Autizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az autizmus spektrumzavar (a kifejezésben a spektrum szó arra utal, hogy az autizmusnak számtalan megjelenési formája van) egy idegi-fejlődési rendellenesség,[1] ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Bár az eredete ismeretlen, a genetikai tényezők fontosnak tűnnek. Okait jelenleg is kutatják. Világnapja április 2-a.

Habár könyvek, cikkek sora íródott róla, nem sikerült pontos, minden autistára jellemző leírást adni. Előfordul, hogy szülők, vagy akár az autista saját maga sem ismer magára a leírások alapján, ugyanakkor felismerik idegenek, akikkel az illető először találkozik. Különösnek, másnak látják, külföldinek nézik, esetleg siketnek. Többségi környezetben gyakran ki is közösítik, bántják őket, főleg gyerekkorban. Igazán csak befogadó környezetben érzik jól magukat. Autizmust gyógypedagógus diagnosztizálhat, mégpedig olyan, akinek van ilyen specializációja.

Gyakran a hivatalok is sztereotípiákkal élnek, nem ismerve az illető személyt. Így a Gyámhivatal indít Asperger-szindrómás, illetve jól funkcionáló autisták ellen is gondnokság alá vételi pert, a szüleik halála után, éppen a gyász legrosszabb szakaszára időzítve a pszichiáter által végzett „szakértői vizsgálatra” alapozva, az illető autista pontos körülményeit nem ismerve.

Görög orvosok már Hippokratész idejében leírták, és isteni vagy sátáni erők megnyilvánulásának tartották.[2]

Típusai[szerkesztés]

Definíció szerint (DSM-IV) az autizmusban „késés figyelhető meg a szociális interakcióban, a kommunikációs nyelvben, a szimbolikus és imaginatív játékban”, és a tünetek 3 éves kor előtt megjelennek. Az autizmus egyre gyakrabban lép fel gyerekeknél – ennek okait vitatják; lehetséges, hogy csak arról van szó, hogy gyakrabban ismerik fel, mivel egyre részletesebben fejtik ki a diagnózis kritériumait, aminek következtében egyre több autistát találnak.

Autista gyermek ismétlődő feladat végzése közben

Bizonyos régebbi tipológiák két típusát különböztették meg: a súlyosabb Kanner-szindrómát és a kevésbé súlyos Asperger-szindrómát. Az Asperger-szindrómát sokszor a jól beszélő (nem feltétlenül kommunikáló!) emberekre, míg a Kanner szindrómát a néma, a nyelvet szó szerint vevő, súlyosabb problémákkal küzdő személyekre alkalmazták. Ma már csak autisztikus zavart, illetve az Asperger-szindrómát különböztetik meg. Az autizmus úgynevezett spektrumzavar (ASD), ahol nincs éles határ: az átmenetek folytonosak a különböző kategóriák között. Az autizmus ritkán fordul elő magában; jellemzően együtt jár más rendellenességekkel, például értelmi fogyatékossággal.

Az autizmus spektrumot alkot, ami a normálistól a súlyos állapotokig terjed, és sokféleképpen nyilvánulhat meg. Mégis a spektrumon belül általában elkülönítik az Asperger-szindrómát és a Kanner-szindrómát, és előfordul, hogy autizmus alatt egyszerűen a közepes vagy a súlyos autizmust értik.

Asperger-szindróma[szerkesztés]

Autista gyermek szigorúan sorba rendezett játékaival alszik

Asperger-szindróma esetén a páciens kiválóan képes szavakkal kommunikálni például írásban, de a kommunikáció kísérőjelenségeinek (arckifejezés, testbeszéd, hanghordozás) értelmezése nehezen megy neki, a szemkontaktust nehezen viseli stb. Az Asperger-szindrómára – a súlyosabb autizmussal ellentétben – jellemző a normális ütemű nyelvi fejlődés, valamint az átlagos vagy annál magasabb intelligenciaszint. Mindezek miatt felismerése is nehezebb, egyes becslések szerint az esetek 30-50%-át nem diagnosztizálták. Számos Asperger-szindrómás magától is képes felismerni azokat a dolgokat, amiben eltér a többi embertől, megtanulja leküzdeni hátrányait és képes beilleszkedni a társadalomba akár anélkül is, hogy tudná magáról, hogy Asperger-szindrómás. Hans Asperger osztrák pszichiáter és gyermekorvos írta le először 1944-ben, megmentette őket a megbélyegzéstől és elhurcolástól, és külön osztályt hozott létre számukra. Viktória nővér beszéd-, dráma- és mozgásterápiával fejlesztette az Asperger által vizsgált gyerekeket.[2]

