt serkentő hatása: fokozza a szellemi tevékenységet, javítja a szellemi funkciókat, gyorsítja a szellemi gondolattársítást, a gondolatok világosabbá válnak, könnyebben és gyorsabban születnek, javítja az ítéletalkotást és a megfigyelőképességet, csökkenti a fáradtságot és álmosságot. Az izmok teljesítőképességét fokozza. Ily módon a koffein serkentő hatása kellemesebb közérzetet is okozhat. Pszichés labilitás, depresszió, lehangoltság esetén szokványos adagjai is növelhetik a probléma súlyosságát, izgatottságot, ingerlékenységet okozva. Ez fokozottan jelentkezik koffeinérzékenység esetén.

Mellékhatásai[szerkesztés]

Tartós fogyasztás esetén enyhe tolerancia és addikció alakul ki, de ez nem tartós, néhány hetes „elvonókúra” megszünteti. 300 mg fölötti fogyasztás esetén kézremegést, erős szívdobogást, a fejben vértolulást idéz elő. Magas vérnyomást, ritmuszavart, szorongást, pánikrohamot provokálhat, migrént okozhat. A gyomorra gyakorolt káros hatás, gyomorégés előfordulhat.

Olykor hasnyálmirigyrák rizikófaktoraként is említik: ez önmagában kétséges, jóllehet a kávé – egyes kutatások szerint[2] – indirekt módon segítheti a mutációk kialakulását, mivel egyes sejtazonos építőfolyamatokra gyengítő hatással van. Az erre vonatkozó kutatás azonban feltehetőleg módszertani hibákat tartalmaz.[3] A Rákkutatási Világalap nyilatkozata szerint a kávé/tea rendszeres fogyasztásának nincs kimutatható kapcsolata bármely rák kockázatával, sőt néhány újabb tanulmány alapján a kávéivás védő hatású lehet bizonyos ráktípusok kifejlődésével szemben.[4]

Halálos adagja: 5-10 g.

Felhasználása[szerkesztés]

Ősidők óta használják élvezeti szerként azon növények kivonatát, amelyekben a természetben előfordul (kávé, tea). Ezenkívül az élelmiszeripar felhasználja üdítőitalok előállításához (kólák, energiaitalok).

A gyógyászatban alkoholmérgezés és kimerültség kezelésére, élénkítőszerként, valamint fájdalomcsillapító és megfázás elleni gyógyszerek gyártásához használják.

Különböző élelmiszerek koffeintartalma[szerkesztés]

Étel, ital [mg/100ml]
Mountain Dew 15,2[5]–18,5[6]
Coca-Cola 9[7][8]
Coca-Cola light 9[9]
Pepsi Cola 10[10]
Pepsi light 10[11]
egyéb szénsavas üdítőitalok 0 vagy változó
kávé (amerikai, hosszú) 40-80
presszókávé (dupla) 50-175
ristretto (szimpla) 25-50
instant kávé (elkészítve) koffeinmentes, vagy 30-50
koffeinmentes kávé 1,5-2
tea koffeinmentes, vagy változó
instant tea változó
Ice Tea 2-3
csokoládé (főző, ét) változó
csokoládé (nem édes, édes, ét) változó
csokoládé (tej) változó
csokoládészirup változó
kakaóital (elkészítve) koffeinmentes, vagy változó
kakaópor (holland) koffeinmentes, vagy kb. 78
energiaitalok 9,8-100
Red Bull 32

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]