Meszkalin
 | |||
 | |||
| Meszkalin | |||
| |||
| IUPAC-név | |||
| 3,4,5-trimetoxifenetilamin | |||
| Szabályos név | 2-(3,4,5-trimetoxifenil)etánamin | ||
| Kémiai azonosítók | |||
| PubChem | 4076 | ||
| ChemSpider | 3934 | ||
| EINECS-szám | 200-190-7 | ||
| DrugBank | DB19083 | ||
| KEGG | C06546 | ||
| ChEBI | 28346 | ||
| InChIKey | RHCSKNNOAZULRK-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 1374088 | ||
| UNII | RHO99102VC | ||
| ChEMBL | CHEMBL26687 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C11H17NO3 | ||
| Moláris tömeg | 211,26 g/mol | ||
| Terápiás előírások | |||
| Jogi státusz | Schedule I (US) | ||
| Schedule 9 (AU) | |||
| Class A (UK) | |||
| Schedule III (CA) | |||
| Terhességi kategória | X (US) | ||
| X (AU) | |||
| Alkalmazás | orális, intravénás | ||
A meszkalin (INN: mescaline) 2-(3,4,5-trimetoxifenil) etilamin, az egyik legrégebben ismert hallucinogén anyag. Neve az indián navatl nyelvből származik: mexcalli agavéból készült likőrszerű szeszes ital. Spanyol közvetítéssel került Európába (mescal).[1]
Színtelen, kristályos anyag, ami vízben, alkoholban és kloroformban jól oldódik, éterben viszont nem. Számos kaktuszfélében megtalálható, a peyotl (avagy peyote, Lophophora williamsii) nevű gömbkaktuszban mennyisége eléri a 7%-ot. Tudatmódosító hatású alkaloid, amit az aztékok vallási szertartásaikon használtak. Kábítószerként hatásai a következőek: a tudati működés alig csökken, azonban erős vizuális élmények érik a használót, az akaraterő jócskán csökken.
Történelmi utalások
[szerkesztés]A viking mitológiában Odin főisten kilenc napig lóg saját dárdája által átdöfve Yggdrasell világfáról. Ezután megnyílik előtte minden tudás kapuja. Egyes történészek szerint ez a világ első tudatmódosításról szóló leírása.
Hatása
[szerkesztés]500 mg tiszta meszkalin LSD-hez hasonló hatást vált ki, de kevésbé okoz hányingert. Hatását 1-2 óra után fejti ki, ami 4-12 órán át tart, erős hallucinációkat okoz. Rendszeres használatával pszichikai függőség alakulhat ki. Szigorúan ellenőrzött körülmények között lélektani kutatásoknál használták.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 97. o. ISBN 963 8334 96 7
Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 32. o. ISBN 963-9257-09-5
- http://drogenciklopedia.uw.hu/ Archiválva 2009. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
 |
Ez a gyógyszerészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |