Joseph L. Goldstein

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Joseph L. Goldstein
Joseph Goldstein.jpg
Született 1940április 18. (78 éves)
Sumter
Ország Egyesült Államok
Foglalkozása biokémikus
Iskolái Washington és Lee Egyetem
Díjak Orvostudományi Nobel-díj (1985)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph L. Goldstein témájú médiaállományokat.

Joseph Leonard Goldstein (született: Sumter, 1940. április 18.) amerikai biokémikus. 1985-ben Michael S. Brownnal közösen elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat a koleszterinanyagcsere szabályozásának felderítéséért.

Tanulmányai[szerkesztés]

Joseph L. Goldstein 1940. április 18-án született a dél-karolinai Sumterben, Isadore E. Goldstein ruhakereskedő és felesége, Fannie Albert egyetlen gyermekeként. Az elemi és középiskolát Kingstree-ben végezte, ahol a családi üzlet volt, majd a virginiai Washington & Lee University-n folytatta tanulmányait; fő tárgya a kémia volt. 1962-ben BSc oklevelet kapott és a University of Texas Southwestern Medical School diákjaként orvosnak tanult. Donald Seldin, a belgyógyászati tanszék vezetője felajánlott neki egy egyetemi állást, ha orvosgenetikára specializálódik. 1966-ban megszerezte orvosdoktori fokozatát, majd két évig a bostoni Massachusetts General Hospital-ban volt rezidens. Itt megismerkedett a szintén rezidentúráját végző Michael S. Brownnal, akivel barátságot kötött és későbbi kutatómunkájuk döntő részét együtt végezték.

A vér koleszterinszintjének genetikai szabályozása[szerkesztés]

Goldstein és Brown 1968-ban a National Institutes of Health-nél (NIH) kezdték kutatói tevékenységüket. Goldstein a biokémiai és genetikai laboratóriumban Marshall Nirenberg (aki éppen abban az évben kapott Nobel-díjat) alatt dolgozott és a öröklődő magas koleszterinszint (familiáris hiperkoleszterolémia) genetikai hátterét tanulmányozta. Ez a genetikai betegség minden ötszáz ember közül egyben fordul elő, 4-8-szoros koleszterinszinttel, érelmeszesedéssel és magas szívinfarktus-kockázattal jár. Azok, akik homozigóták a hibás génre, szinte minden esetben szívrohamban haltak meg még harmincéves koruk előtt.

1970-ben kétéves ösztöndíjjal a seattle-i Washingtoni Egyetemre érkezett, ahol a magas vérzsírszinttel járó betegségek genetikai hátterével foglalkozott. 1972-ben visszatért Dallasba, ahol megkapta az újonnan létrehozott orvosgenetikai részleg vezetését. Brown ekkor már egy éve szintén a Texasi Egyetemen dolgozott és közösen nekifogtak a magas koleszterinszintű betegek genetikai vizsgálatának. A páciensekből nyert fibroblasztok koleszterinfelvételének tanulmányozásával 1973-ban felfedezték az LDL-receptorokat (LDL - low density lipoprotein, ezekhez kötődik a vérben a koleszterin). Kimutatták, hogy egészséges sejtek mintegy 250 ezer ilyen receptort hordoznak a felszínükön, míg a hiperkoleszterolémiás betegeknél csak a 40-50%-át. Felfedezésük révén a 70-es években lehetővé vált olyan gyógyszerek kifejlesztése, amellyel hatékonyan lehetett csökkenteni a vér koleszterinszintjét.

Goldsteint 1976-ban professzorrá nevezték ki.

Goldstein és Brown 1993-ban felfedezte a szterolanyagcserét szabályozó transzkripciós faktorokat (sterol regulatory element-binding proteins, SREBPs).

Elismerései[szerkesztés]

Joseph L. Goldstein és Michael S. Brown 1985-ben orvostudományi Nobel-díjban részesült "a koleszterinanyagcsere szabályozásának felderítéséért". Ezenkívül megkapta az Amerikai Kémiai Társaság Pfizer-díját (1976), a Johns Hopkins Egyetem Passano-díját (1978), az Amerikai Tudományos Akadémia Richard Lounsbery-díját (1979), a Gairdner Alapítvány Nemzetközi Díját (1981), a Columbia Egyetem Louisa Gross Horwitz-díját (1984), az orvostudományi alapkutatásért adott Albert Lasker-díjat (1985), a Nemzeti Tudományos Érmet (1988), a Harvard Egyetem Warren Alpert Alapítványi Díját (1999) és a közösség szolgálatáért adott Woodrow Wilson-díjat (2005). Díszdoktori címet kapott a Chicagói Egyetemtől és a Rensselaer Polytechnic Institute-tól.

Joseph Goldstein nem házasodott meg, egyik kedvenc szórakozása a klasszikus zene hallgatása.

Források[szerkesztés]