Hans Asperger
| Hans Asperger | |
 | |
| Született | Johann Hans Friedrich Karl Asperger 1906. február 18.[1][2][3][4] Bécs |
| Elhunyt | 1980. október 21. (74 évesen)[1][2][3][4] Bécs |
| Állampolgársága | osztrák |
| Gyermekei | Maria Asperger-Felder |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Bécsi Egyetem |
| Kitüntetései | Kardinal-Innitzer-Preis |
| Sírhelye | Neustifter Friedhof[5] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hans Asperger témájú médiaállományokat. | |
Hans Asperger (Bécs, 1906. február 18. – Bécs, 1980. október 21.) osztrák orvos, gyógypedagógus, egyetemi tanár.
Életútja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bécsben született[6]. Apja Johann, anyja Sophie. Öccse fiatalon meghalt (Karl Asperger 1953). 1935-ben feleségül vette Johanna Bernardina Kalmont.[7] Fiatalon aktív tagja a „Neuland” katolikus ifjúsági mozgalomnak. Orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen (1931-ben) végezte, gyermekszakorvosi képesítést is ott szerzett a gyermekklinikán, 1943-ban habilitált (Die autistischen Psychopathen im Kindesalter). 1957-62 között az innsbrucki, 1962-77 között a bécsi egyetem gyermekklinikáján professzor. Asperger az osztrák gyógyító pedagógiai irányzat egyik vezető egyénisége, akinek többek között a gyógyító nevelési terápiáról (heilpädagogische Therapie) közölt megállapításai jelentősek (Vértes, 1990). Gyermek-neuropszichiátriai munkásságában kiemelkedő a szakirodalomban az autizmus-spektrumhoz tartozó Asperger-szindróma leírása.
Asperger az osztrák gyógypedagógiai társaság (Österr. Gesellschaft für Heilpädagogik) elnöke (1946-80), hasonlóan elnöke vagy tagja több orvosi és pedagógiai tudományos vagy szakmai szervezetnek, tiszteletbeli professzor (1965) a müncheni egyemen, több mint 300 szakmai publikáció szerzője.
Újabb viták személye körül: a náci eszmékkel való szimpátiája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nyolc évig tartó kutatás végén vonta le a következtetést a Bécsi Orvosi Egyetem kutatócsoportja, hogy az autizmus-kutatás úttörője részt vett a Harmadik Birodalom eutanázia-programjában, és gyakorlatilag gyerekeket ítélt halálra azzal, hogy életre alkalmatlannak nyilvánította őket a náci birodalom fajtisztasági elméleteit érvényre juttatva.[8] Herwig Czech, a bécsi orvosi egyetem kutatója és társai a kutatás eredményeit egy 43 oldalas tanulmányban foglalták össze.[9]
A új kutatások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az áttanulmányozott korabeli iratokból kiderült, hogy Asperger rendszeresen gyerekeket küldött az Am Spiegelgrund klinikára, ami a harmadik birodalom eutanázia-programjának egyik gyűjtőhelye volt, és ahol 1940 és 1945 között csaknem nyolcszáz életre alkalmatlannak nyilvánított gyermek vesztette életét, köztük sokat a hírhedt gyermekeutanázia programban öltek meg. Czech szerint Asperger arról készített feljegyzéseket, hogy a gyógyíthatatlan, örökletes betegségekben szenvedőkkel szemben korlátozó lépéseket kell tenni, mivel a német fajjal szembeni felelősségtudat – a nácik szerint – ezt követeli meg. A szerző keményen bírálja az Aspergerről angolul megjelent könyvek és tanulmányok szerzőit is, amiért azok "nagyon megengedőek" Aspergerrel szemben, még akkor is, ha nagyon korlátozott ismereteknek és forrásoknak voltak eddig a birtokában.
