Jól funkcionáló autizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jól funkcionáló autizmus
BNO-10nincs
BNO-9nincs

A jól funkcionáló autizmus normál vagy a normálisnál jobb értelmi képességekkel társuló autizmus.[1][2] A tünetek különböző súlyosságúak, különösen a kommunikációban és a társas kapcsolatokban jelentkeznek.[3] Nem diagnosztikai kategória a DSM-5-ben és az ICD-10-ben.

Jellemzése[szerkesztés]

A jól funkcionáló autizmus hasonlít az Asperger-szindrómához. Vannak, akik úgy gondolják, hogy nem kellene különbséget tenni a két kategória között. A fő különbséget a nyelvi képességek jelentik, különösen kisgyermekként.[3][4] További különbségek:[2][5][6][7]

  • Jobb téri-vizuális képességek
  • Jobb ügyesség
  • Jobb empátia
  • Tágabb érdeklődési kör

Gyakori a szorongás, különösen gyermek- és fiatalkorban,[8] illetve a bipoláris zavar. A kényszerességet (autisztikus tünet) pszichiáterek külön diagnosztizálják, mint kényszerbetegséget. Vizsgálták a kapcsolatot a jól funkcionáló autizmus és a kényszerbetegség között, és úgy találták, hogy mindkét esetben a szerotoninszint okozza a problémát.[9]

Szintén gyakori az ADHD, a Tourette-szindróma, és kriminális jellemzők,[9] mint szociális naivitás, erőszakosság, és az empátia zavara.[10] További kutatások szükségesek az autizmus és a bűnözés kapcsolatához. Az autisták számára a börtönök még nehezebben viselhetők el a szabadság hiánya miatt, és azért, mert a büntetés teljes időtartama alatt neurotipikusokhoz kell alkalmazkodniuk. Nincs idő a társaságtól való elvonulásra, a társas képességek pihentetésére. Mindez gyakori meltdownt vált ki, azaz az autista nem tanúsít jó magaviseletet, akár az őröket is megtámadhatja. Viselkedésük miatt nem rövidítik meg szabadságvesztésüket (amire jó magaviselet esetén lehetőség lenne), sőt az őrök megtámadása miatt veszélyes, erőszakos rabokként kezelik, szigorúbban bánnak velük, ami még több meltdownt okoz. Így még tovább maradnak fogva még nehezebb körülmények között, mint a neurotipikus rabok.

Élettana[szerkesztés]

Habár az autizmus kialakulásának módja még nem ismert, az agy egyes területein eltéréseket találtak. Ezek az amigdala, a superior temporal sulcus, a fusiform gyrus és az orbitofrontal cortex. Továbbá eltéréseket találtak a caudate nucleusban is; ezt a korlátozó viselkedéssel hozzák kapcsolatba. Az eltérések a több szürkeállományban és atipikus kérgi kapcsolatokban nyilvánulnak meg.[11]

Elterjedt tévhit, hogy az MMR vakcina autizmust okozhat. Andrew Wakefield kutatását azóta megcáfolták, és bebizonyították, hogy meghamisította eredményeit; azonban a cáfolat már nem terjedt el. Egyes szülők a hír miatt nem oltották be gyerekeiket, hogy megelőzzék az autizmust, és így olyan betegségek kockázatának tették ki őket, melyek értelmi fogyatékosságot, illetve halált okozhatnak. A csalás leleplezésére több országban is végeztek vizsgálatokat, többek között Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban.[12][13]

Felismerése[szerkesztés]

A jól funkcionáló autizmust többnyire 35 hónapos kortól kezdve lehet felismerni. A gyanút a nyelvi fejlődés lemaradása keltheti fel. A legalapvetőbb tüneteket vizsgálják, a szociális, kommunikációs készséget, a repetitivitást és más viselkedésbeli jellemzőket.[3][14] Nem szerepel önálló diagnózisként, az autizmus fedi le, értelmi fogyatékosság nélkül.[15]

Kezelése[szerkesztés]

Ugyanazokat a módszereket alkalmazzák, mint autizmus esetén általában. Lásd itt: Autizmus, Fejlesztési lehetőségek szakasz.

Kritikák[szerkesztés]

Autista aktivisták szerint azonban a funkcionálás szerinti címkék nem biztos, hogy megfelelnek a valóságnak. Különösen a rosszul funkcionáló címkét bírálják,[16] mivel ha ezzel címkéznek meg egy gyereket, az megérzi, és ennek megfelelően kevésbé fejlődik, mint ahogy arra képes lenne. A felnőttek, még a szakemberek is tévedhetnek. Lásd gólem-effektus és Pigmalion-effektus.

