Nemi szerep

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A nemi szerep azokat a normákat jelenti, amelyek egy társadalomban előírják, hogy a különböző nemű embereknek hogyan kellene viselkednie, beszélnie, öltözködnie és gondolkodnia, valamint, hogy milyen célok felé kellene törekednie és milyen tevékenységekben kellene kitűnnie vagy örömét lelnie.

Társadalmi nemek[szerkesztés]

A társadalmi nemek száma és jellemzői társadalmanként változnak. A nyugati kultúrákban kivétel nélkül a kétosztatú, bináris (vagyis kizárólag a férfi és női kettős kategóriát elismerő) az uralkodó eszmerendszer.[1] Bizonyos társadalmak három nemet különböztetnek meg,[2] más társadalmak pedig több mint öt nemet azonosítanak.[3] Ezekben a kultúrákban is mindegyik nemnek megvan a maga nemi szerepe.

Sok transznemű elutasítja, hogy őket egy harmadik nembe sorolják be, és saját magukat egyszerűen csak nőként vagy férfiként azonosítják. Azonban a transzneműek és ciszneműek közti különbségeknek lehet jelentősége például a sportokban, ahol a nők vagy a férfiak előnye biológiai adottságaikból következik.

Az alapvető bináris felfogás szerint a férfinak és a nőnek más-más szerepet kell(ene) a társadalomban betöltenie, melyekre gyakran már gyerekkorban, sőt akár magzati korban megkezdődik az akár tudattalan ránevelés, főleg konzervatívabb közegben. A férfiak kapcsán alapvetően a racionalitás és a fenntartó szerep a legmeghatározóbb, akik céltudatosak, aktív fizikai készségek birtokában vannak vagy törekszenek rájuk, míg a nőknél az anyaság, a család és annak dologi és érzelmi fenntartása játssza a főszerepet. Ennek része az is például, hogy a lányokat jellemzően szépségcentrikusan nevelik, hisz főleg azzal lesznek képesek meghódítani a másik nemet, míg a fiúknál az érzelmek kimutatásának, tipikusan a sírásnak a kerülésére nevelnek. Ezzel együtt az a problémákat gerjesztő helyzet is előállhat, hogy a fiúk lányokkal szembeni erőszakosabb megnyilvanulásait legitimálják, „romantizálják”, amivel a fiúk megerősítést kaphatnak az ilyen viselkedésre, míg a lányoknál az ilyen helyzetekben a dolog eltűrését vagy bagatellizálását választják, ami hosszabb távon felnőtt korban bántalmazó kapcsolatokat eredményezhet. Az ilyen nevelés tehát potenciálisan nemcsak súlyos lelki terheket, de akár bűncselekményekig fajuló élethelyzeteket is vonhat maga után. Fontos lenne ezzel szemben szabadon hagyni az egyén személyiségének alakulását, több dologgal megismertetve szélesebb választási lehetőséget adni neki, hogy megtalálja, amit leginkább a magáénak érez. Probléma viszont, hogy sokan eleve ilyen sztereotíp szocializációban részesültek, így sokkal nagyobb eséllyel nevelik ők is hasonlóképpen a gyermekeiket.[4][5]

Tanult és veleszületett viselkedés[szerkesztés]

Vitatott téma, hogy a nemi szerepek milyen mértékben társadalmi konstrukciók, vagyis mennyire függetlenek a biológiai vonatkozásoktól. A feminista megközelítés szerint szerint az emberek nemi viselkedése főleg a társadalmi konvenciókkal magyarázható, ezért a nemi szerepek is kultúrafüggők, vagyis kultúránként eltérőek.[6] Konzervatív elméletek[forrás?] szerint a nemi szerepek az evolúciós pszichológiával magyarázhatók. A társadalmi konstrukció elsőbbségét vallók többsége azt is hangsúlyozza, hogy a társadalmi konvención alapuló nemi szerepek hierarchikusak, ami igazságtalanul elnyomja a nőket, valamint az LMBTQ embereket. A hozzájuk való ragaszkodás a férfiak hatalmi fölényének megőrzését szolgálja. A feminista mozgalmak ezért gyakran kritizálják a fennálló nemi szerepeket. A nemi alapú erőszak (angolul: gender based violance) a biológiai nem (általában a és férfi dichotómiában) bináris felfogásához kapcsolódó nemi szerep attitűdök egyenlőtlen elosztásából fakad.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fogalmak, kifejezések - Gender szerep (A Szivárványon Innen)
  2. Roscoe, Will (2000). Changing Ones: Third and Fourth Genders in Native North America. Palgrave Macmillan (17 June 2000) ISBN 0-312-22479-6
    See also: Trumbach, Randolph (1994). London’s Sapphists: From Three Sexes to Four Genders in the Making of Modern Culture. In Third Sex, Third Gender: Beyond Sexual Dimorphism in Culture and History, edited by Gilbert Herdt, 111-36. New York: Zone (MIT). ISBN 978-0-942299-82-3
  3. Graham, Sharyn (2001), Sulawesi's fifth gender, Inside Indonesia, April–June 2001.
  4. "Egy igazi férfi nem sír" - Házipatika.com, 2021. március 5.
  5. "Egy lány ne legyen dühös" – Nemi sztereotípiák gyerekkorban - Házipatika.com, 2021. július 11.
  6. Tényleg a hagyományos család pusztulását hozza a "gender-ideológia"? Gyors szájbarágó, hogy képbe kerülj a társadalmi nemről Noizz.hu, 2020. augusztus 14.
  7. A szakemberek nem akarják cserben hagyni az LMBTQI fiatalokat - Háttér Társaság sajtóközlemény, 2021.07.30.

További információk[szerkesztés]