Nemzeti Népegészségügyi Központ

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szócikkből átirányítva)
Nemzeti Népegészségügyi Központ
Az NNK székháza Budapesten, a volt OEK-székház
Az NNK székháza Budapesten, a volt OEK-székház

Alapítva 2018. október 1.
Cím Albert Flórián út 2-6, 1097 Budapest (székhely)
Vezető Müller Cecília országos tisztifőorvos (mb.)
Elhelyezkedése
Nemzeti Népegészségügyi Központ (Budapest)
Nemzeti Népegészségügyi Központ
Nemzeti Népegészségügyi Központ
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 37″, k. h. 19° 05′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 37″, k. h. 19° 05′ 29″
A Nemzeti Népegészségügyi Központ weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzeti Népegészségügyi Központ témájú médiaállományokat.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) gazdasági szervezettel rendelkező, központi hivatalként működő magyar központi költségvetési szerv, ami 2018-ban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) jogutódjaként jött létre.[1] Megbízott vezetője 2018 decembere óta Müller Cecília országos tisztifőorvos.[2]

Székhelye[szerkesztés]

Telephelyei
  • a) 1097 Budapest, Albert Flórián út 3/a.,
  • b) 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.,
  • c) 1221 Budapest, Anna utca 5.,
  • d) 1097 Budapest, Gyáli út 17–19.,
  • e) 1073 Budapest, Kertész u. 32.[4]

Az NNK vezetése[szerkesztés]

Az NNK-t az országos tisztifőorvos vezeti, őt, illetve helyetteseit és az NNK gazdasági igazgatóját – az országos tisztifőorvos javaslatára – az emberi erőforrások minisztere nevezi ki, illetve menti fel. Az egyéb munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozóan az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak az irányadók. (Jelenleg megbízott vezetője van a szervezetnek.)[5][6]

Státusza[szerkesztés]

  • Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ)[7]
  • Az NNK jogállását meghatározó jogszabály: a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet.

Története[szerkesztés]

  • Elődei közé tartozik az 1927-ben alapított Országos Közegészségügyi Intézet, majd az 1951-ben létrejött KÖJÁL (Közegészségügyi és Járványügyi Állomás), valamint az ÁNTSZ.[8]
  • Az ÁNTSZ-t 1991. április 9-ei hatállyal az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény alapította.
  • 2009-ben A magyar közegészségügy esélyei a változó struktúrában címen Balázs Péter közgazdász professzor publikált tanulmányt. Ebben azt írja: „Magyarországon az 1989. évi rendszerváltoztatás után létrehozott ÁNTSZ minden korábbi központosító hagyományt megőrzött, és a népegészségügy valamennyi funkcióját egyesítette. Ezt az integrált modellt változtatta meg 2006-tól a kormányzati politika egy új típusú struktúra célbavételével. Sajnos, az ÁNTSZ-t átalakítása nem elsősorban a humán medicina szemszögéből, hanem a központi államigazgatási szervek általános sajátosságai felől történt. Következésképpen, az új modell több száz éves hagyományt vetett el, és felosztotta a közegészségügy szakmailag egységes szerkezetét.”[9]

Az ÁNTSZ hatásköre[szerkesztés]

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) állami költségvetésből működtetett központi hivatal, amely irányító, koordináló és felügyeleti feladatokat lát el a közegészségügyi, a járványügyi, az egészségfejlesztési, az egészségügyi igazgatási tevékenységek felett, továbbá felügyeli az egészségügyi ellátást.

Az ÁNTSZ-nek az egyes tevékenységein belül kiemelt feladatai:

  • a közegészségügyben: a környezet- és település-, élelmezés- és táplálkozás-, gyermek- és ifjúság-, sugáregészségügy, kémiai biztonság,
  • az egészségfejlesztéssel kapcsolatban: egészségvédelem, egészségnevelés és egészségmegőrzés.

Az ÁNTSZ élén az országos tisztifőorvos áll, aki feladatait az egészségügyi miniszter közvetlen irányításával látja el. Az ÁNTSZ szervezeti struktúrája háromszintű:

  • központi szerve az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (hozzá tartoznak a szakmai-módszertani feladatokat ellátó országos intézetek),
  • a második szinten a regionális,
  • a legalsó szinten a kistérségi intézetek helyezkednek el.

2018-ban alakult meg a Nemzeti Népegészségügyi Központ, amely átvette az ÁNTSZ korábbi feladatait: "Az Országos Közegészségügyi Intézet elnevezése 2018. október 1. napján Nemzeti Népegészségügyi Központra változik, egyidejűleg az Emberi Erőforrások Minisztériuma országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára által irányított szervezeti egységek beolvadásos kiválással a Nemzeti Népegészségügyi Központba beolvadnak."[10]

Feladatai[szerkesztés]

  • A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2018. október 1. napjától ellátja mindazon feladatokat, amelyek 2018. szeptember 30-ig az Országos Közegészségügyi Intézet és az Emberi Erőforrások Minisztériuma országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára által irányított szervezeti egységek feladatkörébe tartoztak.[11]
  • részt vesz az országos népegészségügyi programok kidolgozásában és irányítja, szervezi, koordinálja a programok végrehajtásának területi és helyi feladatait.
  • ellátja a jogszabályban meghatározott munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi kutatással összefüggő feladatait.
  • drogpolitikai feladatokat lát el
  • A Kormány a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerek tekintetében egészségügyi államigazgatási szervként az NNK-t jelöli ki.
  • ellátja a nemzeti egészségügyi telefonos ügyfélszolgálati és online információs központ Egészségvonal szolgáltatásának működtetését[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • 162/2018. (IX. 10.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a Nemzeti Népegészségügyi Központ létrehozásával kapcsolatos módosításáról

További információk[szerkesztés]