Kanner-szindróma[szerkesztés]

A Kanner-szindróma, avagy kisgyermekkori autizmus egy diagnosztikai kategória. Neurobiológiai, pervazív fejlődési zavar, az autizmus klasszikus erős formája. A rendellenességhez az alábbi tünetek társulnak: a gyermekeknél már 3 éves kor előtt megfigyelhető, hogy társaikhoz képest visszamaradnak a kommunikációban, a szociális viselkedésben és a rugalmas gondolkodásban. Az érintett gyermekek fele nem tanul meg beszélni; egyes vélemények szerint a beszélő autisták nem Kanner-szindrómások. Leo Kanner amerikai gyermekorvos írta le először 1943-ban. Bár Kanner hangsúlyozta, hogy normál, vagy kiemelkedő intelligenciával bírhatnak, az autisták háromnegyede értelmi fogyatékos is. A diagnózist ma már nem használják, a DSM IV-ben és ICD 10-ben csak az autisztikus zavar illetve Asperger-szindróma szerepel. Jelenleg használatban lévő diagnosztikus elnevezése a gyermekkori autizmus (autismus infantilis),[3] melynek 3 altípusa ismert: izolált, passzív, bizarr.[4]

Tünetei[szerkesztés]

Az autizmust rendszerint az autisztikus triász meglétével definiálják, ami minőségi eltérést jelent a kölcsönös társas kapcsolatok, a kommunikáció és a rugalmasság terén. Egyes elméletek szerint az első két tünet nem független, így azokat összevonva autisztikus diádról beszélnek.[5]

Az alábbi tünetek nem feltétlenül egyszerre jellemzőek minden autistára. Vannak normál szemkontaktust fenntartó, kevésbé precíz, monotóniát rosszul tűrő; képletes beszédet, viccet, iróniát értő és használó, széles érdeklődési körű emberek is köztük.

A főbb tünetek a következők:

  • autisztikus magány: ez egyfajta szellemi egyedüllét
  • feltűnően korlátozott tevékenység és érdeklődés
  • a kommunikáció speciális károsodása:
    • általában
    • a szociális interakcióban
    • a képzelőerőt igénylő tevékenységekben

Az autisztikus magány többféleképpen is megnyilvánulhat. Egyes autisták alig képesek személyekkel kapcsolatba lépni; sokkal nagyobb örömet jelent számukra a tárgyakkal való foglalkozás, mint az azonos korúak társasága. Mások keresik a kapcsolatot, de szociális viselkedésük zavartsága miatt nem értik meg őket.

Az állandósághoz való ragaszkodás fontos kapaszkodót jelent a nehezen megjósolható változások világában. Az autisták akár be is pánikolhatnak, ha valami nem a megszokott vagy a tervezett módon zajlik le. Ezt a rohamot angolul meltdownnak (=leolvadás) nevezik, és Asperger-szindrómásokkal is előfordul. Irányíthatatlan. Van, aki csak ül és nyáladzik. Van, aki sír, csapkod, kiabál. Van, aki ilyenkor karmol, rúg, harap és kárt tesz a berendezésben. Többnyire ennél sokkal enyhébbek a tünetek. Ilyenkor a legjobb, ha az autista el tud vonulni egy ingerszegény, nyugodt helyre, mint például a WC. Meltdownt okozhat a túl sok inger, valamint más stresszfaktorok együttes jelenléte, például a kevés alvás.[6][7][8]

Jellemzők az egyszerű, ismétlődő mozgások (például a test előre-hátra ringatása, vagy a kézfej rázása stresszhatásra), az állandóan visszatérő gondolatok, a kényszeresnek tűnő, de látszólag céltalan és körülményes foglalatosságok és a beszűkült érdeklődési kör, valamint az érzékelés normálistól eltérő működése (csökkent vagy túlzott érzékenység bizonyos egyszerű vagy összetett ingerekkel: hangokkal, érintéssel, vizuális mintázatokkal vagy szociális gesztusokkal szemben). Gyakoriak az alvászavarok, a fóbiák, az evészavarok, a dühkitörések, az autoagresszió. Nehezen értenek meg általános élethelyzeteket.

