Ugrás a tartalomhoz

Hans Asperger

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hans Asperger
SzületettJohann Hans Friedrich Karl Asperger
1906. február 18.[1][2][3][4]
Bécs
Elhunyt1980. október 21. (74 évesen)[1][2][3][4]
Bécs
Állampolgárságaosztrák
Foglalkozása
IskoláiBécsi Egyetem
KitüntetéseiKardinal-Innitzer-Preis
SírhelyeNeustifter Friedhof[5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Hans Asperger témájú médiaállományokat.

Hans Asperger (Bécs, 1906. február 18. – Bécs, 1980. október 21.) osztrák orvos, gyógypedagógus, egyetemi tanár.

Életútja

[szerkesztés]

Fiatalon aktív tagja a „Neuland” katolikus ifjúsági mozgalomnak. Orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen (1931-ben) végezte, gyermekszakorvosi képesítést is ott szerzett a gyermekklinikán, 1943-ban habilitált (Die autistischen Psychopathen im Kindesalter). 1957-62 között az innsbrucki, 1962-77 között a bécsi egyetem gyermekklinikáján professzor. Asperger az osztrák gyógyító pedagógiai irányzat egyik vezető egyénisége, akinek többek között a gyógyító nevelési terápiáról (heilpädagogische Therapie) közölt megállapításai jelentősek (Vértes, 1990). Gyermek-neuropszichiátriai munkásságában kiemelkedő a szakirodalomban az autizmus-spektrumhoz tartozó Asperger-szindróma leírása.

Asperger az osztrák gyógypedagógiai társaság (Österr. Gesellschaft für Heilpädagogik) elnöke (1946-80), hasonlóan elnöke vagy tagja több orvosi és pedagógiai tudományos vagy szakmai szervezetnek, tiszteletbeli professzor (1965) a müncheni egyemen, több mint 300 szakmai publikáció szerzője.

Újabb viták személye körül: a náci eszmékkel való szimpátiája

[szerkesztés]

Nyolc évig tartó kutatás végén vonta le a következtetést a Bécsi Orvosi Egyetem kutatócsoportja, hogy az autizmus-kutatás úttörője részt vett a Harmadik Birodalom eutanázia-programjában, és gyakorlatilag gyerekeket ítélt halálra azzal, hogy életre alkalmatlannak nyilvánította őket a náci birodalom fajtisztasági elméleteit érvényre juttatva.[6] Herwig Czech, a bécsi orvosi egyetem kutatója és társai a kutatás eredményeit egy 43 oldalas tanulmányban foglalták össze.[7]

A új kutatások

[szerkesztés]

Az áttanulmányozott korabeli iratokból kiderült, hogy Asperger rendszeresen gyerekeket küldött az Am Spiegelgrund klinikára, ami a harmadik birodalom eutanázia-programjának egyik gyűjtőhelye volt, és ahol 1940 és 1945 között csaknem nyolcszáz életre alkalmatlannak nyilvánított gyermek vesztette életét, köztük sokat a hírhedt gyermekeutanázia programban öltek meg. Czech szerint Asperger arról készített feljegyzéseket, hogy a gyógyíthatatlan, örökletes betegségekben szenvedőkkel szemben korlátozó lépéseket kell tenni, mivel a német fajjal szembeni felelősségtudat – a nácik szerint – ezt követeli meg. A szerző keményen bírálja az Aspergerről angolul megjelent könyvek és tanulmányok szerzőit is, amiért azok "nagyon megengedőek" Aspergerrel szemben, még akkor is, ha nagyon korlátozott ismereteknek és forrásoknak voltak eddig a birtokában.

Arra vonatkozólag nem találtak közvetlen bizonyítékot a bécsi kutatók, hogy Asperger szándékosan és egyenesen küldött volna halálba általa "autisztikus pszichopataként" leírt pácienseket, de a felállított diagnózisa sokuknak járt tragikus következményekkel és jelentett komoly terhet még a II. világháború vége után is.[8]

A következmények

[szerkesztés]

