Rosszul funkcionáló autizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A rosszul funkcionáló autizmus értelmi fogyatékosság és autizmus együttese. Az autizmus alaptünetei kifejezettek, mind nyelvi-kommunikációs, mind szocializációs, mind rugalmasság szempontjából. Gyakoriak a bizarr viselkedés, az alvásproblémák, és az agresszió (önagresszió vagy másokkal szebeni agresszió).[1] Nem szerepel önálló diagnózisként a DSM-5-ben vagy az ICD-10-ben; az autizmus és az értelmi fogyatékosság diagnózisát külön kell megadni.

Jellemzése[szerkesztés]

Az autizmus azt jelenti, hogy az egyén hiányosságokat mutat a kölcsönös társas kapcsolatokban, a kommunikációban és a rugalmas viselkedésben. A viselkedés korlátozott, repetitív és sztereotip.[2]

Rosszul funkcionáló autizmus esetén a társas készségek gyengék. Ide tartozik a szemkontaktus hiánya, a nem megfelelő gesztusok, továbbá a másik beszédének, érzelmeinek, tevékenységének válasz, illetve reakció nélkül hagyása. Ezekkel a képességekkel nehéz kapcsolatokat építeni.[3]

Mind a verbális, mind a nonverbális kommunikáció zavart. Az egyén szavakat és mondatokat ismételget, továbbá hiányzik a képzeletet igénylő játék.[4] A kényszeresség nem funkcionális rítusokban és rituálékban mutatkozik meg, az ismétlődő mozgások közé tartozik a kézrázás és más nagymozgások. Az érdeklődési kör nagyon szűk, és kényszeres. A gyerekek nem játszanak úgy a játékokkal, mint egy ép gyerek, hanem nézik, hallgatják, szagolják a játékszert.[5]

Okai[szerkesztés]

Általánosságban az autizmus okai nem ismertek. Az elméletek szerint genetikai eredetű, de találtak más tényezőket is, melyekről Autizmus cikkünkben írunk.[6] Tanulmányok rendellenességeket találtak autisták agyában.[7] Kísérletekkel vizsgálták, hogy van-e kapcsolat a rendellenességek és az autizmus súlyossága között. Elia et al. (2000) MRI-vel figyelték a középszagittális agyterületet, a középagyat, a cerebellaris vermist, a corpus callosumot, és a vermal lobules VI és VII területeket, rosszul funkcionáló autista gyerekek agyában. Kapcsolatot találtak bizonyos agyműködésekkel, mint emlékezet, motiváció és tanulás, de ezek az eredmények további megerősítésre várnak.[8] Továbbá a kutatások azt mutatták, hogy több fejlődési zavar is hozzájárulhat az autizmusban előforduló rendellenességek több fajtájához; így nem is olyan egyszerű megállapítani a kapcsolatot az autizmus súlyossága és a rendellenességek között.[9]

Felismerése[szerkesztés]

A rosszul funkcionáló autizmus sosem volt hivatalos diagnózis a Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders de American Psychiatric Assoication szerint. A DSM-4 és a DSM-5 szerint külön diagnosztizálják az autizmust és külön az értelmi fogyatékosságot.[10]

A DSM-5 három részre osztja a spektrumot, a 3-as szinthez tartoznak a legerősebb tünetek. Mind a verbális, mind a nonverbális kommunikáció érintett. Kifejezett merevség a másokhoz való alkalmazkodásban, a figyelemben; nehézkes alkalmazkodás a változásokhoz. A kapcsolattartás nehezített, az egyén csak a közvetlen hatásokra reagál.[5]

Az ICD-10 szerint hároméves kor előtt felismerhető. Kritériumai a nyelvi kommunikációban, a társas kapcsolatokban, illetve a játékban jelennek meg. A három fő kategóris szerint hat további tünetet követel meg. Az értelmi fogyatékosságot külön diagnosztizálják.[11]

Kezelése[szerkesztés]

A nembeszélő autisták képesek az alternatív és augmentációs kommunikáció bizonyos eszközeit használni, mint testbeszéd, gesztusok, képek, interaktív eszközök és számítógép.[12] A Picture Exchange Communication System (PECS) képkészlet egy elterjedt rendszer, ami lehetővé teszi a képek kombinálását.[13]

A beszédnyelvi terápia a nyelvi és a beszédkészséget fejleszti.[2] Az Autism Speaks szerint a beszédképzés mechanikáját, használatát és társas kapcsolatokban betöltött szerepét javítja.[14] Nembeszélők is dolgozhatnak együtt logopédussal kommunikációjuk fejlesztése érdekében.[15] A logopédus az egyéni szükségletekre fókuszál.

A foglalkoztató terápia a mindennapi életben szükséges készségeket fejleszti. Alkalmazni kell mindenhol: otthon, iskolában, munkahelyen. Házimunkákat tanít, higiéniát, rendrakást és rendtartást fejleszt. Ez segít alkalmazkodni a környezethez,[16] és támogatja beilleszkedését, részvételét a különböző közösségekben.[17] A terapeuta személyre szabott tervet készít szükségletek és célok szerint, és együtt dolgozik az illetővel.

Az érzékeket integráló terápia az autista érzékelését veszi célba különféle érzékszervi ingerekkel. Sokan túl érzékenyek bizonyos ingerekre, míg másokra nem. Például lehet valaki érzékeny a hangra vagy fényre, de nem reagál arra, hogy megszólítják. A terápiában kihasználják, hogy az autisták szeretik az olyan repetitív játékokat, mint a hintázás, vagy a trambulinon ugrálás.[18] Terapioj uzas ludilojn, balancilojn kaj plonĝtabulojn,.[19] A terapeuták tekintetbe veszik, hogy mely érzékeknél van erre szükség.

