Nikotin
| |
| |
| Nikotin | |
| IUPAC-név | |
| (S)-3-(1-metil-2-pirrolidinil)piridin | |
| Kémiai azonosítók | |
| CAS-szám | 54-11-5 |
| ATC kód | N07BA01 |
| Gyógyszer szabadnév | nicotine |
| Gyógyszerkönyvi név | Nicotinum |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C10H14N2 |
| Moláris tömeg | 162,23 g/mol |
| Sűrűség | 1,01 |
| Farmakokinetikai adatok | |
| Biológiai felezési idő |
2 óra |
| Terápiás előírások | |
| Terhességi kategória | Category X |
| Alkalmazás | dohányzás, szippantás (tubák), rágógumi, snüssz |
A nikotin az alkaloidok közé tartozó szerves vegyület. Nevét Jean Nicot de Villemain francia diplomatáról kapta, aki a 16. század második felében elterjesztette a tubákolás szokását a francia királyi udvarban.
Főleg a burgonyafélék termelik: nagy mennyiségben található a dohányban, kevesebb a paradicsomban és a burgonyában.[1] A szervezetben aktiválja a nikotinos acetilkolin receptorral rendelkező sejteket, az így felszabaduló adrenalin pedig növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és a vér glükóz-szintjét, illetve szapora légzést okoz. Bár a nikotin erős méreg, az öngyilkossági esetektől és a balesetektől eltekintve közvetlen halált ritkán okoz, egyrészt mert a dohánytermékekben található hatóanyag egy része elég, mielőtt a szervezetbe kerülne, másrészt mert a krónikus fogyasztók hozzászoktak. Mivel a nikotin növeli az agy dopaminszintjét, fogyasztása súlyos függőséghez vezet.
Hatása[szerkesztés]
A nikotin erős méreg, felszívódik bőrön át, belélegezve, lenyelve, mennyiségtől függően halálos, ezt a hatását használták fel a növényvédelemben a kártevő rovarok elpusztítására. Humán LD50 értéke egyes becslések szerint 6,5-13 mg/kg.[2]
A nikotin a vegetatív, szimpatikus idegekből noradrenalint, a mellékveséből adrenalint, az agyalapi mirigy hátulsó lebenyéből antidiuretikus hormont tesz szabaddá. Ezekből eredő perifériás hatásai: a vérnyomás, a szívfrekvencia növelése, verejtékezés, a vizeletelválasztás csökkenése, a vér szabadzsírsav-szintjének növekedése. A gyomor-bélmozgások általában lassulnak, ugyanakkor a székelési reflex megindulhat. Központi idegrendszeri hatásai: mérsékelt adagokban általában javítja a szellemi funkciókat, gyorsítja a reakciókat, csökkenti az álmosságot és az étvágyat. Túladagolása számos kedvezőtlen hatást vált ki, részben a receptorok túlzott ingerlése, részben viszont deszenzibilizáció útján való gátlása miatt. Azt fontos megjegyezni, hogy a nikotin önmagában nem rákkeltő.
Felhasználása[szerkesztés]
A nikotint a legtöbben a hagyományos cigaretta hatóanyagaként ismerik, de használják rovarölő szerként, valamint gyógyszerként is, igaz kis mennyiségben.
További információk[szerkesztés]
- A nikotin hatásai a szervezetre (Dohányzás-animációval) Archiválva 2012. március 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Communications, EBCONT: Nicotin. roempp.thieme.de. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
- ↑ (2014. január 1.) „How much nicotine kills a human? Tracing back the generally accepted lethal dose to dubious self-experiments in the nineteenth century”. Archives of Toxicology 88 (1), 5–7. o. DOI:10.1007/s00204-013-1127-0. PMID 24091634.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Nikotinfüggőség
- Kotinin-teszt: a dohányfüst-terhelés mérése
|
Ez a gyógyszerészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|