Ugrás a tartalomhoz

Védőoltás

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Vakcina szócikkből átirányítva)
Fiatal felnőtt az influenza elleni védőoltás beadási helyét mutatja egy gyógyszertárban (illusztráció).
Ha egy fertőző betegség ellen elég magas az átoltottság, a vírus terjedése a fogékonyak felé is akadályozottá válik – ezt nevezzük nyájimmunitásnak.

A védőoltás, vagy idegen szóval vakcina olyan gyógyszerkészítmény, amely antigéneket juttat a szervezetbe. Célja, hogy specifikus immunválaszt és tartós védettséget váltson ki egy adott fertőző betegség ellen.[1][2] A védőoltások beadása (vakcináció) az egyéni védelem mellett közösségi szinten is csökkenti a kórokozók keringését; megfelelően magas átoltottság esetén kialakulhat a populációs szintű védelem (nyájimmunitás).[3]

A védőoltások a közegészségügy alapvető eszközei, jelentősen visszaszorítottak vagy megszüntettek több, korábban súlyos járványokat okozó betegséget.[4] Az országok oltási rendet (naptárt) alkalmaznak, amelyben kötelezően vagy ajánlottan adandó oltások szerepelnek.[5]

Fogalom és hatásmechanizmus

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vakcina antigénje(i) az adaptív immunrendszert aktiválják. A humorális válasz során ellenanyagok termelődnek, míg a sejtes válaszban T-sejtek vesznek részt. Az ismételt antigén-találkozás gyorsabb és erősebb reakciót vált ki az immunológiai memória miatt. A védettség hossza oltástípustól, az antigén természetétől és az egyéni immunválasztól függ; egyes vakcinákhoz emlékeztető dózisok szükségesek.[2]

Immunizáció típusai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Aktív immunizáció: antigén beadásával a szervezet maga alakít ki védettséget (oltások többsége).[2]
  • Passzív immunizáció: kész, specifikus immunglobulin (IgG) adása (pl. expozíció utáni profilaxisnál vagy immunhiányban). A védelem azonnali, de átmeneti.[6]

Vakcinák fő típusai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Élő, gyengített (attenuált)

Legyengített, szaporodásra képes, de betegséget rendszerint nem okozó törzsek. Példák: MMR (morbilli–mumpsz–rubeola), varicella.[2]

Inaktivált (elölt) kórokozó

A kórokozó szaporodásképtelen; rendszerint több adag + emlékeztető szükséges. Példák: inaktivált influenza-vakcina, IPV (inaktivált poliovírus).[2]

Toxoid (anatoxin)

Kémiailag ártalmatlanított exotoxin vált ki védelmet toxintermelő baktériumok ellen. Példák: diftéria, tetanusz.[2]

Alegység (subunit), rekombináns, VLP

A kórokozó meghatározott antigénjei. Példák: hepatitis B rekombináns felszíni antigén, HPV-VLP.[2]

Konjugált poliszacharid

A bakteriális tokpoliszacharid fehérjéhez konjugálva T-sejt-dependens immunválaszt ad csecsemőkben is. Példák: Hib, pneumococcus, meningococcus.[7]

Vektorvakcina

Replikáló vagy replikációképtelen vírusvektor juttatja be a célt antigénjét (pl. adenovírus-alapú készítmények).[8]

Nukleinsav-vakcinák

mRNS (lipidnanorészecskében) vagy ritkábban DNS. Klinikai alkalmazásukra több példa ismert.[9]

Történeti áttekintés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A varioláció Ázsiában már az ókorban ismert volt. A modern oltások korszaka Edward Jenner 1796-os kísérletével indult, aki a tehénhimlő alkalmazásával védelmet mutatott ki a fekete himlő ellen.[10][11] A 19–20. században Louis Pasteur és követői kidolgozták a gyártás és attenuálás elveit. A 20. század második felében tömeges programokkal a fekete himlő eradikációja megvalósult.[12] A poliomyelitis felszámolása világszinten előrehaladott.[13]

