Karl Landsteiner

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karl Landsteiner
Karl Landsteiner bronz mellszobra
Karl Landsteiner bronz mellszobra
Született
1868. június 14.[1]
Bécs[2]
Elhunyt
1943. június 26. (75 évesen)[1][3]
New York[4]
Állampolgársága
Foglalkozása
  • fiziológus
  • orvos
  • professzor
Iskolái Bécsi Egyetem
Kitüntetései fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karl Landsteiner témájú médiaállományokat.

Karl Landsteiner (1868. június 14.1943. június 26.) osztrák biológus és orvos. Az tette híressé, hogy 1901-ben felfedezte az emberi vércsoportokat, amiért 1930-ban megkapta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Alexander S. Wienerrel együtt azonosították a Rh-faktort 1937-ben. Halála után megkapta a Lasker-díjat.

Élete[szerkesztés]

Bécsben született. Apja, Leopold Landsteiner újságíró volt, jogi doktori végzettséggel. Apja hat éves korában meghalt, így anyjával, Fanny Hess-szel maradt. Diplomáját a Bécsi Egyetemen szerezte 1891-ben. Jól képzett volt kémiából és többek között Hermann Emil Fischer tanítványa volt.

1908-ban a patológia professzora lett a Bécsi Egyetemen. 1916-ban feleségül vette Helen Wlastot. Az első világháború után Hollandiába ment. 1922-ben csatlakozott a Rockefeller Intézet orvosi kutató részlegéhez New Yorkban. Ott is maradt nyugdíjba vonulásáig, ami 1939-ben volt. Ez idő alatt amerikai állampolgár lett. Szívrohamban halt meg munka közben a laboratóriumában.

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár, 2014. április 9.
  2. Integrált katalógustár, 2014. december 11.
  3. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), 2015. szeptember 27., Ландштейнер Карл
  4. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), 2015. szeptember 28., Ландштейнер Карл