Hétköznapi hímsovinizmus

A micromachismo, magyar fordításokban hétköznapi hímsovinizmus a feminizmushoz köthető elmélet, mely a nemi erőszak kultúrájával, a gender-alapú erőszakkal vagy nők elleni erőszakkal helyezhető párhuzamba, mások szerint azok hátteréül szolgál.

A kifejezés eredete

„	Feltétlenül át kell látnunk, hogyan épülnek be a hatalom nagy stratégiái az apróbb hatalmi viszonyokba, és hogyan találják meg bennük működési feltételeiket… A hatalom átalakításának első lépése, hogy rámutassunk ezekre az apróbb hatalmi viszonyokra, felfedjük őket, és megmondjuk, ki mit tett.	”
– Beszélgetések Michel Foucault-val, Ornicar, Paris, 1977, 10. szám, 62-93. oldal

Luis Bonino argentin származású, Spanyolországban élő pszichiáter és pszichoterapeuta 1990-ben alkotta meg a „micromachismos” kifejezést, amely magyarul a hétköznapi hímsovinizmus nevet kapta. Véleménye szerint a hétköznapi hímsovinizmus a párkapcsolati erőszaknak az a formája, amelyet még nem nevezünk annak – a férfiak „apró” kontrolláló, erőszakos és uralmi megnyilvánulásai alkotják.

A spanyol szókapcsolat két tagjából az első (micro) a francia szociológus, Michel Foucault által leírt „apróbb hatalmi viszonyokra” utal. A második tag (machismo), amely a spanyol nyelvben eredetileg egyszerre utalt a férfiuralom ideológiájára és az ezen a felfogáson alapuló túlzó viselkedésre, a köznyelvbe mint a nőket alsóbbrendű lényként kezelő, őket ezen az alapon diszkrimináló magatartást jelölő, negatív kicsengésű szó vonult be.

A mai magyar nyelvhasználatban a macsó szónak nincsen egyértelműen a hagyományos férfiszerepet érintő kritikus felhangja – inkább az idealizált „férfias férfi” képét közvetíti –, ezért választotta a fordító a "hétköznapi hímsovinizmus" és a ritkábban használatos "hegemón maszkulinitás" elnevezést.

A szakirodalomban (például: Miller, Bourdieu, Glick, Castañeda és a magyar akadémikusok között Hadas Miklós) szokás még a jelenséget más nevekkel is illetni: kis zsarnokság, intim terrorizmus, „puha”, „gyenge” vagy „alacsony intenzitású” erőszak, uralmi trükkök, láthatatlan hímsovinizmus, esetleg jóindulatú szexizmus.

Megjelenési formái

A fenti szexista magatartásformák nagy része mögött nem bújik meg okvetlenül szándékosság, rosszakarat, inkább a nőkkel folytatott együttélés automatikus, átgondolatlan, illetve sok esetben mélyen és rosszul rögzült szokásairól van szó. Más attitűdök és a nemek közötti hierarchiát tápláló dinamikák pedig tudatosak. Mindkét esetben a férfiak szakértő módon használják és alkalmazzák ezeket a nők kárára, a férfivé válás során a nemi szerepekre szocializálódás során szerzett gyakorlati tapasztalataik révén.

A nyilvánvalóság csökkenő sorrendjében:

• Kényszerítő jellegű
• Válsághelyzetben alkalmazott
• Burkolt
• Haszonelvű

A hétköznapi hímsovinizmusra is igaz, hogy alkalmi megnyilvánulásait nők is elkövetik, akár elég nagy gyakorisággal is. A fogalom megalkotói szerint a párkapcsolati erőszak egyéb megnyilvánulásai formái is egy szisztematikus magatartás – a férfiuralom strukturális fenntartását, illetve helyreállítását szolgáló nagyobb stratégia, illetve kultúra – részei.

Luis Bonino írásának megjelenését követően, a jelenség látótérbe kerülésével egyre bővült a hétköznapi hímsovinizmus jellemzőinek listája. A nőket érintő erőszak megítélésének megváltozását többek között az elmúlt évtizedek (feminista) ideológiai és nyelvpolitikai hangsúlyváltozásai hozták magukkal, ennek következtében a közgondolkodásban élő és társadalmilag elítélt erőszak-kép fokozatosan kiszélesedett (a verbális erőszakot, a lelki terrort, az úgynevezett gazdasági erőszakot vagy a megfélemlítést is beleértik), továbbá a média, egyes politikai erők és jogvédő szervezetek politikai-jogi-társadalmi fellépést követelnek az általuk negatívnak ítélt jelenségek ellen.

Források

• Luis Bonino–Szil Péter: Hétköznapi hímsovinizmus. A párkapcsolati erőszak, amit még nem nevezünk annak; közreműködik: Kuszing Gábor; Habeas Corpus Munkacsoport, Budapest, 2006
• Hadas, Miklós. A maszkulinitás társadalmi konstrukciói és reprezentációi (pdf), Akadémiai doktori értekezés (2009)