Oltások hatásossága

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vakcináció csökkenti a megbetegedések, szövődmények és halálozás számát, mérsékli az egészségügyi terhelést és a gazdasági károkat.[1] Megfelelő átoltottsági szint mellett kialakul a nyájimmunitás, ami a be nem oltható személyeket is részben védi.[14]

Adjuvánsok és segédanyagok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A többnyire inaktivált vagy alegységvakcinák immunogenitását adjuvánsok (pl. alumíniumsók) fokozzák. Egyéb segédanyagok stabilitást és eltarthatóságot biztosítanak.[15][16]

Hideglánc

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vakcinák többsége hőérzékeny; a hideglánc 2–8 °C közötti, megszakításmentes tárolást és szállítást jelent.[17]

Biztonság

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oltást követő nemkívánatos események (OKNE) előfordulhatnak:

  • Gyakori, enyhe reakciók: fájdalom, bőrpír, duzzanat az oltás helyén; átmeneti láz, fáradtság, fejfájás.
  • Ritka/súlyos események: pl. anafilaxia.

A gyanús eseteket ki kell vizsgálni és jelenteni kell. A kockázat-haszon arányt folyamatosan monitorozzák.[18][19][20]

Kontraindikációk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Általános

Lázas, súlyos fertőzés; igazolt túlérzékenység a vakcina valamely összetevőjére; korábbi súlyos oltási reakció. Terhességben élő, attenuált oltás általában ellenjavallt.[21]

Nem kontraindikáció

Enyhe felső légúti infekció láz nélkül; stabil krónikus betegség; koraszülöttség; atópiás kórképek.[21]

Immunszupprimáltak

Élő vakcina gyakran ellenjavallt, inaktivált adható. Aspleniában a pneumococcus/meningococcus/Hib konjugált oltások kiemelten fontosak.[22]

Magyarországi gyakorlat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon az oltási rend kötelező és ajánlott oltások körét és ütemezését szabályozza. Léteznek folyamatos és kampányoltások; egyes oltások speciális expozícióhoz, munkakörhöz vagy külföldi utazáshoz kötöttek.[23][24]

Utazás-egészségügy

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetközi utazás esetén egyes oltások kötelezőek vagy ajánlottak (pl. sárgaláz, hepatitis A, tífusz, meningococcus bizonyos térségekben).[25][26]

Költséghatékonyság

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A védőoltások a legköltséghatékonyabb közegészségügyi beavatkozások közé tartoznak.[27]

Nemzetközi programok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A WHO 1974-ben indította az Expanded Programme on Immunization (EPI) programot, amely világszerte növelte az átoltottságot.[28]

Tévhitek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A védőoltások és autizmus közötti kapcsolatot vizsgálatok nem igazolták; a korai, idézett 1998-as közleményt visszavonták tudományos és etikai okokból.[29][30][31][32] A tiomerzál a legtöbb gyermekkori kötelező oltásból kivezetésre került; a vakcinák összetevőinek biztonságosságát folyamatosan monitorozzák.[33]