Arra vonatkozólag nem találtak közvetlen bizonyítékot a bécsi kutatók, hogy Asperger szándékosan és egyenesen küldött volna halálba általa "autisztikus pszichopataként" leírt pácienseket, de a felállított diagnózisa sokuknak járt tragikus következményekkel és jelentett komoly terhet még a II. világháború vége után is.[10]
A következmények
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az említett Molecular Autism-ban megjelent cikk szerkesztői és a lap kiadói tisztában voltak azzal, hogy a publikáció szeléskűrű hullámokat vet majd, de mint mondták, "úgy hisszük, érdemes publikálni annak érdekében, hogy kiderüljön az igazság: egy orvos, akiről sokáig úgy gondoltuk, csak értékes tudással gyarapította a gyermekgyógyászat és a gyermekpszichiátria tudományait, aktívan segítette a nácikat iszonyatos eugenika- és eutanáziaprogramjaikban. Ezt a történelmi bizonyítékot nyilvánossá kell tenni." Ez még akkor is így van, ha egy kanadai tudós hozzátette a Times-ben, hogy "gyakorlatilag minden orvos ebben az időben a náci párt tagja volt, és gyakorlatilag nem volt ellenkezés a mentálisan betegek és fogyatékosok elleni eutanáziaprogrammal szemben, kivéve egy-két szanatórium vezetője és kis számú katolikus püspök részéről”.[11] Ketil Slagstad norvég kutató pedig árnyalja a képet, amikor összefoglaló cikkében azt mondja: "Hans Asperger története, a nácizmus, a gyermekgyilkosság, a háború utáni feledés, a diagnózis születése az 1980-as években, a diagnosztikai kritériumok fokozatos bővülése és az autizmus spektrumzavarok iránti közelmúltbeli nagy érdeklődés példák a diagnózisok történelmi és változó természetére: a diagnózisok történelmi konstrukciók, és tükrözik azt a kort és társadalmat, amelyben működnek. Az Asperger-kór és a nácizmus története arra emlékeztet bennünket, hogy a betegség pszichiátriai fogalmát kritikai figyelemmel kell öveznünk és meg is kell azt védeni az emberek életének egyre több területét érintő moralizálássokkal szemben. Ezt a feladatot a német akadémiai pszichiátria nagyon komolyan vette, mivel a történelem tanulságai tudatosították, hogy az orvostudomány és a politika közötti szakadék mennyire átláthatatlan, nem utolsósorban éppen az autoriter rendszerekben."[12]
A szindróma neve
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Érdekes kérdés, hogy továbbra is marad-e Asperger-szindróma a neve az autizmus enyhébb formájának tartott kórképnek? A cikket közlő szaklap, a Molecular Autism szerkesztői arra mutattak rá, hogy amikor 1981-ben először említette így Lorna Wing tudós a betegséget, még természetesen nem lehetett tisztában Asperger bűneivel.[13]
Főműve
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Heilpädagogik. Wien-New York, 1952 (7. kiad.)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
- 1 2 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "Who Named It?" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. 1796. Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. június 10.
- ↑ "Johann Friedrich Karl Asperger családja". familysearch. Hozzáférés: 2026. június 1. Neustift am Walde
- ↑ "Johanna Bernardina Kalmon (Vestfália)". Hozzáférés: 2026. június 1. 1909-1998)
- ↑ "Aktívan együttműködött a náci gyermekeutanázia-programmal az autizmust kutató Dr. Asperger". Múlt-kor történelmi magazin. Hozzáférés: 2025. március 17.
- ↑ Czech, Herwig (2018. december). "Hans Asperger, National Socialism, and "race hygiene" in Nazi-era Vienna". Molecular Autism (angol nyelven). 9 (1): 29. doi:10.1186/s13229-018-0208-6. ISSN 2040-2392. Hozzáférés: 2025. március 17.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) - ↑ Károly, Nagy Attila (2018. április 19.). "Náci volt, gyerekeket küldött a halálba Hans Asperger". index.hu. Hozzáférés: 2025. március 17.
- ↑ "Aktívan együttműködött a náci gyermekeutanázia-programmal az autizmust kutató Dr. Asperger". Múlt-kor történelmi magazin. 2018. április 20. Hozzáférés: 2026. január 9.
- ↑ Slagstad, Ketil (2019. május 16.). "Asperger, nazistene og barna – historien om en diagnoses tilblivelse". Tidsskrift for Den norske legeforening (norvég (bokmål) nyelven). doi:10.4045/tidsskr.18.0932. ISSN 0029-2001. Hozzáférés: 2025. március 17.
- ↑ Connolly, Kate (2018. április 19.). "Hans Asperger aided and supported Nazi programme, study says". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. március 17.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Gordosné Szabó Anna: Asperger, Hans. In: Pedagógiai Lexikon. 1. köt. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest, Keraban Könyvkiadó. 1997. 108. p.
- Asperger, Hans[halott link]
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Illyés Gy. és mts.: Gyógypedagógiai pszichológia. Budapest, 1968. 364-66.
- Vértes O. András: Gyógyít-e a gyógyító pedagógia? In: Gyógypedagógiai Szemle, 1990. 3. 163-170.
- Náci volt, gyerekeket küldött a halálba Hans Asperger - Index, 2018.04.19.
- Edith Sheffer: Asperger gyermekei. Az autizmusfogalom gyökerei a bécsi nácizmusban; ford. Frank Orsolya; Európa, Bp., 2019