Rockefeller Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rockefeller Egyetem

Rockefeller Egyetem, az Alapítók csarnoka
Rockefeller Egyetem, az Alapítók csarnoka
Alapítva 1901
Hely Amerikai Egyesült Államok, Manhattan
Típus
  • egyetem
  • nonprofit magán-oktatási intézmény
Cím 1230 York Avenue, New York, NY, 10065-6399
Elhelyezkedése
Rockefeller Egyetem (Manhattan (városrész))
Rockefeller Egyetem
Rockefeller Egyetem
Pozíció Manhattan (városrész) térképén
é. sz. 40° 45′ 45″, ny. h. 73° 57′ 20″Koordináták: é. sz. 40° 45′ 45″, ny. h. 73° 57′ 20″
A Rockefeller Egyetem weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rockefeller Egyetem témájú médiaállományokat.

A Rockefeller Egyetem (Rockefeller University) New York-i magánegyetem, mely posztgraduális és posztdoktori képzést nyújt a hallgatóknak. Az egyetem erőssége a biológiai tudományok, több egykori hallgatója is Nobel-díjat kapott.

A Rockefeller Egyetem New York Manhattan városrészében az Upper East Side-on fekszik a 63. és a 65. utcák között. Az egyetem kiadója a Rockefeller University Press.

Időszaki kiadványai: Journal of Experimental Medicine, Journal of Cell Biology és a The Journal of General Physiology.

Történet[szerkesztés]

A Rockefeller Egyetemet 1901-ben alapították The Rockefeller Institute for Medical Research (Rockefeller Orvostudományi Kutatóintézet) néven, ma is sokan Rockefeller Intézetnek hívják. Az alapító John D. Rockefeller, aki a Chicagói Egyetemet (University of Chicago) is alapította 1889-ben. 1901-ben John D. Rockeller Jr, John D. Rockefeller fia vette át kezdeményezést.[1][2] )[1]

Nagy presztízsű intézet, Amerika első orvosbiológiai intézete, nem sokkal a francia Pasteur Intézet (1888), és a német Robert Koch Intézet (1891) után alakult. Az 1913-ban létrejött Rockefeller Alapítvány humanitárius szervezet, mely az egyetemtől függetlenül működik, de szoros kapcsolatot tart fenn vele.[3])

1965-ben a Rockefeller Intézet nevét Rockefeller Egyetemre változtatták.[2] Az Intézet első hat évtizedében az orvosbiológiai alapkutatásokra és alkalmazott kutatásokra fókuszált. 1910-ben megalakult a Rockefeller Kórház, mely Amerika első klinikai kutatóhelye lett.[4] A 40-es évektől a víruskutatás, és a bakterológia is az Intézet működési területéhez tartozik. A Rockefeller család ma is kapcsolatot tart az egyetemmel, David Rockefeller a tiszteletbeli elnök.

Főbb kutatási eredmények[szerkesztés]

A Rockefeller kutatói különítették el először a szifilisz kórokozóját,[5] és ők mutatták ki, hogy a vírusok rákkeltő hatásúak lehetnek.[6][7]

Nevükhöz fűződik az első antibiotikum fejlesztése, az influenzavírus B izolálása, DNS-kutatás, melyek jelentős mértékben hozzájárultak a sejtbiológia fejlődéséhez. ,[8][9][10][11]

Elkészítették a AIDS-koktélt, mely az AIDS-fertőzöttek gyógyulását segíti.

Kifejlesztették a metadont, melynek a heroinfüggőség kezelésében van szerepe, azonosították a leptin hormont, mely az étvágyat szabályozza.[12]

Kutatási területek[szerkesztés]

  • Biokémia, strukturális biológia, kémia
  • Molekuláris sejtbiológia
  • Orvosi tudományok, genetika
  • Immunológia, víruskutatás, mikrobiológia
  • Fizika és matematikai biológia
  • Neurológiai tudományok

Egyetemi közösség[szerkesztés]

  • 72 laboratórium vezető
  • 190 kutató
  • 360 posztdoktori hallgató
  • 1000 személyzet
  • 150 ph.D hallgató
  • 50 M.D.-Ph.D hallgató
  • 890 öregdiák

Az egyetem Nobel-díjasai[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Hanson, Elizabeth: The Rockefeller University Achievements: A Century of Science for the Benefit of Humankind, 1901-2001. (hely nélkül): New York: The Rockefeller University Press, 2000). 2000.  

Fordítás[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a b Chernow R. Titan: The Life of John D Rockefeller Sr (New York: Vintage Books, 2004), pp 471–2.
  2. a b Swingle AM. "The Rockefeller chronicle" Archiválva 2012. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hopkins Medical News. Fall 2002.
  3. Hannaway C. Biomedicine in the Twentieth Century: Practices, Policies, and Politics (Amsterdam: IOS Press, 2008), p 230, note 46.
  4. "Herbert S Gasser—biography". Nobelprize.org. 6 Sep 2011 (Web-access date).
  5. Yoshida H (2009). „Seroimmunological studies by Dr Hideyo Noguchi: Introduction and illustration of his seroimmunological research, with a connection to recent seroimmunology”. Rinsho Byori. 2009 Dec;57(12):1200–8'. PMID 20077823.  
  6. Van Epps HL (2005). „Peyton Rous: Father of the tumor virus”. J Exp Med. 201 (3), 320. o. DOI:10.1084/jem.2013fta. PMID 15756727.  
  7. (2005) „Thomas Rivers and the EAE model”. J Exp Med. 202, 4. o. DOI:10.1084/jem.2021fta.  
  8. "Thomas Francis Jr". Encyclopædia Britannica. 18 Feb 2011 (Web-access date).
  9. (2003) „Discovering genes are made of DNA”. Nature. 421 (6921), 406. o. DOI:10.1038/nature01398. PMID 12540908.  
  10. "Wendell Meredith Stanley". Encyclopædia Britannica. 18 Feb 2011 (Web-access date).
  11. (1999) „An award for cell biology”. J Cell Biol. 147 (5), 2 p following table of contents. o. DOI:10.1083/jcb.147.5.1-a. PMID 10627187.  
  12. "Jeffrey Friedman, discoverer of leptin, receives Gairdner, Passano awards". Medical News Today. 14 Apr 2005.

További információk[szerkesztés]