Brian Deer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brian Deer
SzületettEgyesült Királyság
Állampolgárságabrit
Nemzetiségebrit
Foglalkozásaoknyomozó újságíró
IskoláiUniversity of Warwick

SablonWikidataSegítség

Brian Deer többszörös díjnyertes brit oknyomozó újságíró,[1] aki a gyógyszeriparral, az orvostudománnyal és társadalmi kérdésekkel kapcsolatban írt tudósításairól ismert. Ő foglalkozott a legtöbbet az oltásellenes orvos, Andrew Wakefield MMR védőoltással kapcsolatos csalásával. Várhatóan 2020 szeptemberében jelenik meg az erről szóló könyve „The Doctor Who Fooled the World” (Az orvos, aki átverte a világot) címmel.[2]

Pályafutása[szerkesztés]

Miután végzett a Warwick-i Egyetem filozófia szakán, a „Kampány a Nukleáris Leszerelésért” nevű atomfegyver ellenes szervezet sajtóreferense és szerkesztője lett, emellett tagja volt a The Leveller című magazin szerkesztőségének. Ezt követően csatlakozott a The Times című laphoz, majd a The Sunday Timeshoz, először mint az üzleti hírek segédszerkesztője, azután mint riporter.[3] A nyolcvanas években az akkori Sunday Times társadalmi ügyekkel foglalkozó riportere volt,[4] 1990 és 1992 között pedig az Egyesült Államokból tudósított.

Nyomozásai[szerkesztés]

1986-ban Deer, első nyomozásainak egyikében leleplezte az ausztrál Deakin Egyetem brit tudósának, prof. Michael Briggsnek a fogamzásgátló tabletták biztonságosságáról írt kutatását. Deer riportja feltárta, hogy Briggs számos tanulmányát meghamisította annak érdekében, hogy a termék keringési rendszerre gyakorolt hatása biztonságosnak tűnjön. A kutatást nagy részben a Schering AG nevű német gyógyszergyár finanszírozta.[5][6]

1994-ben a Wellcome Trusttal kapcsolatos nyomozása vezetett ahhoz, hogy az Egyesült Királyságban kivontak a forgalomból egy sikeresnek számító antibiotikumot, a Septrint (Bactrim néven is árulták),[7] és hogy a Wellcome Trust eladta gyógyszergyártó leányvállalatát.

2005-ben, miután kivonták a Vioxx nevű fájdalomcsillapítót, Deer nyomozást folytatott arról, kik felelősek a gyógyszer forgalomba hozataláért.

2006-ban saját, „Dispatches” című dokumentumsorozatának „A félresikerült gyógyszerkísérlet” (The drug trial that went wrong) című epizódjában[8] a TGN1412 kísérleti monoklonális antitest után nyomozott. A filmet jelölték a Royal Television Society díjára is.[9]

2008-ban Deer nyomozását követően Raj Persaud tévés pszichiátert felfüggesztették az orvosi hivatás gyakorlása alól, és az akadémiai tagságáról is lemondott, miután bűnösnek találták plagizálás miatt.[10]

Az MMR védőoltással kapcsolatos viták[szerkesztés]

2004 és 2010 közötti riportsorozatában Deer az MMR oltásokkal kapcsolatos aggályokat vizsgálta, amelyeket Andrew Wakefield 1998-ban a Lancet orvosi szaklapban publikált kutatása keltett. Deer kiderítette, hogy Wakefieldnek több el nem ismert érintettsége volt az eset kapcsán,[11] manipulálta a bizonyítékokat,[12] és ő a felelős azért, amit a British Medical Journal című orvosi szaklap később „jól kidolgozott csalásnak” nevezett.

Deer nyomozása a brit orvosi kamara valaha volt leghosszabb vizsgálatához vezetett. 2010 januárjában a kamara Wakefieldet tisztességtelennek, etikátlannak és érzéketlennek titulálta,[13] 2010 májusában pedig kizárták az Egyesült Királyság orvosai közül. Deer megállapításaira alapozva, a Lancet 2004 februárjában részben,[14] 2010 februárjában pedig – az orvosi kamara döntését követően – teljes egészében visszavonta[15] Wakefield cikkét. 2011-ben a British Medical Journalben a szerkesztők jóváhagyásával[16] Deer megjelentette az ügyben tett megállapításait.[17]

