Ugrás a tartalomhoz

Társadalmi nem

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A társadalmi nem (angolul: gender, fonetikus írásmóddal: dzsender) olyan tanult (nem biológiai) tulajdonságok, szerepek, viselkedésmódok halmaza, amelyet a társadalom elvár az egyéntől biológiai neme alapján.[1][2]

Terminológia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az angol gender szó eredetileg nyelvtani nemet is jelentett, de a 20. század második felétől a társadalomtudományokban és az orvosi-pszichológiai szakirodalomban egyre inkább a biológiai nemtől megkülönböztetett társadalmi és identitásbeli jelenségek megnevezésére használták.[3] Magyarul több fordítása és használata terjedt el: társadalmi nem, gender, ritkábban szociális nem. A magyar köznyelvben a gender szó gyakran nem pusztán tudományos fogalomként, hanem politikai és világnézeti viták jelölőjeként is megjelenik.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai előzmények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemi szerepek társadalmi eredetéről szóló gondolkodás nem a 20. század végén kezdődött. Mary Wollstonecraft, John Stuart Mill, Friedrich Engels, majd a 20. századi feminista szerzők már korábban is bírálták azokat a társadalmi rendeket, amelyek a férfiak és nők eltérő társadalmi helyzetét kizárólag természetes vagy isteni eredetű különbségekkel magyarázták. Simone de Beauvoir 1949-ben megjelent A második nem című művében fogalmazta meg híressé vált mondatát: „Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik.”[4] E kijelentés később a társadalmi nemekről szóló elméletek egyik gyakran idézett előzményévé vált.

A gender kifejezést a 20. század közepén kezdték a nemi identitással és a nemi szerepekkel kapcsolatos orvosi és pszichológiai szakirodalomban elkülöníteni a biológiai nemtől. John Money és munkatársai az 1950-es években interszexuális személyekkel kapcsolatos kutatásaikban használták a gender role kifejezést.[5] Robert Stoller pszichoanalitikus az 1960-as években a gender identity fogalmát használta, majd 1968-ban Sex and Gender című munkájában a férfiasság és nőiesség pszichológiai fejlődését vizsgálta.[6] Ettől kezdve számítjuk a gender, a társadalmi nem fogalmának megszületését. [7]

A fogalom társadalomtudományi elterjedése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A társadalomtudományokban a sex és gender megkülönböztetésének szélesebb elterjedéséhez Ann Oakley 1972-ben megjelent Sex, Gender and Society című könyve is hozzájárult. Oakley a biológiai nem és a társadalmi nemi szerepek elkülönítését használta a férfiak és nők közötti társadalmi egyenlőtlenségek elemzésére.[8]

Az 1970-es évektől a fogalom a feminista elméletekben, az antropológiai és szociológiai kutatásokban, majd a gender studies intézményesülő területén is központi szerepet kapott. Gayle Rubin 1975-ös tanulmánya a „sex/gender system” kifejezést használta a társadalmi viszonyok elemzésére.[9]

Az 1990-es évektől Judith Butler munkái jelentősen befolyásolták a nemi identitásról és a társadalmi nem performatív jellegéről szóló elméleteket. Butler Gender Trouble című könyvében azt állította, hogy a társadalmi nem nem egyszerűen belső tulajdonság, hanem ismételt társadalmi és nyelvi gyakorlatok révén jön létre.[10] Butler megközelítése nagy hatást gyakorolt a queerelméletre és a társadalmi nemekről szóló posztstrukturalista irányzatokra, ugyanakkor jelentős kritikákat is kiváltott, főként azok részéről, akik szerint az ilyen elméletek túlzottan háttérbe szorítják a testi különbségeket és a biológiai nem jelentőségét.

