Bénulás
Bénuláson egy testrész részleges vagy teljes működéskiesését értik. A neurológiában a bénulás az idegek működőképességének csökkenését jelenti, a vele járó érzés- és mozgáskiesésekkel. Átvitt értelemben a szubjektív érzetet is bénulásnak nevezik a működőképesség teljes megtartása mellett. A Christopher & Dana Reeve Foundation szerint minden ötvenedik ember diagnosztizálható bénulással.[1] A mozgássérültek általában ellenzik a béna szó használatát emberre, mivel az ügyetlent is jelent. Csak az egyes testrészekkel kapcsolatban fogadják el.
Bénulás testi okokból
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A parézis szó a bénulás szinonimája. A teljes bénulást összetételekben a plégia jelöli.[2]
Az izomerőt csökkentő bénulást okozhatja méreg,[3][4] gyulladás,[5] vagy a mozgatóidegek,[6][7] vagy az izmok fizikai sérülése. A gyulladás által okozott bénulásra példa a gyermekbénulás,[8] a fizikai sérülésre a lábak bénulása a gerincvelő megszakadása miatt. Ismert okok a szélütés,[9] az infantilis cerebrálparézis,[10] a perifériás neuropátia,[11] az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS),[12] a botulizmus,[13] a nyitott gerinc,[14][15] a sclerosis multiplex,[16] és a Guillain-Barré-szindróma.[17] A REM alvásban ideiglenes a bénulás, aminek szabályozási hibája alvási bénulást okoz.[18] Az idegműködésre ható vegyszerek közül ismert példa a kuráre.[19] Emellett a tudomány még sok más okról is tud.
A bénulás súlyosságát rendszerint az angol Medical Research Council (BMRC) által bevezetett skálán értékelik:[20]
- 0/5: teljes bénulás, az izomaktivitás teljes hiánya
- 1/5: látható vagy tapintható összehúzódás mozgató hatás nélkül
- 2/5: a gravitációs erő kikapcsolásával a mozgás lehetséges
- 3/5: a gravitációval szembeni mozgás épphogy lehetséges
- 4/5: mozgás nagyobb ellenállással szemben is
- 5/5: normál erő
A pszeudoparalízis azt jelenti, hogy az érintett bizonyos mozdulatokat mellőz fájdalom, félelem, koordinációs zavarok vagy más, az izomműködést közvetlenül nem érintő ok miatt.[21] Gyerekeknél ez a veleszületett szifilisz jele lehet.[22]
Bénulás pszichikai okokból
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A pszichikai okokból történő bénulások körébe tartozik a disszociatív mozgászavar (ICD-10 kód: F44.4).[23] A mozgásképesség teljes vagy részleges kiesése jellemzi az akaratlagosan irányítható izmokban, vagy a következők különböző és változó fokozatokban: ataxia, koordinációs zavarok, vagy képtelenség a segítség nélküli állásra.
Változatai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A bénulás lehet helyi, vagy kiterjedt, egy bizonyos mintát követő. A legtöbb idegrendszer-károsodás miatt bekövetkező bénulás állandó, azaz nem változik az idővel. Más okokból előfordulnak ideiglenes bénulások, például alvási bénulás.
A felszálló bénulás először az alsó végtagokat érinti, és felfelé terjed. A leszálló fordítva, először a felső végtagokat, és utána az alsó végtagokat bénítja meg. A felszálló bénulásra példa a Guillain–Barré-szindróma,[24] vagy a Duchenne típusú izomsorvadás.[25] A botulizmus a leszálló bénulásra ad példát.[26]
A bénulás érintheti a gégét és a hangszalagokat is, ezzel a hangadás, illetve a beszéd képességét rontva vagy megszüntetve. Gyakran sürgős beavatkozást igényel, mert nehézlégzést is okozhat, különösen kétoldali esetben.[27][28]
Az állatvilágban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sok állatfaj bénító mérget használ támadásra vagy védekezésre.
Gerinctelenek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Egyes darázsfajok nőstényei az utódaik számára ejtett zsákmányt nem pusztítják el, hanem megbénítva helyezik el a fészekbe. Így biztosítják, hogy a hús friss maradjon. A megbénított áldozatra petéznek, ami a lárva tápláléka lesz.[29]
Gerincesek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A japán fugu étel egyik fő alapanyaga a Takifugu rubripes és más hasonló halak.[30] Ezek tetrodotoxint tartalmaznak, amely az idegsejtek nátriumcsatornáihoz kötődik, így akadályozva azok működését. A méreg nem halálos adagja ideiglenes bénulást okoz.[31] Ez a méreg több állatfajban is előfordul, még zsinórférgekben is.
