Személyiségzavar

A személyiségzavar nem betegség, hanem a személyiséget jellemző állapot, bizonyos személyiségvonás(ok) szélsőséges megnyilvánulása. Gyakran a társas kapcsolatokban jelentkező konfliktusként manifesztálódik, illetve megnehezíti vagy ellehetetleníti a normális életvitelt (mindennapos szükségletek ellátása, munkavégzés, szociális kapcsolatok stb.).

Bár számos megjelenési formája van, jellemző rá egyfajta fokozott rugalmatlanság, a környezethez való alkalmazkodás hiánya. Gyakori, hogy az érintett személy környezete az egyénnél is jobban szenved. Mivel az illető sokszor nem tud a probléma létezéséről, ezért nem kér, illetve nem is fogad el segítséget. Leggyakrabban serdülő- vagy fiatalfelnőtt korban válik felismerhetővé, de bizonyos formái előfordulhatnak gyermekkorban is. Gyakran pszichés betegségekkel együtt jelentkezik (komorbiditás), de önállóan is előfordul.

A DSM-V multiaxiális diagnosztikai rendszerének második tengelyén szerepel. Prevalenciája a teljes lakosságban 5-15% közé tehető.

Csoportosításuk (DSM-V szerint)

A kategóriák nem különülnek el szigorúan, néhol átfedésben vannak egymással, valamint egy személynél több személyiségzavar is jelen lehet.

Excentrikus (különc) személyiségzavarok – A csoport

1. Paranoid személyiségzavar
2. Skizoid személyiségzavar
3. Skizotip személyiségzavar

Dramatikus (teátrális) személyiségzavarok – B csoport

1. Antiszociális személyiségzavar
2. Borderline személyiségzavar
3. Hisztrionikus személyiségzavar
4. Narcisztikus személyiségzavar

Szorongásos személyiségzavarok – C csoport

1. Elkerülő személyiségzavar
2. Dependens személyiségzavar
3. Rögeszmés-kényszeres személyiségzavar

Egyéb személyiségzavarok

• Passzív-agresszív személyiségzavar
• Szenzitív személyiségzavar
• Depresszív személyiségzavar
• Hipertím személyiségzavar
• Irritábilis személyiségzavar