Az autizmushoz időnként szelektív evés is kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy az illető nagyon válogatós, csak néhány ételt hajlandó megenni, és azt is csak megfelelő tálalás esetén. Ehetnek túl nagy, vagy túl kicsi falatokat. Fennáll az éhezés és a túltápláltság veszélye, sőt, minőségi éhezés is előfordulhat. Az étkezéssel kapcsolatos problémák növelik a meltdown veszélyét.

Vannak kísérletek autista gyerekeket nevelő szülők részéről, hogy diétával csökkentsék a tüneteket, és vannak, akik pozitív eredményekről számoltak be.[9] A kutatók között heves vitákhoz vezetett az az elmélet, hogy bármely diéta segíthetne a tünetek kezelésében. Egyesek arra mutatnak rá, hogy a diéta tovább csökkenti az autista által amúgy is fogyasztott élelmiszerek körét.[10] Ez azonban nem feltétlenül van így.[11] A diéták közé tartozik a ketogén, a gluténmentes, a tejfehérjementes, a paleolit és a GAPS-diéta.

Megfigyelőképességük gyenge, emiatt számos olyan dolgot is meg kell nekik tanítani, amit neuronormális gyerekek észrevétlenül ellesnek környezetükből. Ide tartoznak a különféle társas helyzetek, a köszönéstől a telefonálásig, a hivatalos papírok kitöltéséig és szerződések aláírásáig. Részletesen el kell nekik magyarázni például, hogyan mosakodjanak, hogyan tartsanak rendet, hogyan alkalmazkodjanak; bár ez utóbbi a kényszeresebb autistáknál sehogy sem működik. Egyszeri alkalom nem elég; mindent akár százszor is szájba kell rágni. Hogy ez ne terhelje türelmüket, a nevelők piktogramokat, képes vagy szöveges táblákat, folyamatábrákat, táblázatokat helyeznek ki, hogy a gyerek megszokja, és beillessze az egyes elemeket a rutinjába.

Egyes esetekben már az első hónapokban a megszokottól eltérően fejlődnek. Máskor évekkel később történik meg ugyanez. Előfordulhat, hogy ekkor a már meglevő képességek is károsodnak.

Kommunikáció[szerkesztés]

A legtöbb autista beszéde jellegzetesen zavart. Ilyenek a monoton hangon való beszélés, az echolália, és a nyelv szó szerint vétele. Leginkább a nyelv használata sérül; a nyelvtan, a szemantika és az artikuláció kevésbé érintett. Sokuk még beszélni sem tud, vagy csak hiányzik a motiváció: a belső igény arra, hogy a beszédet kommunikációra használja. Lásd nembeszélő autizmus. Sokat segíthet például az írásbeli kommunikáció, a rajzolás és a festés. A beszédfélelmen segíthet a hangfelvételek visszajátszása és a számítógép használata. Nem beszélő és beszélő, de a beszédet nem kommunikációs eszközként használó autisták esetében az alternatív kommunikáció eszközei segíthetnek, mint a képcserés kommunikáció,[12] gesztusjelnyelv, kommunikátor.

Néhány tanulmány azt szemléltette, hogy a magasan funkcionáló autisták 8 és 15 éves kor között ugyanolyan jól teljesítettek, mint a kontrollcsoport ugyanazon korosztályban, illetve felnőttként jobban teljesítettek alapvető nyelvi feladatokban, mint például szókincs vagy a betűzés. A kontrollcsoporthoz képest azonban mindkét autista kísérleti csoport rosszabbul teljesített a bonyolultabb nyelvi feladatokban, mint például a képletes nyelv, a beszédmegértés és a következtetés, levezetés. Mivel az emberek gyakran mérik fel egymást az alapvető nyelvi képességeik alapján, ezek a tanulmányok arra engednek következtetni, hogy azok az emberek, akik autistákkal beszélnek, sokszor túlértékelik, hogy hallgatóságuk mit képes felfogni az elmondott szövegből.[13]

