Ugrás a tartalomhoz

Bénulás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bénuláson egy testrész részleges vagy teljes működéskiesését értik. A neurológiában a bénulás az idegek működőképességének csökkenését jelenti, a vele járó érzés- és mozgáskiesésekkel. Átvitt értelemben a szubjektív érzetet is bénulásnak nevezik a működőképesség teljes megtartása mellett. A Christopher & Dana Reeve Foundation szerint minden ötvenedik ember diagnosztizálható bénulással.[1] A mozgássérültek általában ellenzik a béna szó használatát emberre, mivel az ügyetlent is jelent. Csak az egyes testrészekkel kapcsolatban fogadják el.

Bénulás testi okokból

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parézis szó a bénulás szinonimája. A teljes bénulást összetételekben a plégia jelöli.[2]

Az izomerőt csökkentő bénulást okozhatja méreg,[3][4] gyulladás,[5] vagy a mozgatóidegek,[6][7] vagy az izmok fizikai sérülése. A gyulladás által okozott bénulásra példa a gyermekbénulás,[8] a fizikai sérülésre a lábak bénulása a gerincvelő megszakadása miatt. Ismert okok a szélütés,[9] az infantilis cerebrálparézis,[10] a perifériás neuropátia,[11] az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS),[12] a botulizmus,[13] a nyitott gerinc,[14][15] a sclerosis multiplex,[16] és a Guillain-Barré-szindróma.[17] A REM alvásban ideiglenes a bénulás, aminek szabályozási hibája alvási bénulást okoz.[18] Az idegműködésre ható vegyszerek közül ismert példa a kuráre.[19] Emellett a tudomány még sok más okról is tud.

A bénulás súlyosságát rendszerint az angol Medical Research Council (BMRC) által bevezetett skálán értékelik:[20]

  • 0/5: teljes bénulás, az izomaktivitás teljes hiánya
  • 1/5: látható vagy tapintható összehúzódás mozgató hatás nélkül
  • 2/5: a gravitációs erő kikapcsolásával a mozgás lehetséges
  • 3/5: a gravitációval szembeni mozgás épphogy lehetséges
  • 4/5: mozgás nagyobb ellenállással szemben is
  • 5/5: normál erő

A pszeudoparalízis azt jelenti, hogy az érintett bizonyos mozdulatokat mellőz fájdalom, félelem, koordinációs zavarok vagy más, az izomműködést közvetlenül nem érintő ok miatt.[21] Gyerekeknél ez a veleszületett szifilisz jele lehet.[22]

Bénulás pszichikai okokból

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pszichikai okokból történő bénulások körébe tartozik a disszociatív mozgászavar (ICD-10 kód: F44.4).[23] A mozgásképesség teljes vagy részleges kiesése jellemzi az akaratlagosan irányítható izmokban, vagy a következők különböző és változó fokozatokban: ataxia, koordinációs zavarok, vagy képtelenség a segítség nélküli állásra.

A bénulás lehet helyi, vagy kiterjedt, egy bizonyos mintát követő. A legtöbb idegrendszer-károsodás miatt bekövetkező bénulás állandó, azaz nem változik az idővel. Más okokból előfordulnak ideiglenes bénulások, például alvási bénulás.

A felszálló bénulás először az alsó végtagokat érinti, és felfelé terjed. A leszálló fordítva, először a felső végtagokat, és utána az alsó végtagokat bénítja meg. A felszálló bénulásra példa a Guillain–Barré-szindróma,[24] vagy a Duchenne típusú izomsorvadás.[25] A botulizmus a leszálló bénulásra ad példát.[26]

A bénulás érintheti a gégét és a hangszalagokat is, ezzel a hangadás, illetve a beszéd képességét rontva vagy megszüntetve. Gyakran sürgős beavatkozást igényel, mert nehézlégzést is okozhat, különösen kétoldali esetben.[27][28]

Sok állatfaj bénító mérget használ támadásra vagy védekezésre.

Egyes darázsfajok nőstényei az utódaik számára ejtett zsákmányt nem pusztítják el, hanem megbénítva helyezik el a fészekbe. Így biztosítják, hogy a hús friss maradjon. A megbénított áldozatra petéznek, ami a lárva tápláléka lesz.[29]

A japán fugu étel egyik fő alapanyaga a Takifugu rubripes és más hasonló halak.[30] Ezek tetrodotoxint tartalmaznak, amely az idegsejtek nátriumcsatornáihoz kötődik, így akadályozva azok működését. A méreg nem halálos adagja ideiglenes bénulást okoz.[31] Ez a méreg több állatfajban is előfordul, még zsinórférgekben is.

