Interszexualitás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A harmadik Nemzetközi Interszex Fórum résztvevői, Málta, 2013. december
Interszex zászló

Az interszexuális vagy interszex emberek olyan biológiai nemi jellegzetességekkel rendelkeznek, amelyek nem sorolhatóak be kizárólagosan tipikus női vagy férfi kategóriába, vagy mindkettőnek megfelelnek.[1][2][2] Ezek a különbözőségek megjelenhetnek a kromoszómákban, nemi mirigyekben, hormonokban vagy nemi szervekben is, tehát eredményezhetnek kívülről látható vagy nem látható tulajdonságokat. Nehéz megbecsülni hány ember interszexuális, a legtöbb számítás 0,5-1,7% közé teszi, amely nagyjából olyan gyakori, mint a vörös haj.[3][4]

Az interszexuális jelző nem az egyén nemi identitását vagy szexuális irányultságát írja le, hanem egy testi állapotot. Ugyanúgy azonosíthatják magukat férfiként, nőként, transzneműként vagy egyéb nemi identitással, illetve lehetnek heteroszexuálisak, homoszexuálisak, stb. Előfordul, hogy egy interszex embert születésekor fiúként vagy lányként sorolják be, és eszerint is nevelik, de később mégis más nemi identitása lesz.[2]

A történelem során az interszex embereket hermafroditaként is hívták, ám ez a megnevezés ma már nem használatos, félrevezető és általában megbélyegző.[3] Az orvosi szakirodalom az interszexualitás helyett jelenleg a szexuális fejlődési zavart (DSD, disorders of sex development) használja, ám ezt számos interszex ember és szervezet ellenzi, mivel feleslegesen patologizálja, orvosilag kezelendőnek írja le ezt az állapotot.[5][6]

Az interszex embereknek gyakran kell szembenézniük megbélyegzéssel vagy diszkriminációval, gyakran születésüktől fogva. Ezek akár olyan súlyos formákat is ölthetnek mint a csecsemőgyilkosság, elhagyás vagy a család általi stigmatizáció. Világszerte előforduló gyakorlat, hogy az interszex csecsemőket vagy gyerekeket, akik például nem egyértelműen bekategorizálható nemi szervvel rendelkeznek, műtéti vagy hormonális csonkító és „normalizáló” beavatkozásnak vetik alá, hogy társadalmilag elfogadott nemi jegyekkel rendelkezzenek.[1] Ezek a műtétek széles körben vitatottak, mivel inkább kozmetikai, mint orvosi jellegűek, illetve a gyerekek beleegyezése nélkül történnek.[7][8] Ezek a műtétek sokszor egész életen át tartó fizikai és pszichés károkat okoznak.[3] Ezt az orvosi gyakorlatot egyre gyakrabban tekintik az emberi jogok megsértésének, és több emberi jogi és etikai szervezet[9][10] adott ki nyilatkozatot ez ügyben. 2015-ben a világon elsőként Málta és Görögország fogadott el olyan törvényt, amely védi az interszex embereket a hátrányos megkülönböztetéstől, Máltán pedig külön törvény védi az interszex emberek testi önállóságát és integritását.[1]

Az interszexualitást gyakran az LMBT-mozgalom részeként tekintik (LMBTI), bár kapcsolódása elég összetett. Emi Koyama szerint az LMBTI nem alkalmas arra, hogy az interszex embereket érintő emberi jogi problémákat orvosolja, azt a téves benyomást keltheti, hogy az LMBT embereket védő törvények az interszex embereket is védik.[11] Más vélemények szerint bár az interszexuális emberek lehetnek heteroszexuálisak vagy vonzódhatnak a saját nemükhöz is, az LMBT aktivizmus általánosságban küzd az olyan emberek jogaiért, akik az elvárt bináris biológiai és társadalmi nemi normákon kívül esnek.[12][13]

Meghatározás[szerkesztés]

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala szerint

Az interszex emberek olyan biológiai nemi jegyekkel (többek között nemi szervek, mirigyek, kromoszómák) születtek, amelyek nem illenek bele a férfi és női testek tipikus bináris elképzeléseibe.

