Paranoid személyiségzavar
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A paranoid személyiségzavar (Paranoid personality disorder) olyan betegség, amely a nemzetközi betegségosztályozások szerint leginkább túlhajtott gyanakvásossággal és azzal a folyamatos tendenciával jellemezhető, hogy az egyén a környezetében lévő személyek cselekedeteit és szándékait, folyamatosan rosszindulatúnak, fenyegetőnek és ármányosnak véli/értékeli. A különféle személyiségzavarok között a súlyos személyiségzavarok közé tartozó karakterzavar.
A meghatározás eredete[szerkesztés]
- Ókor A paranoia kifejezést, melynek jelentése "értelem mellett" azaz értelmetlen, már az ókorban is a legtöbb súlyos elmebetegség esetén használták.
- 1800-as évek A paranoid elmezavar és a paranoid személyiségzavar elkülönítése az 1800-as évek és 1900-as évek eleje között sem történt meg egyértelműen, de a téma kutatásával számos pszichiáter foglalkozott:
- 1818 Heinroth "paranoiának" nevezte az értelmi működés zavarát, "paranoia ecstasia" kifejezést az érzelmi működés értelmetlensége esetén alkalmazta.
- 1845 Griesinger
- 1886 Mangan
- 1895 Kraepelin
- 1908 Meyer
- 1923 Scneider A modern Paranoid személyiségzavar paranoiától való első elkülönítése Scneider nevéhez köthető, aki "fanatikus pszichopátiának" nevezte a hasonló állapotokat.
- 1963 Cameron
Diagnózis[szerkesztés]
A paranoid személyiségzavar diagnosztikus kritériumai (DSM-IV)[szerkesztés]
A pszichiátriai diagnózis felállításához az alábbiak közül legalább négy szükséges.
A,
- Megfelelő tényszerű összefüggések alapja nélkül feltételezi, hogy mások kihasználják, vagy ártanak neki.
- Bizonyítékok hiányában is megkérdőjelezi barátai, munkatársai megbízhatóságát és lojalitását.
- Általánosan ártatlan megjegyzésekből vagy hétköznapi történésekből rejtett rosszindulatot vagy fenyegetést olvas ki (pl.: az a meggyőződése, hogy a bankalkalmazott "tévedése" csak szándékosságból fakadhatott)
- Haragtartó, hosszú ideig képtelen megbocsátani, elfelejteni az őt ért sérelmeket, bosszúságokat.
- Nem hajlandó másokban megbízni, mert attól fél, hogy a tőle származó információt később felhasználják ellene.
- Könnyen megsértődik, sértődés esetén azonnal dühös támadással válaszol.
- Valós okok hiányában is megkérdőjelezi házastársa vagy szexuális partnere hűségét.
B, A fenti karaktervonások nem kizárólag skizofrénia vagy téveszmés zavar fennállása idején jelennek meg.
Megkülönböztető diagnosztika[szerkesztés]
Paranoia, Paranoid szkizofrénia
Klinikai kép[szerkesztés]
Viselkedés[szerkesztés]
A beteg mindenkiben (beleértve a szeretteit) is kételkedik. Mindent aprólékosan ellenőriz. Ha ezt nem teheti meg, még biztosabb lesz az addigi kételyeiben. Általában frusztrált, ideges. Nagyon nehezen vagy egyáltalán nem alakít ki kapcsolatokat. A paranoid személyiségeket általában könnyű "kiszúrni".
Önjellemzés[szerkesztés]
Igen gyakori az önutálat, vagy hogy az adott illető gyengének, hasztalannak, csődtömegnek írja le önmagát.
Terápia[szerkesztés]
Kórlefolyás[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Pszichiátriai Betegségek – drimmun.com
- A paranoid spektrum -A Paranoia, a paranoid szkizofrénia, és a paranoid személyiségzavar -hasonlóságok különbségek]
- Paranoid personality disorder resources
Bibliográfia[szerkesztés]
|
Ez a pszichológiával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