2004. november 14-én a Channel 4 tévécsatorna „Dispatches” című sorozatában leadta Deer dokumentumfilmjét, amelynek címe: „MMR: Amiről nem beszéltek” (MMR: What they didn’t tell you).[18][19] Wakefield válaszként beperelte Deert, az ügyet azonban ejtették, és Wakefieldet az eljárás és az alperesek költségeinek a megtérítésére kötelezték. 2012 januárjában Wakefield ismét beperelte Deert a British Medical Journallel együtt, ezúttal Texasban, ám az ügyet mind a kerületi, mind a fellebbviteli bíróságon ejtették, Wakefieldet pedig ismét az eljárási költségek megtérítésére kötelezték.[20][21]

Elismerések[szerkesztés]

Brian Deer oknyomozó riporteri munkáját számos díjjal és elismeréssel jutalmazták.[3][22][23][24]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Brian Deer And Science Journalism Receive 'Overdue Recognition' At The British Press Awards (angol nyelven). Association of British Science Writers, 2011 [2020. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  2. The Doctor Who Fooled the World - Science, Deception, and the War on Vaccines (angol nyelven). Johns Hopkins University Press. (Hozzáférés: 2020. július 4.)
  3. a b Brian Deer wins British Press Award (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. július 4.)
  4. Brian Deer on social affairs journalism (amerikai angol nyelven). web.archive.org, 2011. január 19. [2011. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 4.)
  5. The Age - Google Hírek Archívumkereső. news.google.com. (Hozzáférés: 2020. július 4.)
  6. Exposed: Michael Briggs contraceptive pill fraud (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. július 4.)
  7. Bactrim – Septra: a secret epidemic of injuries (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. július 4.)
  8. Deer’s Dispatches on TGN1412 disaster (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. július 4.)
  9. Channel 4 - News - Dispatches - The Drug Trial That Went Wrong. www.channel4.com. [2015. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 4.)
  10. Wainwright, Martin. „Raj Persaud's blatant cribs were flabbergasting, professor tells tribunal”, The Guardian, 2008. június 17. (Hozzáférés: 2020. július 4.) (angol nyelvű) 
  11. Berger, Abi (2004. november 25.). „Dispatches. MMR: What They Didn't Tell You” (angol nyelven). BMJ 329 (7477), 1293. o. DOI:10.1136/bmj.329.7477.1293. ISSN 0959-8138.  
  12. Deer, Brian. „MMR doctor Andrew Wakefield fixed data on autism” (Hozzáférés: 2020. július 4.) (angol nyelvű) 
  13. Deer, Brian. „‘Callous, unethical and dishonest’: Dr Andrew Wakefield” (Hozzáférés: 2020. július 4.) (angol nyelvű) 
  14. Murch, Simon H., David H. (2004. március 6.). „Retraction of an interpretation” (angol nyelven). The Lancet 363 (9411), 750. o. DOI:10.1016/S0140-6736(04)15715-2. ISSN 0140-6736. PMID 15016483.  
  15. Lancet, The Editors of The (2010. február 6.). „Retraction—Ileal-lymphoid-nodular hyperplasia, non-specific colitis, and pervasive developmental disorder in children” (angol nyelven). The Lancet 375 (9713), 445. o. DOI:10.1016/S0140-6736(10)60175-4. ISSN 0140-6736. PMID 20137807.  
  16. Godlee, Fiona, Harvey (2011. január 6.). „Wakefield’s article linking MMR vaccine and autism was fraudulent” (angol nyelven). BMJ 342. DOI:10.1136/bmj.c7452. ISSN 0959-8138. PMID 21209060.  
  17. Deer, Brian (2011. január 6.). „How the case against the MMR vaccine was fixed” (angol nyelven). BMJ 342. DOI:10.1136/bmj.c5347. ISSN 0959-8138. PMID 21209059.  
  18. Brian Deer: MMR: What they didn't tell you - full film. (Hozzáférés: 2020. július 5.)
  19. Brian Deer’s original 2004 Channel 4 report on Andrew Wakefield: MMR: What they didn’t tell you (angol nyelven). Left Brain Right Brain, 2014. október 5. (Hozzáférés: 2020. július 4.)
  20. TEXAS COURT OF APPEALS, THIRD DISTRICT, AT AUSTIN. (Hozzáférés: 2020. július 5.)
  21. Dr. Andrew J. Wakefield, MB, BS v. The British Medical Journal Publishing Group, Ltd.; Brian Deer; and Dr. Fiona Godlee Appeal from 250th District Court of Travis County (opinion ) (angol nyelven). Justia Law. (Hozzáférés: 2020. július 4.)
  22. Awards & honours (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. július 4.)
  23. Staff. „British Press Awards 2011: full list of nominees”, The Guardian, 2011. február 25. (Hozzáférés: 2020. július 4.) (angol nyelvű) 
  24. Healthwatch Award - Healthwatch. web.archive.org, 2013. június 14. [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 4.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Brian Deer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.