Heteronormativitás
| LMBT témájú szócikkek |
|---|
 |
| Szexuális irányultság/identitás |
|
Homoszexualitás |
| Nemi identitás |
|
Transzneműség |
| Történelem |
| Társadalmi megítélés |
| Mozgalom |
|
Homofil mozgalom |
| Jog |
A heteronormativitás azon normák (értékek és viselkedési szabályok) összessége, amelyek az embereket két egymást kiegészítő, eltérő szerepekkel rendelkező nemre (férfiakra és nőkre) osztják, illetve amelyek a heteroszexuális kapcsolatot tekintik az egyetlen elfogadható szexuális irányultságnak. A heteronormativitás tehát a biológiai nem, a nemi identitás, a nemi szerepek és a szexuális irányultság illeszkedését hirdeti, ami ettől eltér, az "természetellenes", "beteges", "deviáns".
A fogalom eredete[szerkesztés]
A fogalmat Michael Warner 1991-ben közzétett cikkében[1] alkotta meg, amely azóta a queer-elmélet alapirodalmának számít. A fogalom nagyban épít Gayle Rubin "sex/gender system",[2] Adrienne Rich kötelező heteroszexualitás[3] és Judith Butler heteroszexuális mátrix[4] fogalmára.
Samuel A. Chambers hangsúlyozza, hogy a heteronormativitás fogalmának megértése azért fontos, hogy ezáltal feltárhassuk azon elvárásainkat és korlátainkat, amelyek a heteroszexualitás normatívnak tekintéséből adódnak.[5][6]
A fogalom használata[szerkesztés]
A fogalmat gyakran használják a homofóbia szó szinonimájaként, bár az utóbbi az egyéni beállítódásra és gyakorlatra, a heteronormativitás pedig a társadalom szintjén jelen lévő normákra összpontosít.
A heteronormativitás felismerése amiatt is fontos, mert megkönnyítheti azoknak a személyeknek az önkifejezését, akik szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk következtében nem illeszkednek a társadalom által normatívnak tekintett keretbe.[7] A heteronormatív hozzáállás tulajdonképpen azt az előfeltevést takarja, hogy minden ember heteroszexuális és bináris nemű (tehát nő vagy férfi).[8] Emiatt ez a jelenség stigmatizáló és marginalizáló hatással lehet az LMBT+ közösség tagjaira nézve, elvezetve a jogszabályi szintű hátrányos megkülönbözetésig (pl. a házasság vagy az örökbefogadás terén) illetve a hétköznapi diszkriminációig, erőszakig.[9]
Médiabeli reprezentáció[szerkesztés]
Kutatások bizonyították, hogy a képernyőn megjelenő nem heteroszexuális karakterek csökkentik a nézőben lévő előítéleteket az adott csoporttal szemben.[10] A filmes műsorkészítők is törekednek arra, hogy a megjelenő tartalmak minél inkluzívabbak legyenek, és ábrázoljanak leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű szereplőket is.[11] Azonban az LMBT+ közösség tagjainak médiareprezentációja nagyrészből meleg férfiak ábrázolásából áll.[11] Ennek következtében az interszex emberek például szinte egyáltalán nem jelennek meg a médiában, holott az össznépesség 1%-át teszik ki.[12] Ahol pedig mégis megjelenik ez a csoport (főként sportról szóló hírekben), ott nem magyarázzák meg, hogy kik is ők, csupán a problémákat vetik fel létezésük kapcsán (vagyis hogy az adott embert nőnek vagy férfinek tekintsük-e, ami a sport nemileg erősen bináris világában égető kérdésnek tűnik), de nyilvánvalóan ezeknek a felvetéseknek csak heteronormatív szemléletben van létjogosultságuk.[13]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Michael Warner (1991). „Introduction: Fear of a Queer Planet”. Social Text 9 (4), 3–17. o.
- ↑ Gayle Rubin.szerk.: Rayna Reiter: The Traffic in Women: Notes on the 'Political Economy' of Sex, Toward an Anthropology of Women. Monthly Review Press (1975). ISBN 0853453721
- ↑ Adrienne Rich (1980). „Compulsory Heterosexuality and Lesbian Existence”. Signs: Journal of Women in Culture and Society 5, 631-60. o.
- ↑ Judith Butler. Problémás nem: Feminizmus és az identitás felforgatása. Balassi Kiadó (2007). ISBN 963-506-658-9
- ↑ Samuel A. Chambers, "Telepistemology of the Closet; Or, the Queer Politics of Six Feet Under". Journal of American Culture 26.1: 24–41, 2003
- ↑ Samuel A. Chambers, "Revisiting the Closet: Reading Sexuality in Six Feet Under, in Reading Six Feet Under. McCabe and Akass, eds. IB Taurus, 2005
- ↑ Lovaas, Karen, and Mercilee M. Jenkins. "Charting a Path through the 'Desert of Nothing.'" Sexualities and Communication in Everyday Life: A Reader. 8 July 2006. Sage Publications Inc. 5 May 2008
- ↑ DeFrancisco, Victoria (2014). Gender in Communication. U.S.A: SAGE Publication, Inc. p. 16. ISBN 978-1-4522-2009-3.
- ↑ Laurie, Timothy; Stark, Hannah (2012), "Reconsidering Kinship: Beyond the Nuclear Family With Deleuze and Guattari", Cultural Studies Review, 18 (1): 19–39, doi:10.5130/csr.v18i1.1612
- ↑ Stelter, Brian (2012-05-08). "Gay on TV: It’s All in the Family". The New York Times. ISSN 0362-4331. Retrieved 2016-12-12.
- ↑ a b Egner, Jeremy (2015-10-27). "More Gay and Transgender Characters Are on TV, Report Shows". The New York Times. ISSN 0362-4331. Retrieved 2016-12-12.
- ↑ Kerry, Stephen (2011), ‘Representation of intersex in news media: the case of Kathleen Worrall’, Journal of Gender Studies, 20 (3), 263-77.
- ↑ CNN, By Stephanie Busari. "Gender row athlete: What is intersexuality? - CNN.com". edition.cnn.com. Retrieved 2016-12-12.