Okai[szerkesztés]

A különböző kutatások arra utalnak, hogy az autizmusnak genetikai okai vannak. A jelek arra utalnak, hogy több gén együttes hatásának eredménye, de a genetikai eredet elmélete vitatott.[14]

Autizmus puzzle szalag az Autizmus Tudatosság szimbóluma

Az autizmushoz vezető köztes folyamatok közelebbről nem ismertek. A szakértők egyetértenek abban, hogy a korábbi frizsideranya elmélete nem állja meg a helyét. Carl H. Delacato azzal érvelt, hogy az autista gyereket nevelő családokban egészséges gyerekek is vannak. Szintén megbukott az az elmélet, ami az autizmust a szoptatás problémáira, az anyamell húsosságára és az érzelemmentes szoptatással magyarázta. Delacato járt a busmanok és a xinguk között, és egyikük közt sem talált autistát.[2]

Az Autism Research szakfolyóirat 2010. februári számában közzétett egyik tanulmányból az derül ki, hogy annak járulékos kockázata, hogy valaki autista gyermeket szüljön, 18%-kal nő az anya életkorának minden 5 éves emelkedésével. Annak esélye, hogy egy 40 éven felüli anya autista gyermeket szül, 50%-kal magasabb, mint egy 25-29 éves anya esetében.

A Pediatrics online kiadásában 2011. január 10-én publikált, a New York-i Columbia egyetem kutatói által készített tanulmány eredményei szerint az autizmus előfordulása szignifikánsan magasabb azon másodszülött gyermekek esetében, akiknél anyjuk első és második terhessége között kevesebb, mint három év telt el. Amennyiben a két testvér között kevesebb, mint 1 év a korkülönbség, a másodszülött gyermeknél háromszor, 2 év korkülönbség esetén kétszer gyakoribb az autizmus, három év korkülönbségnél a normális rizikó duplája. Ez is megerősíti azt a feltételezést, hogy az állapot kialakulásáért nem a hideg, elutasító anyai magatartás a felelős.

A 30 éven felüli anyák esetében az idősebb apa nem növelte tovább az autizmus, a szociális és kommunikációs készségek hiányával, valamint kényszeres ismétlődő viselkedéssel járó fejlődési rendellenesség kockázatát. Ha azonban az apa 30 éven felüli, az anya pedig 30 éven aluli, a kutatók szerint nagyobb az esélye, hogy a gyermek autista lesz. A 25 éven aluli anyáknak és 40 éven felüli apáknak született gyermekei esetében kétszer akkora az autizmus kialakulásának kockázata, mint azok esetében, akik édesapja 25 és 29 év közötti.[15] Egy az Environmental Health Perspectivesben megjelent tanulmány szerint az erősen szennyezett környezetben élő anyák kétszer nagyobb eséllyel szülnek autista gyermeket, mint a tisztább vidéken élők.[16][17] „0-3 év közötti sanghaji gyermekeken végzett tanulmány szerint a járművek kipufogógázaiból, ipari kibocsátásokból és egyéb kültéri szennyező forrásokból származó finom (PM2.5) porszemcséknek való kitettség 78%-kal növelte az autista spektrumzavar (ASD) kialakulásának kockázatát.”[18]

A Semmelweis Egyetem autizmust kutató csoportja szerint a terhesség alatt az anya szervezetébe jutott anti-depresszánsok, anti-epileptikumok (különösen a valproátsav), illetve más vegyszerek, például biszfenol-A (BPA) is okozhatják. [19] Egyes kutatások szerint az anya bélrendszere is hozzájárulhat a gyermek autizmusához.[20] A Közép-Floridai Egyetem kutatói úgy találták, hogy a kenyér és sajt tartósítására használt polifoszforsav káros a magzat agyának fejlődésére.[21] A tudósok nem hisznek abban, hogy magának az autistának a bélflórája kapcsolatban állhat az illető autizmusával; ez többnyire szülői csoportokban vetődik fel.[22] Semmi sem bizonyítja azt a hiedelmet, hogy paraziták okozzák, melyeket csak a hipóhoz hasonlóan maró folyadékok itatásával lehetne kiirtani. A folyadék itatása komoly egészségkárosodást okoz, egyes országokban be is tiltották.[23] Azokkal szemben, akik diétával próbálkoznak, arra mutatnak rá, hogy a Távol-Keleten sem él aránylag kevesebb autista, mint máshol, pedig ott nem fogyaszt minden család tejet, tejterméket, valamint glutént tartalmazó gabonát.