Egy további kritika, hogy a címkék feltételezik, hogy az önálló életre való képesség viszonylag állandó, holott ez nem igaz.[17] Akár Asperger-szindrómásokkal is megtörténhet, hogy válságos helyzetbe kerülnek, ezért elveszítik munkájukat, és sokáig nem találnak újabb normál munkát.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ (2009) „Qualitative or Quantitative Differences Between Asperger's Disorder and Autism? Historical Considerations”. Journal of Autism and Developmental Disorders 39 (11), 1560–1567. o. DOI:10.1007/s10803-009-0798-0. ISSN 0162-3257. PMID 19548078.  
  2. ↑ a b (2009) „Asperger's Syndrome and High-Functioning Autism”. Pediatric Annals 38 (1), 30–5. o. DOI:10.3928/00904481-20090101-01. PMID 19213291.  
  3. ↑ a b c Sanders, J (2009). „Qualitative or quantitative differences between Asperger's disorder and autism? Historical considerations”. Journal of Autism and Developmental Disorders 39 (11), 1560–1567. o. DOI:10.1007/s10803-009-0798-0. PMID 19548078.  
  4. ↑ Asperger's Disorder Archiválva 2013. május 20-i dátummal a Wayback Machine-ben. – Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders Fourth edition Text Revision (DSM-IV-TR) American Psychiatric Association (2000)
  5. ↑ T. Attwood, Is There a Difference Between Asperger's Syndrome and High Functioning Autism? Archiválva 2007. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben.Sablon:MEDRS
  6. ↑ (2002) „Lateralization in individuals with high-functioning autism and Asperger's disorder: A frontostriatal model”. Journal of Autism and Developmental Disorders 32 (4), 321–331. o. DOI:10.1023/A:1016387020095. PMID 12199137.  
  7. ↑ (2006) „Emotion Perception in Asperger's Syndrome and High-functioning Autism: The Importance of Diagnostic Criteria and Cue Intensity”. Journal of Autism and Developmental Disorders 37 (6), 1086–95. o. DOI:10.1007/s10803-006-0251-6. PMID 17180461.  
  8. ↑ (2011) „The treatment of anxiety symptoms in youth with high-functioning autism spectrum disorders: Developmental considerations for parents”. Brain Research 1380, 255–63. o. DOI:10.1016/j.brainres.2010.09.075. PMID 20875799.  
  9. ↑ a b (2012) „Psychiatric comorbidities in asperger syndrome and high functioning autism: Diagnostic challenges”. Annals of General Psychiatry 11 (1), 16. o. DOI:10.1186/1744-859X-11-16. PMID 22731684.  
  10. ↑ (2012) „Emerging Perspectives on Adolescents and Young Adults With High-Functioning Autism Spectrum Disorders, Violence, and Criminal Law”. Journal of the American Academy of Psychiatry and the Law 40 (2), 177–90. o. [2019. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. PMID 22635288. (Hozzáférés: 2020. február 8.)  
  11. ↑ Brain imaging and the neuroanatomical correlates of autism, Researching the Autism Spectrum, 112–55. o.. DOI: 10.1017/CBO9780511973918.006 (2011). ISBN 978-0-511-97391-8 
  12. ↑ (2006) „Autismo e síndrome de Asperger: Uma visão geral” (portuguese nyelven). Revista Brasileira de Psiquiatria 28, S3–11. o. DOI:10.1590/S1516-44462006000500002. PMID 16791390.  
  13. ↑ (2005. szeptember 1.) „A mercurial debate over autism”. Nature Neuroscience 8 (9), 1123. o. DOI:10.1038/nn0905-1123. ISSN 1546-1726. PMID 16127438.  
  14. ↑ Diagnostic Criteria. cdc.gov . Center for Disease Control. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)
  15. ↑ Augmentative and Alternative Communication (AAC). American Speech-Language-Hearing Association
  16. ↑ „More Problems with Functioning Labels”, Ollibean, 2013. szeptember 26. (Hozzáférés: 2017. december 29.) (amerikai angol nyelvű) 
  17. ↑ Identity-First Autistic. Identity-First Autistic . [2017. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 29.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a High-functioning autism című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jól_funkcionáló_autizmus&oldid=26667020”