A hosszú, megnyúlt testű kutyákban gyakran elmeszesedik a csigolyák közötti porckorong, és ettől törékennyé válik. Ha eltörik, akkor elcsúszhat, és ekkor nyomja az idegeket.[32] A kisebb törés csak bénulást okoz, míg a nagyobb törés a vérkeringést is elzárhatja. A bénulás 24 órán belül műtéttel visszafordítható, ezután az esélyek rohamosan romlanak, mert a gerincvelő haldokolni kezd.

A bénulás egy másik fajtájában a lemez egy darabja letörik, bekerül a véráramba, és elzárja az áramlást. Az ér által elzárt idegek vérellátás hiányában elpusztulnak.

A német juhász különösen hajlamos a degeneratív mielopátiára. Ez a gerincvelő idegeinek folyamatos károsodása, ami a hátsó lábak gyengülését és bénulását okozza. Az érintett kutyáknál gyakran a vizelet- és a székletvisszatartás is gondot jelent. A betegség folyamatosan halad előre. Ez a betegség gyakran más nagy testű kutyákat is érint. Feltehetően autoimmun eredetű.[33]

Szívzörejes macskákban vérrögök alakulhatnak ki, amelyek a vérárammal a test bármely pontjára eljuthatnak. Ha a vérrög elég nagy, akkor elzárhatja a combartériákat, ami a hátsó láb bénulását okozza.[34]

Sok kígyófaj mérge erős neurotoxinokat tartalmaz,[35].

  1. ↑ "Paralysis Facts & Figures - Spinal Cord Injury - Paralysis Research Center". Christopherreeve.org. 2016. március 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. február 19.
  2. ↑ "Archivált másolat". 2013. augusztus 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 20.
  3. ↑ http://www.huszadikszazad.hu/tudomany/nyilmergek-2
  4. ↑ "Archivált másolat". 2011. október 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
  5. ↑ "Archivált másolat". 2013. március 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
  6. ↑ https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/gerincvelo_harantserules/131
  7. ↑ "Archivált másolat". 2011. július 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
  8. ↑ https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/jarvanyos_gyermekbenulas/154
  9. ↑ "Archivált másolat". 2015. április 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
  10. ↑ "Archivált másolat". 2016. március 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
  11. ↑ "Archivált másolat". 2013. augusztus 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
  12. ↑ https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/amiotrofias_lateralszklerozis/140
  13. ↑ "Archivált másolat". 2016. március 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
  14. ↑ "Archivált másolat". 2013. szeptember 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
  15. ↑ "Archivált másolat". 2013. október 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
  16. ↑ "Archivált másolat". 2012. július 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
  17. ↑ "Archivált másolat". 2013. szeptember 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
  18. ↑ "Archivált másolat". 2014. március 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
  19. ↑ "Archivált másolat". 2016. március 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
  20. ↑ http://www.medicalcriteria.com/site/index.php?option=com_content&view=article&id=238%3Aneuromrc&catid=64%3Aneurology&Itemid=80&lang=en
  21. ↑ TheFreeDictionary > pseudoparalysis , in turn citing The American Heritage Medical Dictionary 2007, 2004
  22. ↑ Workowski KA, Berman SM (2006). "Sexually transmitted diseases treatment guidelines, 2006". MMWR Recomm Rep. 55 (RR–11): 1–94. PMID 16888612. ... evidence of congenital syphilis (e.g., nonimmune hydrops, jaundice, hepatosplenomegaly, rhinitis, skin rash, and/or pseudoparalysis of an extremity). {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  23. ↑ "Archivált másolat". 2013. március 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
  24. ↑ "Archivált másolat". 2013. július 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
  25. ↑ "Archivált másolat". 2011. december 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
  26. ↑ "Archivált másolat". 2012. október 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 21.
  27. ↑ "Archivált másolat". 2013. szeptember 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 20.
  28. ↑ "Archivált másolat". 2014. július 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 20.
  29. ↑ "Archivált másolat". 2014. július 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 22.
  30. ↑ http://www.kislexikon.hu/halmereg.html [Tiltott forrás?]
  31. ↑ http://www.asanltr.com/newsletter/02-2/articles/Neurotoxins.htm
  32. ↑ "Archivált másolat". 2015. április 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 22.
  33. ↑ "Archivált másolat". 2013. november 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 22.
  34. ↑ "Archivált másolat". 2013. május 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 22.
  35. ↑ "Archivált másolat". 2016. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 22.