Következményei[szerkesztés]

Az autizmus súlyos formája zavart okoz az észlelésben és a kommunikációban. Az autisztikus magány megnehezíti a szociális kapcsolatok létrejöttét és a beilleszkedést a családba és az iskolába. A szociális szabályok megfelelő alkalmazására való képtelensége sok stresszt okoz. Az autista gyerek nevelése nehéz, és a gyerek sokszor felnőttként is képtelen lesz az önálló életre.

Az ezredforduló Magyarországán, illetve a 21. század elején nincs megfelelő szervezett segítség, túl kicsi a szakembergárda, nincs megoldva az autista felnőttek foglalkoztatása, intézeti elhelyezése (azoknak sem, akiknek szükségük lenne rá). Jól funkcionáló autisták egyetemet végezhetnek, akár kutatóintézetekben is dolgozhatnak, önálló életet élhetnek, családjuk lehet.[24] Gyakran azonban Asperger-szindrómások is nehezen találnak munkát; diszkriminálják őket, mivel nehezebb kommunikációjuk miatt kevésbé vállalkoznak arra, hogy emiatt bepereljék az elutasító céget.

A kevésbé jól funkcionálók iskoláik elvégzése után otthon maradnak, vagy nem megfelelő helyekre kerülnek. Keveseknek adatik csak meg, hogy méltó körülmények között, autistamajorságokban dolgozhassanak. Az autista gyermekek nevelésének gondjaival egyetlen magyarországi szervezet foglalkozik, az Autisták Országos Szövetsége, amelyet az autista gyermekek szülei alapítottak 1988-ban.

Fejlesztési lehetőségek[szerkesztés]

Autista fiú apjával hiperbarikus kamrában

Az autisták számos esetben fejlődhetnek a memória terén, így képesek lesznek számolási és memóriafeladatokat megoldani, olykor az ép emberek között is kiemelkedő eredménnyel.

Sokféle terápiát alkalmaznak. Tudatosan fejlesztik az érzékelés egymásra épülő folyamatait, a szenzoros integrációt, és válaszreakciókat váltanak ki az érzékszervek strukturális ingerlésével. Specifikus képességeket fejlesztenek. Terápiás eszközként alkalmaznak sok szabadidős tevékenységet, ilyen az állat-, a báb-, a zene-, a játék- és a kézműves-terápia. Vannak behaviorista és kognitív módszerek is, amik a viselkedés megváltoztatását, a mindennapi élet megkönnyítését tűzik ki célul. A nem vagy csak kevéssé beszélő autisták számára különféle kommunikációs rendszereket dolgoztak ki, mint a képcserés kommunikáció,vagy a Bliss-nyelv. Végül, de nem utolsósorban a mozgás szerepéről sem szabad megfeledkezni.

A nagynyomású, ún. hiperbarikus kamrában történő kezelés előnyös lehet az autista gyermekek számára egy 2009-es amerikai vizsgálat eredményei szerint. A kezeltek 80%-a jelzett javulást, míg a kontrollcsoportban ez a szám 38% volt.[25]

Delacato szerint a sztereotip mozgások egy-egy érzékszerv ingerlését szolgálják. Elmélete szerint ezek a mozgások megmutatják, hogy melyik érzékszervvel van probléma. Ha ezt a problémát megoldjuk, akkor ezek a mozgások elmaradnak. Ezt az elméletet sokan támadták, bár Delacato több száz autista kezelésében ért el eredményeket. Az ellenzők azzal érvelnek, hogy csak kevés autistára érvényesek ezek a megfigyelések.

