Ugrás a tartalomhoz

Queerelmélet

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A queerelmélet (/kwir/, kiejtése) a társadalmi nemek elmélete (gender studies) egyik alterülete, amely az 1990-es években a meleg és leszbikus tanulmányokból alakult ki. A megközelítés nagyban épít a posztstrukturalista, dekonstrukciós módszerekre; a társadalmi nem és a szexuális irányultság konstruktivista olvasatát adja. A transzfeminizmus ideológiája szorosan ráépül.

A queer jelentése

[szerkesztés]

A queer szó jelentése eredetileg "furcsa", "különös", "abnormális". Napjainkban minden olyan emberre vonatkozhat, aki nem kizárólagosan heteroszexuális, azaz bármi módon „kilóg” a társadalom hagyományos sémáiból. A kifejezés tágabb értelmezésben a szexuális kisebbség korrekt és diszkrét meghatározása. A harmadik hullámos feminizmus időszakával párhuzamosan az angol és a nemzetközi szakirodalomban is teret nyert; szakszóként magyarul is előfordul.

Az elmélet kifejtése

[szerkesztés]

A nemi identitások és a szexuális irányultságok diverzitását vállaltan befogadó harmadik hullámos feminizmus interszekcionális (metszetszemléletű) paradigmájának hatására napjainkban kibontakozó LMBTQ elméletek alapjaiban kérdőjelezik meg az addig a közösségről alkotott domináns medikalizáló homoszexualitás-képet, bontják le a leszbikus és meleg identitásokat övező ártalmas sztereotípiákat, és térképezik fel a meleg és leszbikus identitások és identitáspolitikák tevékenységét az eltérő helyszíneken és korszakokban, figyelembe véve azok patriarchális, kapitalista, rasszista, környezetszennyező és egyéb rendszerszintű elnyomásokkal arányos dinamikáját. Tehát sokan megkérdőjelezik a leszbikus és meleg kategóriákat, és bevezetik a nemi és szexuális határokat elmosó queer elnevezést. A nemi identitás férfi és nő binaris felosztásának korlátait a korábban a genderqueer, újabban pedig a nembináris irányzat töri meg. Magyarországon a 2010-es évek elején kezdett meghonosodni. A széleskörűbb elterjedésével együtt hamar pozitív fogadtatásra talált. A kritikusai a feminista és az LMBTQ közösség szövetségének térnyerését, illetve a kölcsönös szolidaritást a nők és az LMBTQ emberek elnyomásával plusz teherként élik meg, az alulinformáltság és a konstruktív párbeszéd hiánya miatt az ismeretlentől tartva félnek a determinált határok konfliktusvállalással járó lebontásától és kibővítésétől. A berögzült szexista nemi szerepminták elutasítását a maszkulin meleg férfiak közül sokan a szabad (szexuális) mozgásterük korlátozásának tekintik.

David M. Halperin műveiben amellett érvel, hogy a homoszexualitás fogalma nem alkalmazható az ókori szexualitás kapcsán, mivel az, amit ma homoszexualitás alatt értünk, elválaszthatatlanul kapcsolódik a modernitáshoz. Halperin nem azt állítja, hogy az ókorban nem létezett az azonos neműek közti szexuális kapcsolat, hanem hogy az ókori emberek számára egészen mást jelentett az ilyen szexuális kapcsolat, mint a mai homoszexuálisok számára.

Jeffrey Weeks azt állítja, hogy az azonos neműek közti szexuális és érzelmi kapcsolatok minden társadalomban jelen vannak, de az, ahogyan az emberek (akár maguk a homoszexuálisok, akár a kívülállók) viszonyulnak hozzá, radikálisan eltérő az egyes társadalmakban, történelmi korokban. A homoszexualitás mint sajátos identitás kialakulása szerinte csak a 19. századra tehető. Marxista indíttatású elemzéseiben amellett érvel, hogy ez a változás a kapitalizmus kibontakozásával és az urbanizációval hozható összefüggésbe, mivel ez tette lehetővé a családi és szexuális viszonyok átrendeződését.

Média

[szerkesztés]

A Queer as folk (magyar címén A fiúk a klubból) című brit, majd amerikai–kanadai koprodukciós televíziós sorozat volt talán a legnépszerűbb eddig, amely a queer kifejezést a homoszexuálisok, leszbikusok, biszexuálisok, transzneműek összefoglaló megnevezéseként alkalmazta.

Szakirodalom

[szerkesztés]
  • Annamarie Jagose: Bevezetés a queer-elméletbe. Bp.: Új Mandátum, 2003 (ISBN 963-9494-18-6)
  • Tamsin Spargo: Foucault és a többszörös nemi identitás elmélete. Pécs: Alexandra, 2003. (ISBN 963-368-419-6)
  • Marko Jurčić: A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex személyek ellen elkövetett gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak támogatása. Gyakorlati kézikönyv; ford. Kárpáti József; Háttér Társaság, Bp., 2018

Fontosabb fogalmak, kifejezések

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]