Az említett Molecular Autism-ban megjelent cikk szerkesztői és a lap kiadói tisztában voltak azzal, hogy a publikáció szeléskűrű hullámokat vet majd, de mint mondták, "úgy hisszük, érdemes publikálni annak érdekében, hogy kiderüljön az igazság: egy orvos, akiről sokáig úgy gondoltuk, csak értékes tudással gyarapította a gyermekgyógyászat és a gyermekpszichiátria tudományait, aktívan segítette a nácikat iszonyatos eugenika- és eutanáziaprogramjaikban. Ezt a történelmi bizonyítékot nyilvánossá kell tenni." Ez még akkor is így van, ha egy kanadai tudós hozzátette a Times-ben, hogy "gyakorlatilag minden orvos ebben az időben a náci párt tagja volt, és gyakorlatilag nem volt ellenkezés a mentálisan betegek és fogyatékosok elleni eutanáziaprogrammal szemben, kivéve egy-két szanatórium vezetője és kis számú katolikus püspök részéről”. [9] Ketil Slagstad norvég kutató pedig árnyalja a képet, amikor összefoglaló cikkében azt mondja: "Hans Asperger története, a nácizmus, a gyermekgyilkosság, a háború utáni feledés, a diagnózis születése az 1980-as években, a diagnosztikai kritériumok fokozatos bővülése és az autizmus spektrumzavarok iránti közelmúltbeli nagy érdeklődés példák a diagnózisok történelmi és változó természetére: a diagnózisok történelmi konstrukciók, és tükrözik azt a kort és társadalmat, amelyben működnek. Az Asperger-kór és a nácizmus története arra emlékeztet bennünket, hogy a betegség pszichiátriai fogalmát kritikai figyelemmel kell öveznünk és meg is kell azt védeni az emberek életének egyre több területét érintő moralizálássokkal szemben. Ezt a feladatot a német akadémiai pszichiátria nagyon komolyan vette, mivel a történelem tanulságai tudatosították, hogy az orvostudomány és a politika közötti szakadék mennyire átláthatatlan, nem utolsósorban éppen az autoriter rendszerekben."[10]

A szindróma neve

[szerkesztés]

Érdekes kérdés,, hogy továbbra is marad-e Asperger-szindróma a neve az autizmus enyhébb formájának tartott kórképnek? A cikket közlő szaklap, a Molecular Autism szerkesztői arra mutattak rá, hogy amikor 1981-ben először említette így Lorna Wing tudós a betegséget, még természetesen nem lehetett tisztában Asperger bűneivel.[11]

Főműve

[szerkesztés]
  • Heilpädagogik. Wien-New York, 1952 (7. kiad.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Who Named It? (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). Brockhaus . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave . (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  6. ↑ Aktívan együttműködött a náci gyermekeutanázia-programmal az autizmust kutató Dr. Asperger (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi magazin, 2018. április 20. (Hozzáférés: 2025. március 17.)
  7. ↑ Czech, Herwig (2018. december 1.). „Hans Asperger, National Socialism, and “race hygiene” in Nazi-era Vienna” (angol nyelven). Molecular Autism 9 (1), 29. o. DOI:10.1186/s13229-018-0208-6. ISSN 2040-2392. (Hozzáférés: 2025. március 17.) 
  8. ↑ Károly, Nagy Attila: Náci volt, gyerekeket küldött a halálba Hans Asperger (magyar nyelven). index.hu, 2018. április 19. (Hozzáférés: 2025. március 17.)
  9. ↑ Aktívan együttműködött a náci gyermekeutanázia-programmal az autizmust kutató Dr. Asperger (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi magazin, 2018. április 20. (Hozzáférés: 2025. március 17.)
  10. ↑ Slagstad, Ketil (2019. május 16.). „Asperger, nazistene og barna – historien om en diagnoses tilblivelse” (norvég (bokmål) nyelven). Tidsskrift for Den norske legeforening. DOI:10.4045/tidsskr.18.0932. ISSN 0029-2001. (Hozzáférés: 2025. március 17.) 
  11. ↑ Connolly, Kate. „Hans Asperger aided and supported Nazi programme, study says”, The Guardian, 2018. április 19. (Hozzáférés: 2025. március 17.) (brit angol nyelvű) 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Illyés Gy. és mts.: Gyógypedagógiai pszichológia. Budapest, 1968. 364-66.
  • Vértes O. András: Gyógyít-e a gyógyító pedagógia? In: Gyógypedagógiai Szemle, 1990. 3. 163-170.
  • Náci volt, gyerekeket küldött a halálba Hans Asperger - Index, 2018.04.19.
  • Edith Sheffer: Asperger gyermekei. Az autizmusfogalom gyökerei a bécsi nácizmusban; ford. Frank Orsolya; Európa, Bp., 2019

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hans_Asperger&oldid=27983868”