Minden autista gyerek nagyban különbözik a többitől, ezért nincsenek minden esetre alkalmazható szabályok, de néhány általános javaslat hasznosnak bizonyult. Sokat segít a jól strukturált környezet, és a tanítás nyugodt, szilárd és bátorító stílusa. Vannak esetek, ahol az autista gyerekek olyannyira javították a szociális és más képességeiket, hogy képesek részt venni az oktatásban és a társadalmi eseményekben, de egyesek úgy vélik, hogy az autizmust nem vagyunk képesek teljes mértékben gyógyítani jelenlegi tudásunk szerint, mert olyan agyi és idegi struktúrák okozzák, amelyek a fejlődés korai szakaszában már kialakultak.

Kritikák[szerkesztés]

Bizonyos jól funkcionáló és kommunikáló autista gyerekek és felnőttek viszont ellenzik a gyógyításukra irányuló kísérleteket. Véleményük szerint az autizmus nem betegség, és nem fogyatékosság, hanem a létezés egy módja. Ha sikerülne eltörölni, akkor elveszne az emberi agyberendezés sokféleségének egy darabja. Nincs egy "egészséges" ember az autizmus mögött: ez beépült a személyiségükbe, és ha ezt meg akarják változtatni, akkor a személyiségük ellen intéznek támadást. Egyesek közülük odáig mennek, hogy egyes tüneteket mellékterméknek minősítenek, amit kommunikációs nehézségek okoznak, mivel a nem autista emberek nem tudnak velük megfelelően kommunikálni, és nem tudnak velük együttérezni sem.

Andrew Wakefield vizsgálatai az autizmussal összefüggésbe hozták az oltási károsodásokat, miszerint megjelenése vagy súlyosbodása olykor az egyes védőoltások beadása után történik.[26][27] Szerinte a rendellenességet a tartósítószerként alkalmazott thimerosal (etil-higany) okozza. Ezeket az eredményeket mások nem tudták megismételni, a feltevést nem lehetett igazolni, sőt a Public Library of Science folyóirat egy 2008-as tanulmányában cáfolták is.[28] Ezzel Andrew Wakefield és társai korábbi vizsgálatát ismételték meg, erős bizonyítékot szolgáltatva a feltételezéssel szemben. Továbbá kiderült, hogy Wakefield meghamisította az eredményeket, és vizsgálatait etikátlanul végezte. Mindazonáltal sok szülő az autizmus miatti félelemből nem adatja be gyerekébe ezt az oltást, ami miatt a kanyaró 14 év után újra megjelent Nagy-Britanniában, és 2008-ban ezren kapták el a kanyarót.

2010 elején Andrew Wakefield-et a General Medical Council (GMC) elmarasztalta etikai visszaélés és orvoshoz méltatlan magatartás miatt.[29] A GMC ítélete szerint az etikai szabályoknak ellentmondóan folytatta kutatásait. A történetben szerepet játszott Brian Deer oknyomozó újságíró, honlapján[30] részletesen elolvashatjuk az egész történetet a kezdetektől. Wakefield nem tájékoztatta a Lancetet, hogy anyagi támogatást kapott egy ügyvédtől, aki éppen vakcinagyártó cégeket perelt autista gyerekek szülei nevében. Wakefield arról sem tájékoztatta az újságot, hogy a cikk megjelenése előtt szabadalmat nyújtott be egy "biztonságosabb" MMR vakcinára. Deer arra is fényt derített, hogy a közleményben közölt eredményei is hamisítottak. Visszakeresték a cikkben szereplő 12 autista gyermek egészségügyi dokumentációit, és abban más panaszok és más kórtörténet szerepelt, mint amit Wakefield állított. A cikk állítása szerint 11 gyermek vastagbélbiopsziája kóros volt - kiderült, a 11-ből 7 esetben a patológia teljesen normális leletet adott ki, rejtély, az elemzés során hogyan alakultak "kórossá". Ennek az eredménynek a nyomán autista gyerekek ezrein végeztek el később vastagbélbiopsziákat. Később Wakefield egy újabb cikket publikált, állítását azzal kívánta bizonyítani, hogy autista gyerekek bélmintáiból PCR-ral kimutatták a kanyaró vírus genomját. Erről a laborról kiderült, nem tesz eleget a minimális szakmai követelményeknek, kanyaró genommal szennyezett, azaz bármiből végezve pozitív lesz a teszt, meg ha kanyaró a közelében sem járt soha.[31]

