Nyájimmunitás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A nyájimmunitás, vagy közösségi immunitás olyan immunitás egy fertőző betegséggel szemben, amely úgy jön létre, hogy a népesség egy bizonyos részének beoltása, vagy kigyógyulása védettséget biztosít a beoltatlanok számára is.[1] [2][3] Immunitás úgy is szerezhető, ha valaki megfertőződik egy kórokozóval és kigyógyul a betegségből, ezért ha a népesség egy jelentős része megfertőződik és kigyógyul, a nyájimmunitás akár vakcina alkalmazása nélkül is kialakulhat.[4] Egy népességben, azok az egyének, akik immunitást szereztek, nem járulnak hozzá a kórokozó továbbterjedéséhez, ilyen közösségben a fertőzésláncok nagyobb valószínűséggel szakadnak meg, a terjedés ezért lelassul, vagy meg is áll.[5] A közösség minél több tagja szerez immunitást, annál kisebb a valószínűsége, hogy a többiek találkoznak a kórokozóval.[2]

Hogy a népesség mekkora részének kell átfertőződnie, illetve védőoltást kapnia a nyájimmunitás kialakulásához, az az adott kórokozó fertőzőképességétől függ. A COVID–19-pandémia esetében 70 százalékra becsülik, de nem lehet pontosan megmondani.[6]

A nyájimmunitás és az oltások[szerkesztés]

Fiatal nő mutatja az influenza védőoltásának helyét, miután beoltották egy gyógyszertárban, ahol engedélyezett a gyógyszerészek oltási tevékenysége (2015)[7]

A nyájimmunitás elmélete szerint az emberről emberre terjedő betegségek számára nehezebb fenntartani a fertőzésláncot, ha a népesség jelentős része immunis. Minél nagyobb egy populációban az immunis egyének száma, annál kisebb a valószínűsége, hogy egy egészséges ember egy fertőzöttel kerüljön kapcsolatba.[8]

Egy vakcína hatékonysága attól függ, milyen immunreakció fejlődik ki a páciensben.[9] Ehhez hozzátartozik az is, hogy a veleszületett immunválaszon felül milyen hosszú távra „emlékező” B-sejtek és T-sejtek képződnek. Van, hogy a vakcinában lévő antigén nem gerjeszt immunválaszt. Ebben az esetben új, erősebb vakcínára van szükség.

Az oltás egyfajta tűzgát a betegség útjában, ami lelassítja vagy megelőzi a továbbterjedését.[10] Például „A” beteg, és kapcsolatba kerül „B”-vel, aki azonban nem fertőződik meg, mert beoltották és immunitást szerzett, így „C”-vel kapcsolatba kerülve nem adhatja át a betegséget neki. „C” tehát, bár nincs beoltva, „B” oltása révén „védettséget” szerzett.[8] Ezen a módon használható a nyájimmunitás egy fertőző betegség terjedésének lassítására és a beoltatlanok védelmére. De mivel a népességnek csak egy viszonylag kis része maradhat beoltatlanul, az a legjobb megoldás, ha azok maradnak ki, akik amúgy sem kaphatnának biztonságosan oltást, például azért, mert immunrendellenességgel küzdenek, vagy szervátültetést kaptak stb.

Bizonyos átoltottsági arány esetén a betegség egyáltalán nem tud terjedni, így a betegség akár el is tűnhet egyes területekről, vagy az egész Földről. Ez történt például a himlővel.[11]

Sok területről eltűnt a gyermekbénulás is; már csak Nigériában, Indiában, Afganisztánban és Pakisztánban van jelen.[12] De ha egy szomszédos országban csökken az átoltottsági arány, akkor a betegség behurcolás révén újra megjelenik, így 2006-ban Namíbiában volt egy járvány.[13]

Források[szerkesztés]

  1. John TJ, Samuel R (2000). „Herd immunity and herd effect: new insights and definitions”. Eur. J. Epidemiol. 16 (7), 601–6. o. DOI:10.1023/A:1007626510002. PMID 11078115.  
  2. a b (2011. április 1.) „'Herd immunity': A rough guide”. Clinical Infectious Diseases 52 (7), 911–16. o. DOI:10.1093/cid/cir007. PMID 21427399.  
  3. Gordis, L.. Epidemiology. Elsevier Health Sciences, 26–27. o. (2013). ISBN 978-1455742516. Hozzáférés ideje: 2015. március 29. 
  4. Mi a fene az a nyájimmunitás, és véget vethet-e a járványnak?. (Hozzáférés: 2020. április 15.)
  5. Merrill, R. M.. Introduction to Epidemiology. Jones & Bartlett Publishers, 68–71. o. (2013. július 27.). ISBN 978-1449645175. Hozzáférés ideje: 2015. március 29. 
  6. What is Herd Immunity and How Can We Achieve It With COVID-19?. [2020. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 15.)
  7. Manic marketing of premature flu shots. cmg625.com, 2015. szeptember 16. [2020. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  8. a b History and Epidemiology of Global Smallpox Eradication Archiválva 2007. július 15-i dátummal a Wayback Machine-ben From the training course titled "Smallpox: Disease, Prevention, and Intervention". The CDC and the World Health Organization. Slide 16-17.
  9. Fedson D (1998). „Measuring protection: efficacy versus effectiveness”. Dev Biol Stand 95, 195–201. o. PMID 9855432.  
  10. Fine P (1993). „Herd immunity: history, theory, practice”. Epidemiol Rev 15 (2), 265–302. o. PMID 8174658.  
  11. Fenner F. The global eradication of smallpox. Med J Aust. 1980 May 17;1(10):455-5. PMID 7412674
  12. Polio situation worldwide in 2008 - update on the progress towards global eradication. Euro Surveill. 2009 Apr 16;14(15). pii: 19178. PMID 19371512
  13. WHO: Poliomyelitis in Namibia. Disease Outbreak News, 6. Juni 2006

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Herd immunity című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés]