Nikotin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nicotine-2D-skeletal.png
Nicotine.qutemol.png
Nikotin
IUPAC-név
(S)-3-(1-Methyl-2-pyrroli-

dinyl)pyridine

Kémiai azonosítók
CAS-szám 54-11-5
ATC kód N07BA01
Gyógyszer szabadnév nicotine
Gyógyszerkönyvi név Nicotinum
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C10H14N2
Moláris tömeg 162,23 g/mol
Sűrűség 1,01
Farmakokinetikai adatok
Biológiai
felezési idő
2 óra
Terápiás előírások
Terhességi kategória Category X
Alkalmazás dohányzás, szippantás (tubák), rágógumi

A nikotin az alkaloidok közé tartozó szerves vegyület. Nevét Jean Nicot de Villemain francia diplomatáról kapta, aki a XVI. század második felében elterjesztette a tubákolás szokását a francia királyi udvarban.

A burgonyafélék termelik: nagy mennyiségben található a dohányban, kevesebb a paradicsomban és a burgonyában. A szervezetben aktiválja a nikotinos acetil-kolin receptorral rendelkező sejteket, az így felszabaduló adrenalin pedig növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és a vér glükóz-szintjét, illetve szapora légzést okoz. Bár a nikotin erős méreg, az öngyilkossági esetektől és a balesetektől eltekintve közvetlen halált ritkán okoz, egyrészt mert a dohánytermékekben található hatóanyag egy része elég, mielőtt a szervezetbe kerülne, másrészt mert a krónikus fogyasztók hozzászoktak. Mivel a nikotin növeli az agy dopaminszintjét, fogyasztása súlyos függőséghez vezet. Egyes tanulmányok szerint addiktív hatása erősebb, mint a kokainé és a heroiné.[forrás?]

Hatása[szerkesztés]

A nikotin a vegetatív, szimpatikus idegekből noradrenalint, a mellékveséből adrenalint, az agyalapi mirigy hátulsó lebenyéből antidiuretikus hormont tesz szabaddá. Ezekből eredő perifériás hatásai: a vérnyomás, a szívfrekvencia növelése, verejtékezés, a vizeletelválasztás csökkenése, a vér szabadzsírsav-szintjének növekedése. A gyomor-bélmozgások általában lassulnak, ugyanakkor a székelési reflex megindulhat. Központi idegrendszeri hatásai: mérsékelt adagokban általában javítja a szellemi funkciókat, gyorsítja a reakciókat, csökkenti az álmosságot és az étvágyat. Túladagolása számos kedvezőtlen hatást vált ki, részben a receptorok túlzott ingerlése, részben viszont deszenzibilizáció útján való gátlása miatt.

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]