Élménybeszámolók[szerkesztés]

Az egyik leghíresebb, gyermekkori autizmust (autismus infantilis)[3] viselő savant, Seth F. Henriett aki az Autizmussal önmagamba zárva c. könyvének a 9. oldaláról származó egyetlen egy mondatával lett világhírű az Orlai Produkció által 2010-ben megrendezett Nemsenkilény c. monodráma kockáin, Börcsök Enikő főszereplésével.[32]

Az egyik leghíresebb, Asperger-szindrómás autista Axel Brauns, aki miután tünetmentessé vált, könyvet is írt élményeiről Cifraárnyak és denevérek címmel (Axel Brauns: Buntschatten und Fledermause, 2002).

Daniel Paul Tammet autista savant. Sok nyelven beszél, sokjegyű számokkal is könnyen és gyorsan tud számolni, és felismer nagy prímeket. Bár a legtöbb savant kiugró emlékezeti, zenei, számolási vagy rajzkészsége mellett mások segítségére szorul a mindennapi életben, Tammet képes az önálló életre. Kiskorában epilepsziás rohamai is voltak. Szinesztéziás, a számokat színekkel és textúrákkal látja. Online nyelvi kurzusokat ad, és egy új nyelvet is feltalált, a mäntit. Önéletrajza: Born On A Blue Day. A Memoir of Asperger's and an Extraordinary Mind kiadva 2007. január 9-én.

Temple Grandin nagyüzemi állattartáshoz tervez berendezéseket. Önéletrajza: T. Grandin - M. Scariano: Emergence Labelled Autistic 1986

Daryl Hannah 2013 szeptemberében nyilvánosságra hozta, hogy gyermekkora óta Asperger-szindrómával küzd, amely megnehezítette szociális viszonyát és társas kapcsolatait.[33]

Autizmus a kultúrában[szerkesztés]

Filmek:

Könyvek:

  • Leonore Fleischer: Rain man (Esőember)
  • Seth F. Henriett: Autizmussal önmagamba zárva
  • Oravecz Lizanka, Orosz Ildikó: Lizanka. Egy autista lány története a bezártságtól a teljes élet felé
  • Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában
  • Dean R. Koontz: A Hold fényénél
  • Axel Brauns: Cifraárnyak és denevérek
  • Elizabeth Moon: A sötét sebessége
  • Daniel Gottlieb: Drága Sam!
  • Clara Clainborn Park: Autista a kislányom
  • Donna Williams: Léttelenül – Egy autista nő naplója
  • Donna Williams: Eszmélés – Kitörés az autizmusból
  • T. O. Daria: Dása naplója – Egy macska gondolatai életről, macskaságról és autizmusról
  • Birger Sellin: A lélek börtöne
  • Sabina Berman: Én, Én, Én
  • Kristine Barnett: A szikra
  • Jodi Picoult: Házirend
  • Stephen King (Richard Bachman): A rendcsinálók

Sorozatok:

  • Chuck Lorre, Bill Prady: Agymenők
  • Steven Moffat, Mark Gatiss: Sherlock

Ajánlott irodalom[szerkesztés]

Magyar nyelven[szerkesztés]

  • Oravecz Lizanka, Orosz Ildikó: Lizanka. Egy autista lány története a bezártságtól a teljes élet felé
  • Baron-Cohen, Simon; Bolton, Patrick (2000). Autizmus. Budapest, Osiris;
  • Baron-Cohen, Simon (2006). Elemi különbség: Férfiak, nők és a szélsőséges férfiagy.
  • Mark Haddon - A kutya különös esete az éjszakában

Budapest, Osiris;

  • Kimura, Doreen (2003). Férfiagy - női agy. Budapest, Kairosz Kiadó;
  • Smits, Tinus (2008). Autizmus. Van remény. Budapest, Remedium;
  • Attwood, Tony (2008). Különös gyerekek. Budapest, Animus;

Angol nyelven[szerkesztés]