Nemzetközi közpolitikai elterjedés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gender kifejezés a nemzetközi közpolitikai nyelvben különösen az 1990-es évektől vált elterjedtté. Az 1995-ben Pekingben tartott negyedik nőügyi világkonferencia és a Pekingi Cselekvési Platform a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdításának egyik fő fogalmává tette a társadalmi nemet. Ekkor terjedt szélesebb körben a gender, mint fogalom használata.[11]

Az Európa Tanács 1998-ban a gender mainstreaminget úgy határozta meg, mint a szakpolitikai folyamatok újraszervezését, fejlesztését és értékelését abból a célból, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontja minden szakpolitikában, minden szinten és minden szakaszban megjelenjen.[12] Az Európai Unió intézményei és az ENSZ szervezetei azóta széles körben használják a fogalmat a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség, munkaerőpiaci részvétel, oktatás, egészségügy, családpolitika és erőszakmegelőzés területén. A 2010-es évektől kezdve a nemzetközi ultrakonzervatív, keresztény-fundamentalista és szélsőjobboldali csoportok a jelentéstartalmát álságosan kiforgatva, a nők és a gyerekek érdekvédelmi törekvéseit az LMBTQ közösség szándékos jogfosztására használják.[13][14][15][16][17][18][19][20]

Értelmezése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A társadalmi nemek személyiségvonásait sokszor a maszkulinitás (férfiasság) és a femininitás (nőiesség) között helyezik el (bináris skála), de lehetséges más felosztása a társadalmi nemeknek (korábban a genderqueer, újabban pedig a nembináris). Ezek a tulajdonságok többek közt magukban foglalják a nemi szerepeket, nemi identitást, nemi önkifejezést.[21][3]

Amíg a biológiai nem az interszexualitást kivéve többnyire testileg meghatározott, a társadalmi nemet az adott kultúra és társadalom hozza létre (társadalmilag konstruált), és ezért jellege különbözhet más és más országokban, illetve egyazon társadalomban is változhat az idők folyamán. Ezekhez a társadalmi elvárásokhoz kapcsolódnak nemi sztereotípiák is például, hogy egy férfi nem sír, a nő feladata a család gondozása, a nők érzelmesebbek, míg a férfiak racionálisak, stb. Egyes megközelítések szerint ebből következik, hogy ezek a sztereotípiák nem a biológián alapulnak, hanem a társadalmi gondolkodásmód, illetve a hatalmi viszonyok szülik őket, az egyének pedig gyerekkortól kezdve normaként sajátítják el ezeket.[1][22][23]

Egy ember genderét nemcsak a társadalom, hanem saját maga is meghatározza azon keresztül, ahogyan ezekhez a szerepekhez viszonyul (identitás). A gender mint fogalom használata alapvetően nem a biológiai nemi különbségek tagadását jelenti, csak annyit, hogy ezekből a különbségekből nem következnek természetesen a nemi szerepek, illetve a férfiak és nők közötti társadalmi egyenlőtlenségek.[24] Ezzel kapcsolatban gyakran idézik a társadalmi nemek tudományának egyik megalapozójának, Simone de Beauvoir-nak A második nem című könyvét: „Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik.”[25]

Kutatás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szó jelentése alatt tárgyalt szociológiai, pszichológiai, illetve jogi érintettségű összetett témakörrel legnagyobb arányban az előbbi három tudomány művelői, valamint a feminista és az LMBTQ közösség kutatói foglalkoznak. A társadalmi nem kutatásával foglalkozó szociológiai tudományág a társadalmi nemek tudománya (gender studies). A genderrel kapcsolatos kutatások ma már számos tudományterületen megjelentek, a fentebb soroltakon túl még a nyelvészet (lásd Jane Sunderland munkásságát), az irodalom- vagy a történettudományokban is.[26]

