Gyermekbénulás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A gyermekbénulás vagy poliomielitisz vírus okozta, emberről emberre terjedő fertőző betegség, leggyakrabban a beteg székletéből eredő fertőzési forrással.[1] A poliomielitisz elnevezés a görög poliós (πολιός, „szürke”), a myelós (µυελός „csontvelő”, a gerincre utalva) és az -itisz utótagból (mellyel a gyulladást jelzik) ered.[2], vagyis a gerincvelő szürke anyagának gyulladása, bár maga a fertőzés elérheti a nyúltagyat vagy a magasabb rendű részeket, polioencefalitiszt okozva, ami külső életfenntartó készüléket igénylő bénulást is okozhat.

Külön betegségként először Jakob Heine kezelte 1840-ben.[3] A betegséget okozó poliovírust Karl Landsteiner azonosította 1908-ban.[3] Bár a kései 19. században a polio járványok ismeretlenek voltak a betegség egyike volt a 20. század legrettegettebb gyermekbetegségeinek. A járványkitörések emberek ezreit tették rokkantakká, leggyakrabban fiatal gyermekeket; a történelem folyamán a betegség folyamatosan ismert volt mint paralízist vagy halált okozó kór. Az 1880-as évekig a betegség nem okozott különösebben elterjedt járványokat, amikor is először Európában, majd az Egyesült Államokban jelent meg nagy számban.[4]

1910-re az esetek drámaian megsokasodtak és a járványok folyamatosan jelentkeztek, főként a nyári hónapok során. Ez a rendszeresen több ezer felnőttet és gyereket lebénító kór vezetett a „Nagy versenyhez” mely a betegség ellenszerét kidolgozó erőfeszítésekre utalt. Az 1950-es években megalkotott vakcina az évi több százezer esetet ezer alá szorította.[5] A továbbfejlesztett oltást a Rotary International, a World Health Organization és az UNICEF által vezetett erőfeszítés eredményezte, mely célja a vírus végleges és globális kipusztítása.[6][7]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[4]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Cohen JI.szerk.: Kasper DL, Braunwald E, Fauci AS, et al. (eds.): Chapter 175: Enteroviruses and Reoviruses, Harrison's Principles of Internal Medicine, 16th, McGraw-Hill Professional (2004). ISBN 0-07-140235-7 
  2. Chamberlin SL, Narins B (eds.). The Gale Encyclopedia of Neurological Disorders. Detroit: Thomson Gale, 1859–70. o (2005). ISBN 0-7876-9150-X 
  3. ^ a b Paul JR. A History of Poliomyelitis, Yale studies in the history of science and medicine. New Haven, Conn: Yale University Press, 16–18. o (1971). ISBN 0-300-01324-8 
  4. ^ a b Trevelyan B, Smallman-Raynor M, Cliff A (2005.). „The Spatial Dynamics of Poliomyelitis in the United States: From Epidemic Emergence to Vaccine-Induced Retreat, 1910–1971”. Ann Assoc Am Geogr 95 (2), 269–93. o. DOI:10.1111/j.1467-8306.2005.00460.x. PMID 16741562.  
  5. Aylward R (2006.). „Eradicating polio: today's challenges and tomorrow's legacy”. Ann Trop Med Parasitol 100 (5–6), 401–13. o. DOI:10.1179/136485906X97354. PMID 16899145.  
  6. Heymann D (2006.). „Global polio eradication initiative”. Bull. World Health Organ. 84 (8), 595. o. DOI:10.2471/BLT.05.029512. PMID 16917643.  
  7. McNeil, Donald. „In Battle Against Polio, a Call for a Final Salvo”, New York Times, 2011. február 1. (Hozzáférés ideje: 2011. február 1.) ; excerpt, "... getting rid of the last 1 percent has been like trying to squeeze Jell-O to death. As the vaccination fist closes in one country, the virus bursts out in another .... The [eradication] effort has now cost $9 billion, and each year consumes another $1 billion."

Ez a szócikk részben vagy egészben a poliomyelitis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.