Az alkalmazott viselkedéselemzés a leghatékonyabb módszer az American Academy of Pediatrics szerint, mellyel az alanyok megtanulnak alkalmazkodni a többségi környezethez.[20] A módszer a viselkedésre összpontosít, és megtanítja, hogyan viselkedjen az illető többségi környezetben tanulás, játék, munka közben, és megtanítja, hogyan kommunikáljon a különféle közegekben.[21][22] Cél a maladaptív viselkedések gyengítése is.[23] Mindezt pozitív, illetve negatív megerősítéssel éri el.[24]

Az autizmus ellen nincsenek gyógyszerek. A többi kísérő tünetet (például depresszió, szorongás) azonban utolsó eszközként kezelhetik gyógyszerekkel.[25]

Kritikák[szerkesztés]

Autista aktivisták kritizálják a funkcionálás szerinti címkéket, különösen a rosszul funkcionáló címkét, mivel ezektől a gyerekektől keveset várnak el,[26] így nem hozzák ki magukból azt, amit lehetne. A gyerek ezt megérzi, még akkor is, ha nem mondják neki. Lásd gólem-effektus és Pigmalion-effektus.

Egy további kritika, hogy a címkék nem veszik figyelembe, hogy a teljesítmény hullámzik.[27] Akár Asperger-szindrómásokkal is megtörténhet, hogy válságos helyzetbe kerülnek, ezért elveszítik munkájukat, és sokáig nem találnak újabb normál munkát.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (2003. január 19.) „Brain anatomy and development in autism: Review of structural MRI studies”. Brain Research Bulletin 61 (6), 557–569. o. DOI:10.1016/j.brainresbull.2003.06.001.  
  2. a b What is Autism, Asperger Syndrome, and Pervasive Developmental Disorders?. US Autism and Asperger Association . [2015. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 16.)
  3. (2003. január 19.) „Brain anatomy and development in autism: Review of structural MRI studies”. Brain Research Bulletin 61 (6), 557–569. o. DOI:10.1016/j.brainresbull.2003.06.001.  
  4. (2003. január 19.) „Brain anatomy and development in autism: Review of structural MRI studies”. Brain Research Bulletin 61 (6), 557–569. o. DOI:10.1016/j.brainresbull.2003.06.001. PMID 14519452.  
  5. a b DSM-5 Diagnostic Criteria. [2015. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 16.)
  6. Autism Spectrum Disorder: Fact Sheet. National Institute of Neurological Disorders and Stroke . [2015. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 16.)
  7. (2003. január 19.) „Brain anatomy and development in autism: Review of structural MRI studies”. Brain Research Bulletin 61 (6), 557–569. o. DOI:10.1016/j.brainresbull.2003.06.001. PMID 14519452.  
  8. (2000) „Clinical Correlates of Brain Morphometric Features of Subjects With Low-Functioning Autistic Disorder”. Journal of Child Neurology 15 (8), 504–508. o. DOI:10.1177/088307380001500802. PMID 10961787.  
  9. (2003. január 19.) „Brain anatomy and development in autism: Review of structural MRI studies”. Brain Research Bulletin 61 (6), 557–569. o. DOI:10.1016/j.brainresbull.2003.06.001. PMID 14519452.  
  10. What is Autism, Asperger Syndrome, and Pervasive Developmental Disorders?. US Autism and Asperger Association . [2015. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 16.)
  11. Cellular and molecular biology of autism spectrum disorders. Bentham e Books, 4–5. o. (2011. január 19.) 
  12. Augmentative and Alternative Communication (AAC). American Speech-Language-Hearing Association
  13. What Treatments are Available for Speech, Language and Motor Issues?. Autism Speaks . [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva].
  14. What Treatments are Available for Speech, Language and Motor Issues?. Autism Speaks . [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva].
  15. for you/parents-and-cares/pc speech and language therapy.aspx Speech and Language Therapy. Autism Education Trust [halott link]
  16. fact sheet.ashx Occupational Therapy's Role with Autism. American Occupational Therapy Association
  17. What Treatments are Available for Speech, Language and Motor Issues?. Autism Speaks . [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva].
  18. „Autism Spectrum Disorders”.  
  19. What Treatments are Available for Speech, Language and Motor Issues?. Autism Speaks . [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva].
  20. Myers, Scott M. (2007. november 1.). „Management of Children With Autism Spectrum Disorders”. Pediatrics 120 (5), 1162–1182. o. DOI:10.1542/peds.2007-2362. ISSN 0031-4005. PMID 17967921.  
  21. Applied Behavioral Analysis (ABA): What is ABA?. Autism partnership
  22. (January-March 2012) „Treating adaptive living skills of persons with autism using applied behavior analysis: A review”. Research in Autism Spectrum Disorders 6 (1), 271–276. o. DOI:10.1016/j.rasd.2011.05.008.  
  23. (2017. november 1.) „Self-Injury in Autism Spectrum Disorder and Intellectual Disability: Exploring the Role of Reactivity to Pain and Sensory Input”. Brain Sci 7 (11), 140. o. DOI:10.3390/brainsci7110140. PMID 29072583.  
  24. Applied Behavioral Strategies - Getting to Know ABA. [2015. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva].
  25. Medications for Autism. Psych Central . [2015. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva].
  26. More Problems with Functioning Labels”, Ollibean, 2013. szeptember 26. (en-US nyelvű) 
  27. Identity-First Autistic. Identity-First Autistic . [2017. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva].

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Low-functioning autism című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.