Az interszex egy gyűjtőfogalom, amely az emberi test számos természetes változatának leírására szolgál. Egyes esetekben az interszex jegyek már születéskor láthatóak, máskor pedig a pubertáskorban jelennek meg. Némely kromoszomális interszex variáció egyáltalán nem észlelhető kívülről.[14]

Születéskor egy ember biológiai nemét több tényező határozza meg, ide tartozik:[15]

Azokat az embereket, akik születéskor nem kizárólag tipikusan férfi vagy kizárólag tipikusan női jegyekkel rendelkeznek, interszexuálisnak vagy interszexnek hívjuk.[16]

Egyes interszex jegyek nem mindig láthatók születéskor: vannak csecsemők, akik nem egyértelműen besorolható nemi szervekkel születnek, vannak, akiknek belső szervei (herék, petefészek) nem egyértelműen meghatározható. Előfordul, hogy az egyén nem tudja magáról, hogy interszex, nem látható a külsején, és csak akkor derül ki, ha valamiért genetikai tesztnek veti alá magát.

Események[szerkesztés]

Az interszex tudatosság napja (Intersex Awareness Day) egy nemzetközi ünnep október 26-án, amely felhívja a figyelmet azokra a kihívásokra, amelyekkel az interszex embereknek kell szembenézniük. 1996-ban Bostonban ezen a napon tartottak először nyilvános demonstráció interszex emberek.[17][18]

Az interszex emlékezés napját (Intersex Day of Remembrance), más néven az interszex szolidaritás napját világszerte november 8-án tartják. Ezen a napon született Herculine Barbin, egy 19. századi francia interszex ember, akinek emlékiratait Michel Foucault fedezte fel és adta ki Herculine Barbin, más néven Alexina B. címmel.[19]

Interszexualitás a kultúrában[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Alexander Galajda, a balkezes költő színre lép (szerző: Maria Georg Hoffmann)
  • Egy test, két lélek (szerző: Jeffrey Eugenides)
  • Herculine Barbin, más néven Alexina B. (szerző: Michel Foucault)

Filmek[szerkesztés]

  • Baj van a nemével (rendező: Roz Mortimer)
  • Both (rendező: Lisset Barcellos)
  • Intersex Exposition: Full Monty (rendező: Shorona se Mbessakwini)
  • Shotgun (rendező: Jordy Jones)
  • Tintahalriadó (rendező: Elisabeth Scharang)
  • XXY (rendező: Lucia Puenzo)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c http://lmbtszovetseg.hu/sites/default/files/mezo/file/lmbtszov_interszexhogyansegithetsz.pdf
  2. a b c https://unfe.org/system/unfe-65-Intersex_Factsheet_ENGLISH.pdf
  3. a b c Archivált másolat. [2018. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 27.)
  4. https://www.scp.nl/dsresource?objectid=8cf44ca6-f696-4097-9032-2254c81a33eb
  5. http://oiiinternational.com/2602/terminology-intersex/
  6. https://rm.coe.int/16806da5d4
  7. Archivált másolat. [2018. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 27.)
  8. Submission 88 to the Australian Senate inquiry on the involuntary or coerced sterilisation of people with disabilities in Australia Archiválva 2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben., Australasian Paediatric Endocrine Group (APEG), 27 June 2013
  9. Report of the UN Special Rapporteur on Torture Archiválva 2016. augusztus 24-i dátummal a Wayback Machine-ben., Office of the UN High Commissioner for Human Rights, February 2013.
  10. Eliminating forced, coercive and otherwise involuntary sterilization, An interagency statement Archiválva 2015. július 11-i dátummal a Wayback Machine-ben., World Health Organization, May 2014.
  11. Koyama, Emi: Adding the "I": Does Intersex Belong in the LGBT Movement?. Intersex Initiative. [2016. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva].
  12. Intersex for allies, 2012. november 21. [2016. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
  13. OII releases new resource on intersex issues Archiválva 2014. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben., Intersex for allies and Making services intersex inclusive by Organisation Intersex International Australia, via Gay News Network, 2 June 2014.
  14. Free & Equal Campaign Fact Sheet: Intersex. United Nations Office of the High Commissioner for Human Rights, 2015 [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  15. Knox, David; Schacht, Caroline. (2010) Choices in Relationships: An Introduction to Marriage and the Family Archiválva 2015. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben.. 11 ed. Cengage Learning. ISBN 9781111833220. p. 64.
  16. What is intersex?. Intersex Society of North America. [2013. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 18.)
  17. Holmes, Morgan: When Max Beck and Morgan Holmes went to Boston. Intersex Day , 2015. október 17. [2015. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
  18. http://transvanilla.hu/hirek/ma-az-interszexualitasra-hivjuk-fel-a-figyelmet-vilagszerte
  19. Michel Foucault. Herculine Barbin, más néven Alexina B.. Jószöveg Műhely Kiadó (1997) 

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Intersex című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Angolul[szerkesztés]