A hosszú, megnyúlt testű kutyákban gyakran elmeszesedik a csigolyák közötti porckorong, és ettől törékennyé válik. Ha eltörik, akkor elcsúszhat, és ekkor nyomja az idegeket.[32] A kisebb törés csak bénulást okoz, míg a nagyobb törés a vérkeringést is elzárhatja. A bénulás 24 órán belül műtéttel visszafordítható, ezután az esélyek rohamosan romlanak, mert a gerincvelő haldokolni kezd.
A bénulás egy másik fajtájában a lemez egy darabja letörik, bekerül a véráramba, és elzárja az áramlást. Az ér által elzárt idegek vérellátás hiányában elpusztulnak.
A német juhász különösen hajlamos a degeneratív mielopátiára. Ez a gerincvelő idegeinek folyamatos károsodása, ami a hátsó lábak gyengülését és bénulását okozza. Az érintett kutyáknál gyakran a vizelet- és a székletvisszatartás is gondot jelent. A betegség folyamatosan halad előre. Ez a betegség gyakran más nagy testű kutyákat is érint. Feltehetően autoimmun eredetű.[33]
Szívzörejes macskákban vérrögök alakulhatnak ki, amelyek a vérárammal a test bármely pontjára eljuthatnak. Ha a vérrög elég nagy, akkor elzárhatja a combartériákat, ami a hátsó láb bénulását okozza.[34]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Paralysis Facts & Figures - Spinal Cord Injury - Paralysis Research Center". Christopherreeve.org. 2016. március 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. február 19.
- ↑ "Archivált másolat". 2013. augusztus 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 20.
- ↑ http://www.huszadikszazad.hu/tudomany/nyilmergek-2
- ↑ "Archivált másolat". 2011. október 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
- ↑ "Archivált másolat". 2013. március 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
- ↑ https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/gerincvelo_harantserules/131
- ↑ "Archivált másolat". 2011. július 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
- ↑ https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/jarvanyos_gyermekbenulas/154
- ↑ "Archivált másolat". 2015. április 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
- ↑ "Archivált másolat". 2016. március 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
- ↑ "Archivált másolat". 2013. augusztus 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
- ↑ https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/amiotrofias_lateralszklerozis/140
- ↑ "Archivált másolat". 2016. március 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
- ↑ "Archivált másolat". 2013. szeptember 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
- ↑ "Archivált másolat". 2013. október 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
- ↑ "Archivált másolat". 2012. július 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
- ↑ "Archivált másolat". 2013. szeptember 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
- ↑ "Archivált másolat". 2014. március 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
- ↑ "Archivált másolat". 2016. március 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
- ↑ http://www.medicalcriteria.com/site/index.php?option=com_content&view=article&id=238%3Aneuromrc&catid=64%3Aneurology&Itemid=80&lang=en
- ↑ TheFreeDictionary > pseudoparalysis , in turn citing The American Heritage Medical Dictionary 2007, 2004
- ↑ Workowski KA, Berman SM (2006). "Sexually transmitted diseases treatment guidelines, 2006". MMWR Recomm Rep. 55 (RR–11): 1–94. PMID 16888612.
... evidence of congenital syphilis (e.g., nonimmune hydrops, jaundice, hepatosplenomegaly, rhinitis, skin rash, and/or pseudoparalysis of an extremity).
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó) - ↑ "Archivált másolat". 2013. március 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
- ↑ "Archivált másolat". 2013. július 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
- ↑ "Archivált másolat". 2011. december 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
- ↑ "Archivált másolat". 2012. október 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
- ↑ "Archivált másolat". 2013. szeptember 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 20.
- ↑ "Archivált másolat". 2014. július 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 20.
- ↑ "Archivált másolat". 2014. július 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 22.
- ↑ http://www.kislexikon.hu/halmereg.html [Tiltott forrás?]
- ↑ http://www.asanltr.com/newsletter/02-2/articles/Neurotoxins.htm
- ↑ "Archivált másolat". 2015. április 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 22.
- ↑ "Archivált másolat". 2013. november 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 22.
- ↑ "Archivált másolat". 2013. május 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 22.
- ↑ "Archivált másolat". 2016. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 22.