A fogalmat részletesebben vizsgáló elméleti megközelítések és alternatív irányzatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 Antoni Rita: Tisztázzuk: mi a gender-elmélet?
  2. ↑ http://www.who.int/gender-equity-rights/understanding/gender-definition/en/
  3. 1 2 Haig, David (2004. április). "The Inexorable Rise of Gender and the Decline of Sex: Social Change in Academic Titles, 1945–2001" (PDF). Archives of Sexual Behavior. 33 (2): 87–96. doi:10.1023/B:ASEB.0000014323.56281.0d. PMID 15146141. 2012. június 15. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. {{cite journal}}: Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó)
  4. ↑ Beauvoir, Simone de (1969). A második nem. Budapest: Gondolat.
  5. ↑ Money, John; Hampson, Joan G.; Hampson, John L. (1955). "An Examination of Some Basic Sexual Concepts: The Evidence of Human Hermaphroditism". Bulletin of the Johns Hopkins Hospital (angol nyelven). 97: 301–319. PMID 13260820.
  6. ↑ Stoller, Robert J. (1968). Sex and Gender: On the Development of Masculinity and Femininity (angol nyelven). New York: Science House.
  7. ↑ Antoni Rita - Az ENSZ a nők helyzetének javításáért (Nőkért.hu, 2013.12.22.)
  8. ↑ Oakley, Ann (1972). Sex, Gender and Society (angol nyelven). London: Temple Smith. ISBN 9780064958712. {{cite book}}: Check |isbn= value: checksum (súgó)
  9. ↑ Rubin, Gayle (1975). Reiter, Rayna R. (ed.). "The Traffic in Women: Notes on the "Political Economy" of Sex". Toward an Anthropology of Women (angol nyelven). Monthly Review Press: 157–210.
  10. ↑ Butler, Judith (1990). Gender Trouble: Feminism and the Subversion of Identity (angol nyelven). New York: Routledge. ISBN 9780415900430.
  11. ↑ "Beijing Declaration and Platform for Action". UN Women (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. május 7.
  12. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) „coe-mainstreaming” nevű lábjegyzeteknek
  13. ↑ "2023 Anti-Trans Bills: Trans Legislation Tracker". translegislation.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. április 1.
  14. ↑ Religious Extremist Funders Aagainst Human Rights for Sexuality and Reproductive Health in Europe 2009 - 2018 - Európai Parlament, 2018 ISBN 978 2 93102920 6
  15. ↑ EXPOSED: THE WORLD CONGRESS OF FAMILIES AN AMERICAN ORGANIZATION EXPORTING HATE — JUNE 2015 UPDATE - Human Rights Campaign, 2015
  16. ↑ Rutai Lili - Pár év alatt 58 milliárd forintot költött el genderellenes projektekre Magyarország egy brüsszeli szervezet jelentése szerint (444.hu, 2025.07.14)
  17. ↑ Alter Emese, Antoni Rita, Kutassy Dorottya - A „genderideológia” mint politikai svájci bicska (szabadnem.444.hu, 2025.08.05.)
  18. ↑ Zsirka Hella - A transzfób narratívák eredete és hatásuk a közösségre (444.hu, 2025.09.27.)
  19. ↑ Szőnyi Szilárd - Föltámadott a gender / Családbarát megfontolások a nemek forradalmáról (Heti Válasz Kiadó, 2017) ISBN 9789639461628
  20. ↑ Szilvay Gergely - A gender-elmélet kritikája / Töprengések az antropológiai forradalomról a feminizmustól a transzneműségig (Jogállam és Igazság Nonprofit Kft., 2021) ISBN 9786158146753
  21. ↑ Udry, J. Richard (1994. november). "The Nature of Gender" (PDF). Demography. 31 (4): 561–573. doi:10.2307/2061790. JSTOR 2061790. PMID 7890091. 2017. szeptember 2. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. június 30.
  22. ↑ http://www.matarka.hu/koz/ISSN_1219-543X/tomus_11_fas_1_2006/ISSN_1219-543X_tomus_11_fas_1_2006_055-068.pdf
  23. ↑ https://adatbank.ro/vendeg/htmlk/pdf6622.pdf
  24. ↑ http://phoenix-ngo.sk/wp-content/uploads/2014/11/Gender-Studies-učebnica.pdf
  25. ↑ Simone de Beauvoir: A második nem, Gondolat, Bp. 1969.
  26. ↑ Eörsi Sarolta: A genderkutatás intézményesülése: Közel a fősodorhoz

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Társadalmi_nem&oldid=29209400”