  • Baron-Cohen, Simon; Bolton, Patrick (1993). Autism: The Facts. Oxford University Press;
  • Frith, Uta (1991) Autism and Asperger's Syndrome. Cambridge University Press;

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. MTI: Kék világítást kap a Parlament kedden. hvg.hu, 2013. március 29. (Hozzáférés: 2016. április 2.)
  2. a b c Bánszky Noémi: Orvostudomány: Autisták. Kutmagazin, 2008. július 27. (Hozzáférés: 2015. december 18.)
  3. a b BNO kódok
  4. Autisták. kislexikon.hu
  5. Oravecz Lizanka, Orosz Ildikó: Lizanka
  6. Lizanka a meltdownról
  7. https://napiaspie.blog.hu/2019/01/30/nyiltan_az_autista_overload-rol_es_meltdown-rol
  8. Élménybeszámolók
  9. http://www.koloknet.hu/kulonleges-gyerek/fejlodesi-rendellenessegek/autista/autista-kisfiam-annyira-kitisztult-hogy-ma-egy-tehetseggondozo-csoport-tagja-egy-anyuka-irta-meg-sik/
  10. https://alimento.blog.hu/2015/01/22/autizmus_etrendi_vonatkozasok
  11. http://www.koloknet.hu/kulonleges-gyerek/fejlodesi-rendellenessegek/autista/autista-kisfiam-annyira-kitisztult-hogy-ma-egy-tehetseggondozo-csoport-tagja-egy-anyuka-irta-meg-sik/
  12. Havasi Ágnes és Őszi Tamásné: Tapasztalatok a „Picture Exchange Communication System” (PECS, a képkártya-csere módszer) alkalmazásával kapcsolatban az Autizmus Kutatócsoport Általános Iskola és Szolgáltató Központban. [2010. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 7.)
  13. Williams DL, Goldstein G, Minshew NJ (2006). "Neuropsychologic functioning in children with autism: further evidence for disordered complex information-processing" Child Neuropsychol. 12 (4-5): 279-98. doi:10.1080/09297040600681190. PMC 1803025. PMID 16911973.
  14. Fridth, Uta. Autizmus - a rejtély nyomában. Kapocs Autizmus Alapítvány (1991). ISBN 9637723005 
  15. A kutatás megerősítette az idősebb édesanyák és az autizmus összefüggését. [2015. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 10.)
  16. Autizmust okozhat a légszennyezés. Index, 2013. június 18.
  17. Perinatal Air Pollutant Exposures and Autism Spectrum Disorder in the Children of Nurses’ Health Study II Participants. Environmental Health Perspectives. [2013. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 22.) angol nyelvű forrás
  18. Air pollution linked to autism: study (2018. november 5.)
  19. http://semmelweis.hu/hirek/2014/03/06/autizmus-kutatocsoport-kezdte-meg-munkajat-a-semmelweis-egyetemen/
  20. http://medicalonline.hu/tudomany/cikk/az_autizmus_es_az_anya_belbakteriumai
  21. https://www.origo.hu/tudomany/20190625-az-idegi-ossejteket-tettek-ki-polifoszforsavnak-es-megdobbento-felfedezesre-jutottak.html
  22. https://www.peticiok.com/peticio_az_autistak_gyogyitasaert
  23. https://nlc.hu/csalad/20180201/autizmus-vegyszer-gyogymod/
  24. Egy autista matematikus
  25. A nagynyomású kamra az autizmus kezelésében, 2009. március 23. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 24.)
  26. (angolul) Autizmus és homeopátia. [2008. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
  27. Smits, Tinus. Autizmus. Remedium. ISBN 978-963-87863-0-2 
  28. Nincs összefüggés az autizmus és a védőoltás között. Index, 2008. szeptember 5.
  29. Pepita Zebra: MMR, autizmus, etika, sőt, 2010. január 30.
  30. Brian Deer: Solved: the riddle of MMR
  31. Orac: Why am I not surprised? It looks as though Andrew Wakefield probably falsified his data. ScienceBlogs
  32. Nemsenkilény a PORT.hu-n (magyarul)
  33. Emily Willingham: 'Wall Street' Actress Daryl Hannah Is An Autistic Woman. Forbes, 2013. szeptember 29.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]