Gyártás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vakcinagyártás szigorú GMP-követelményekhez kötött. Klinikai fejlesztésük fázisokban zajlik; engedélyezés után is működik a farmakovigilancia.[34]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Immunization basics". World Health Organization (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 1.
  2. 1 2 3 4 5 6 7 "Epidemiology and Prevention of Vaccine-Preventable Diseases (The Pink Book)". CDC (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. ↑ Fine, Paul; Eames, Ken; Heymann, David L. (2011). ""Herd immunity": a rough guide". Clinical Infectious Diseases. 52 (7): 911–916. doi:10.1093/cid/cir007. PMID 21427399.
  4. ↑ "Immunization coverage". World Health Organization (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 1.
  5. ↑ "Védőoltási naptár és módszertani ajánlások". Nemzeti Népegészségügyi Központ. Hozzáférés: 2025. október 1.
  6. ↑ "Passive Immunization". CDC (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 1.
  7. ↑ Pollard, Andrew J.; Perrett, Kirsten P.; Breukels, Marloes A. (2009). "Protection against Neisseria meningitidis by conjugate vaccines". Clinical and Vaccine Immunology. 16 (6): 789–794. doi:10.1128/CVI.00046-09. PMID 19369481.
  8. ↑ Shirbaghaee, Zahra; Bolhassani, Azam (2016). "Different applications of adenovirus in vaccine development". Journal of Pharmacy & Pharmaceutical Sciences. 19 (3): 400–418. doi:10.18433/J3JW2F. PMID 27863254.
  9. ↑ Pardi, Norio; Hogan, Michael J.; Porter, Felix W.; Weissman, Drew (2018). "mRNA vaccines — a new era in vaccinology". Nature Reviews Drug Discovery. 17: 261–279. doi:10.1038/nrd.2017.243. PMID 29326426.
  10. ↑ "Vaccination". U.S. National Library of Medicine (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 1.
  11. ↑ "This Day in History: Jenner tests smallpox vaccine (May 14, 1796)". History.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 1.
  12. ↑ "Smallpox eradication". WHO (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 1.
  13. ↑ "Global Polio Eradication Initiative". GPEI (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 1.
  14. ↑ lásd: Fine 2011
  15. ↑ Garçon, Neil (2011). "The safety profile of vaccine adjuvants". Vaccine. 29 (Suppl 3): C45–C48. doi:10.1016/j.vaccine.2011.07.003. PMID 21840340.
  16. ↑ "Vaccine excipients". CDC (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 1.
  17. ↑ "WHO Vaccine Management Handbook". WHO (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 1.
  18. ↑ "Global manual on surveillance of adverse events following immunization". WHO (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 1.
  19. ↑ "Vaccine Adverse Event Reporting System (VAERS)". HHS/CDC/FDA (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 1.
  20. ↑ "EudraVigilance and vaccine safety". EMA (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 1.
  21. 1 2 "General Best Practice Guidelines for Immunization". CDC (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 1.
  22. ↑ Rubin, L. Gary; et al. (2014). "2013 IDSA guideline for vaccination of the immunocompromised host". Clinical Infectious Diseases. 58 (3): 309–318. doi:10.1093/cid/cit816. PMID 24311479. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author2= (súgó)
  23. ↑ "18/1998. (VI. 3.) NM rendelet". Nemzeti Jogszabálytár. Hozzáférés: 2025. október 1.
  24. ↑ "Védőoltási naptár (aktuális)". NNK. Hozzáférés: 2025. október 1.
  25. ↑ "International Travel and Health". WHO (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 1.
  26. ↑ "Country vaccine recommendations and requirements". CDC Travelers' Health (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 1.
  27. ↑ Ozawa, Sachiko (2016). "Return on investment from childhood immunization". Health Affairs. 35 (2): 199–207. doi:10.1377/hlthaff.2015.1086. PMID 26858370.
  28. ↑ "Expanded Programme on Immunization (EPI)". WHO (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 1.
  29. ↑ Taylor, Hannah L.; Swerdfeger, Amy L.; Eslick, Guy D. (2014). "Vaccines are not associated with autism". BMC Medicine. 12: 80. doi:10.1186/1741-7015-12-80. PMC 4028944. PMID 24884549.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)
  30. ↑ Madsen, Kreesten M.; et al. (2002). "Measles, mumps, and rubella vaccination and autism". NEJM. 347 (19): 1477–1482. doi:10.1056/NEJMoa021134. PMID 12421889. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author2= (súgó)
  31. ↑ Editors of The Lancet (2010). "Retraction". The Lancet. 375 (9713): 445. doi:10.1016/S0140-6736(10)60175-4. PMID 20137807. {{cite journal}}: |last= has generic name (súgó)
  32. ↑ Godlee, Fiona; Smith, Jane; Marcovitch, Harvey (2011). "Wakefield's article was fraudulent". BMJ. 342: c7452. doi:10.1136/bmj.c7452. PMID 21209060.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link)
  33. ↑ "Thiomersal and vaccines". WHO (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 1.
  34. ↑ "Good Manufacturing Practice (GMP)". WHO (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 1.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Plotkin, Stanley A., ed. (2018). Plotkin’s Vaccines (7th ed.). Elsevier. ISBN 9780323357616.
  • Ferenci, Tamás (2017). Védőoltásokról a tények alapján. Medicina. ISBN 9789632266138.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Védőoltás&oldid=29115907”