Összeférhetetlenség (jog)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az összeférhetetlenség a „köz érdekében” történő eljárások során a pártatlanság és igazságosság, tisztesség érdekében felállított szabályok. Ezek az eljárásban vagy munkafolyamatokban résztvevő illetve érintett személyek az intézkedés vagy rendelet céljától eltérő egyéni érdekeinek háttérben tartását szolgálják. Ezen érdekek jellemzően vagyis a személyes (családi) kapcsolatokhoz, a gazdasági befolyáshoz vagy befolyásolhatósághoz, illetve a politikai hatalomgyakorláshoz köthetőek. Az összeférhetetlenségi korlátozások több szintűek: vannak bejelentésköteles, engedélyköteles, illetve tiltott tevékenységek. A vezető beosztás esetén jellemzően szigorúbb előírások irányadók.

Összeférhetetlenség a munkajogban[szerkesztés]

Az együttalkalmazás nem befolyásolhatja a munkavállalók objektív munkavégzését. A munkavállaló munkaidején kívüli magatartása korlátozható, de csak akkor, ha közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A Munka törvénykönyve és a Polgári Törvénykönyv is érinti hogy vezető tisztségviselők nem szerezhetnek hasznot azonos gazdasági tevékenységet folytató

A versenytilalmi megállapodás értelmében a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel korábbi munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Ez a megállapodás nem lehet aránytalan, nem lehetetlenítheti el a munkavállalót, és a munkáltató ellentételezésként köteles megfelelő ellenértéket fizetni.

Szankcionálási lehetőségek az áthelyezés, kártérítés, rendkívüli és rendes felmondás.

Összeférhetetlenség a közigazgatásban[szerkesztés]

Az európai országok összeférhetetlenségi szabályozása egymással merőben eltér, a jogrendszerek változatos elemeiben bukkannak fel.[1] Sok esetben a korrupció-ellenes intézkedések formájában jelenik meg.

A hatalmi ágak szétválaztása érdekében az alkotmányi szinten tiltott, hogy köztisztviselő emellett bíró, ügyész, országgyűlési képviselő, polgármester legyen.

Összeférhetetlenség az igazságszolgáltatásban[szerkesztés]

Az egyéb jogviszonyok létrehozása tilos, ez alól a szakértői és oktatói tevékenység kivételt képez. A hatásköri összeférhetetlenség legismertebb esete az elfogultság bejelentése.

Források[szerkesztés]